Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

III. rész. A POGÁNY VALLÁSOK - 1. fejezet. A görögök vallása

lása. A polgár tehát nem választhatta meg szabadon az istenséget, ame= lyet tisztelni akart, hanem születésétől fogva haláláig tagja volt a saját városa kultusz=közösségének. Az egyes polgárnak tehát nem volt módja arra, hogy a polis, ill. azon politikai közület istenségét, mely= nek tagja volt, elismerje vagy elutasítsa. Ezért lett a polis=vallás szem= pontjából a legnagyobb bűnné a vallástalanság, az asebeia, a polis isten= ségeinek tudatos cserbenhagyása, ill. megtagadása. A bevett kultuszokban való részvétel a „politikai" élet magja és alapfeltétele volt: csak ezen keresztül vehetett részt a görög városok polgára a polis közösségi életé= ben. Innét válik érthetővé, milyen súlyos volt Sokrates ellen az asebeia vádja. Noha a filozófiai kritika akkoriban már nagyon aláásta, sőt ki= lúgozta az istenekben való hitet, a polis=vallásban való részvétel elvá= laszthatatlanul hozzátartozott a közösségi élethez és nem tűrt kivételt. Ez pecsételte meg Sokrates sorsát: halálra ítélték és kivégezték. 3. A polis=vállás sajátosságához tartozik, hogy nem ismeri a keresztyén értelemben vett kizárólagosságot. Ez érthető is: minden polisnak meg= vannak a saját kultuszai. Ez azt is jelenti: az istenek egymás mellett vannak, egymást elismerik és egymás kultuszát természetesnek tartják. Egyik istenség kultusza sem igényelt kizárólagosságot oly értelemben, hogy kizárná a részvételt más kultuszban vagy valamely kultusszal össze nem függő vallásos szokás, szertartás vagy ünnep megtartását. Az A ρ ο 11 ο η = ν a 11 á s 1. Apollon a tizenkét főistenséghez tartozott és a fény és világosság istensége volt. A mítosz szerint Zeus és Létó fia. Amikor Delos szigetén megszületett és Themis, a jog istennője nektárral és ambrosiával táp= lálta, azonnal megoldódott a nyelve. Jelk'péül fogadta a lantot és íjat, majd elindult az Olymposra, melyet megérkeztekor azonnal zene és tánc töltött be. Apollon fényes és ragyogó istenség: ezért Phoibos — azaz „ragyogó" — Apollon. Lénye a fénnyel és ragyogással együtt (erkölcsi) tisztaságot is áraszt. Mint ilyennek jelképe a lant: kíséretében jelennek meg a mú= zsák: az ének, a zene, a tánc és a költészet, valamint a tudományok (főként a történetírás) megszemélyesítői

e. Apollon személyesíti meg a 6 A múzsák nymphák, Zeus leányai. Kilenc múzsáról szoktunk beszélni, nevüket először Hesiodos közli: Kleio (latinul Clio, történetírás), Euterpe (zene), Thaleia (Thalia, vígjáték), Melpomené (tragédia), Terpsichoré (tánc), Erato (szerelmi költészet), Polyhymnia (Polymnia, himnusz=költészet), Urania (tudomány, főleg csillagászat) és Kalliopé (eposz). 137