Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 1. A felekezetek lélekszáma
Karu er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 9 vonatkozólag ezt 1869 és 1920 közt a következőképpen számítja ki (szám szerint és százalékosan) : Róni. katholikus 352,901 180-2% Gör. katholikus . . 9,427 1477-6% Református . . . 88,111 677-1% Evangélikus .... 30,576 213-5% Görög keleti. . . . 2,508 136-5% Unitárius .... 2,769 4693-2% Izraelita 170,622 380-1% Egyéb 1,397 1356-3% Összesen 658,311 243-2% Ez a szaporulat természetszerűleg legnagyobb részben bevándorlás által állott elő. Viszonylag a legnagyobb volt a bevándorlás az unitáriusok és a görög katholikusok részéről, azonban a közölt adatok mutatják azt is, hogy a két említett felekezet ennek ellenére is a főváros lakosságában csak igen lényegtelen számszerű szerepet játszik. Viszonylag a legkisebb volt a szaporodás a görög keletieknél és római katholikusoknál, majd pedig az evangélikusoknál : ez a lakosság összetételében úgy jelentkezik, hogy a róm. katholikusok, valamint a görög keletiek a vizsgált időszakban általában, az evangélikusok pedig némi emelkedés után 1900 óta százalékos arányuk tekintetében fogynak. Budapest lakosságának felekezeti megoszlását vizsgálva azonban nem szabad tisztán a szoros értelemben vett fővárosi tekinteni. A fővárossal közvetlenül szomszédos községek lakossága t. i. a valóságos helyzetet tekintve ma már ugyancsak a fővároshoz tartozik, éppen csak hogy közigazgatásilag nincs vele egyesítve. Ma már Budapest körül két övet különböztethetünk meg. Az egyik a szomszédos községek köre (Alag, Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Cinkota, Sashalom, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Pestszentlőrinc, Kispest, Pesterzsébet, Csepel, Nagytétény, Budatétény, Budafok, Albertfalva, Pesthidegkút és Békásmegyer). Ezen községek Budapest külvárosainak tekinthetők és a fővárossal együtt alkotják Nagy-Budapestet. Ezen utóbbinak vallásfelekezeti viszonyait a mellékelt (V. sz.) táblázat mutatja. Ehhez azonban még hozzá kell venni Budapest távolabbi környékének az adatait is. Ezeu körzetbe Thirring 48 községet és várost soroz be, melyek közt legészakabbra Vác és Tahitótfalu, legdélebbre Tököl, Taksony, Dunaharaszti és Monor vannak ; a keleti határon Veresegyház, Szada, Gödöllő, a nyugati határon pedig Érd, Törökbálint és Torbágy feküsznek. 1 0Ezen vidék népességének a megoszlását a következő táblázat szemlélteti, 1869. a polgári, 1900—1920 pedig az összes népességet számítva : 1869 1900 1920 számsz. "/o-osan számsz. ( ,/o-osan számsz. °/o-osan -o Qg 68,161 69-9 102,030 72-5 152,964 74-6 Gör. kath. . . 15 0-0 164 0-1 675 0-3 Református . . . . 18,988 19-4 24,306 17-2 33,050 16-1 Evangélikus . . . . 4,659 4-8 6,852 4-9 10,441 5-1 Görög keleti . . . . 2,468 2-5 2,231 1-6 1,735 0-8 Unitárius . . . —. — 24 0-0 140 0-1 Izraelita .... 3,277 3-4 5,078 3-6 5,757 2-8 Egyéb .... 18 0-0 97 0-1 380 0-2 1 0 „Budapest távolabbi környékének népesedése". (Magvar Staliszt. Szemle. 1927. V. évi. 1118. 1.)
