Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
II. rész. A felekezetek egyházi és kulturális szolgálata. - 7. Az iskolaügy
56 Kar iier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 Nem terjeszkedhetünk ki részletesebben a hazai zsidóság szervezeti és személyi viszonyainak az ismertetésére. A csatolt (XXX. sz.) táblázat megérthetéséhez csak XXX. sz. táblázat. Az izraelita hitközségek. Orthodox Kongresszusi Statusquo Valamennyi h i t k ö ζ s é g Év anyafiókΜ 2 Λ 0 rabbihelyettesek és vallástanitók 1 anya- fiók 3 rabbihelyettesek és vallástanítók anyafiókχ 3 Λ α rabbihelyettesek és vallástanítók anyatiók1 •a 3 •e ce rabbihelyettesek és vallástanítók hitközségek rabbihelyettesek és vallástanitók hitközségek rabbihelyettesek és vallástanítók hitközségek rabbihelyettesek és vallástanítók hitközségek rabbihelyettesek és vallástanítók s zárna 1910 1928 318 132 1274 322 264 89 480 182' 303 223 93! 121 101 70 178 92 60 31 102 24 36 10 70 25 ! , 560 256 1679 467 401 169 728 340 annyit kell megjegyeznünk, hogy a hazai zsidóság három egymástól független csoportba tartozik. Ezek a congressusi hitközségek, azok, amelyek a báró Eötvös József által 1869-ben összehívott congressus alapján szervezkedtek és Budapesten központi irodát tartanak fenn. Hasonlóan van központi szervezetük az orthodox hitközségeknek is. A két csoporton kívül állanak a statusquo hitközségek, amelyek központi szervezetet a legújabb időkig nem alakítottak ki 6 1, világnézetileg a congressusi hitközségekhez állanak közel; az utóbbiakkal együtt azokat közönségesen neologoknak szokták mondani. A congressusi hitközségek Budapesten rabbiképző intézetet tartanak fenn, amelynek 1910-ben három rendes és két rendkívüli tanára és 20 növendéke volt; 1927—28-ban az intézetnél két rendes tanár és négy előadó működött, hallgatóinak száma pedig a II. félévben 26 volt. Az orthodox hitközségek rabbijai a talmudiskolákban nyerik a kiképzésüket. 7. Az iskolaügy. Amióta a keresztyénség érintkezésbe lépett az antik görög világgal, lassanként megindult az a folyamat, amelynek során az egyház mind nagyobb mértékben olvasztotta magába az antik kultúrát s törekedett arra is, hogy azt a keresztyénség lényegének megfelelően átformálja. így alakult ki egy sajátos kultúra, amelyet a „keresztyén" jelzővel ékesíteni ugyan csak bizonyos, itt nem részletezhető fenntartásokkal lehet, amely azonban mind a mai napig szoros kölcsönhatás viszonyában van a keresztyénséggel. Az egyház hamarosan felismerte annak a szükségét, hogy ezt az először keresztyén tudomány formájában jelentkező új kultúrát ápolja és továbbszármaztassa az utódokra. így alakultak meg még az ókorban a keresztyén művelődés intézményei, az első keresztyén iskolák. Hosszú évszázadok változatos alakulásain keresztül az egyház, illetve egyházak mind a mai napig megtartották és kiépítették iskoláikat. Csak az új korban fogamzott meg az egyháztól független világi iskolák eszméje és csak az újkori állam ismeri állami feladatnak az iskoláztatást, lassanként már olyan formán, hogy az egyháznak az iskolához való évszázados jogát kezdi tagadni. Szem előtt kell tartani ezeket, ha a felekezeti viszonyok szempontjából vizsgáljuk hazánk iskoláztatási ügyét. Az iskoláztatási viszonyok vizsgálatához szükséges anyagot a mellékelt (XXXI—XXXIV. sz.) táblázatok gyűjtik össze. Bennük elsősorban a régi Magyarország iskoláztatási ügyét szemléltetjük úgy, amint az a kiegyezés óta kialakult, azután pedig a jelenlegi viszonyok vizsgálatához szükséges anyagot 6 1 Jelenleg központi szervezet kialakítása náluk is folyamatban van.
