Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)

II. rész. RÓMA - 5.·fejezet. A gazdasági élet néhány alapvonása

Itáliában, így pl. a kajszi és az őszibarackot, a szilvát és a cseresznye némely fajtáit, a pisztáciát és dinnyét, továbbá a citromfát

11

5. Ugyancsak a császárság korában honosítottak meg Itáliában több állatfajtát is, így a pávát, a gyöngytyúkot, a fácánt stb. De nemcsak Itália mezőgazdasági kultúrája emelkedett, hanem hasonló volt a helyzet a provinciákban is. Ezekben is kialakultak magaskultúrájú mezőgazdasági területek. Ilyen volt nemcsak Egyiptom, hanem Palesztiná= ban pl. Galilea is. A császárság két első századának gazdasági fellendülése után a 3. szá= zadtól fogva ismételt és egyre súlyosodó gazdasági válságok támadtak, amelyek aláásták a római birodalom gazdasági jólétét. Ezeknek vizsgálata azonban már nem tartozik összefüggésünkbe. 3. Az elmondottakhoz hasonló jelenségek figyelhetők meg a bányá= szat terén is. A hatalmas birodalom rendkívül gazdag bányászati kincsei= nek feltárása és kiaknázása tekintetében a Kr. u. első két század fellen= dülést mutat. Űj természeti kincsek szerzésére való igyekezet valószínűleg jelentősen közrejátszott abban, hogy egyes császárok igyekeztek a biro= dalom határait kiterjeszteni. Különösen Dacia gyakorolt igen nagy vonzó= erőt az ott található arany miatt. Azonban a bányaművelés technikájában, valamint az ércek feldolgozásában a rómaiak nem jutottak túl azon a fejlődési fokon, amelyet a hellenisztikus államok is elértek már. Az első két század viszonylagos fellendülését a bányaművelés tekintetében is később fokozatos visszaesés követte. 4. A császárság megalakulása az iparosodás és a kereskedelem részére is új, jelentős távlatokat nyitott. Az ipar fellendülése főként Itáliában figyelhető meg, így pl. különösen is nyomon kísérhető Pompejiben mind= addig, amíg a város el nem pusztult. Campaniában bronzárúk készítése és az üvegipar, Pompejiben gyapjúszövetek előállítása és illatszergyártás, Aquilejában az agyagipar és fegyvergyártás, egész Itáliában az agyagipar virágzott. Itália volt a leginkább iparosodott terület és ezzel együtt a biro= dalom kereskedelmi életének központja. Itália mellett a régi iparvidékek is újra felvirágzottak. Egyiptom a vá= szonruhák és a papirusz=készítés hazája volt, Kisázsiának gyapjúszövetei voltak híresek: főként színes szöveteket és ruhákat, valamint gyapjú= takarókat gyártottak. Jelentős textilipar fejlődött ki Szíriában is. De híres volt Szíria üveggyártásáról is. Ε tekintetben versenyzett Itáliával. Az egyes iparvidékek jórészt kivitelre dolgoztak. A rendkívül fejlett kereskedelem gondoskodott az árúcseréről nemcsak a birodalom határain belül, hanem azokon túl is. India és belső Ázsia felé egyfelől, a mai 11

5 A császárság korában meghonosított citromfa azonban nem azonos azzal a fával, ill. cserjével, melynek gyümölcsét citrom néven ismerjük. Az utóbbi csak a keresztesháborúk idején honosodott meg Itáliában. Az Itália flórájára annyira jellemző narancsfa is csak a 16., a mandarin pedig csak a 19. század= ban honosodott meg. 126