Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása

56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 nem is férhetünk hozzá, annak legalább egy részletvonására némi világosságot vet azon (XVIII. sz.) táblázatunk, amely a budapesti rendes lakásoknak a családfő hit­felekezete és a lakás nagysága szerinti, 1925-i megoszlását mutatja. Mielőtt ezen ada­tokról szólnánk, két szempontot kell hangsúlyoznunk. Először azt, hogy Budapest nem tükrözteti mintegy az ország közviszonyait kicsinyítve. Mint láttuk, a főváros lakosságának felekezeti összetétele igen nagy különbségeket mutat az ország népességének felekezeti megoszlásához képest. De egyébként is : az eliparosodott és nagyforgalmú Budapest szociális tekintetben is más strukturájú, mint az ország egyéb széles területei. Ebből a szempontból sem szabad az itteni viszonyokat általánosítva az országra átvinni. A másik szempont, amelyet ki kell emelnünk, az, hogy a lakás nagysága még nem enged közvetlen következtetést a lakás birto­kosának vagyoni viszonyaira : lehetnek magasrangú, de tisztán fizetésükből élő, különben vagyontalan tisztviselők, akik hivatásuknál fogva kénytelenek nagyobb lakást tartani, míg viszont mások vagyonuknál fogva megengedhetnének maguk­nak nagyobb lakást, de társadalmi igényeik nem olyanok, liogy nagy lakást tarta­nának. A lakásviszonyok ennél fogva inkább csak az életstandard különbségeit világítják meg. Azonban ebből is igen élénk világ vetődik az egyes statisztikai csoportok szociális tagozottságára. 5 7 Ha már most ezen szempontok figyelembe vételével vizsgáljuk a közölt táblázatot, úgy hamarosan megállapítható, hogy a fővárosban képviselt négy nagyobb felekezet közt a legkedvezőbb lakásviszonyok közt aránylag az izraeliták vannak. Közülök a tisztán konyhából vagy más egy helyiségből álló lakásban csak 0-05% lakik és egy szoba és konyhás lakásban is csak 25-28%. Viszont a két­négyszobás lakások viszonylag jóval nagyobb számban vannak az ő kezükön, mint más felekezetén. Még a kimondott nagy lakásoknak viszonylag igen nagy részében is ők laknak. Elég kedvező lakásviszonyokat mutatnak az evangélikusok is. Ugyan az evangélikusoknak is több, mint fele lakik az egy helyiségből (0-28%), vagy egy szobából és konyhából (55-71%) álló lakásokban, azonban úgy látszik Budapesten ezek a kis lakások teszik általában a lakások többségét. Az evangéliku­sok lakásviszonyai még mindig valamivel kedvezőbbek e tekintetben, mint a katho­likusokéi vagy a reformátusokéi. Hogy az evangélikusok valóban lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a másik két keresztyén felekezet, az különö­sen a két és ennél több szobából álló lakásoknál mutatkozik : ezek közül az evangé­likusok viszonylag jóval többet bírnak, mint akár a katholikusok, akár a refor­mátusok. Már kedvezőtlenebb helyzetben vannak a katholikusok, akik csak az egészen nagy lakásokban emelkednek a többi felekezet fölé ; ennek oka nyilván abban van, hogy ezen nagy lakások a főúri palotákban vannak, a főurak pedig majdnem mind katholikusok. Viszonylag a legkedvezőtlenebb helyzetben a refor­mátusok vannak. Arányszám szerint egyik felekezetnek a hívei sem laknak olyan nagy számmal a csak egy helyiségből vagy pedig egy szobából és konyhából álló lakásokban, mint a reformátusok. Még a két-és háromszobás lakások tekintetében is a katholikusok vannak előnyben. Csak a négy-hétszobás lakásoknál mutatnak a reformátusok valamivel kedvezőbb képet, mint a katholikusok. Nyilvánvaló mindebből, hogy Budapesten a proletáriátus nem tekintve az ismeretlen vallá­súakat viszonylag legnagyobb számban a reformátusok és római katholikusok köréből kerül ki; az evangélikus proletariátus viszonylag valamivel kisebb. A zsidó­ságban aránylag csak nagyon csekély proletariátus van. A legkedvezőbb viszont a zsidóság életstandardja, utána következnek az evangélikusok, majd a katho­likusok és reformátusok. A felekezetek démografiájának fővonásai közt kell röviden megemlékeznünk arról is, hogy az egyes felekezetek népessége milyen nemzetiségű. A Statisztikai Hivatal ezen kérdés anyagát a népesség anyanyelvére vonatkozó adatgyűjtés 5 7 Ezt különösen Pálosi Ervinnel szemben kell hangsúlyozni, aki „Budapest krimi­nalitása és moralitása az 1909—1925. években" c. munkájában (59. 1.) hangsúlyozza ugyan, hogy a Budapesten levő vagyonok és tőkék eloszlásáról nincsenek közvetlen adata­ink, de részben a lakásviszonyokból, részben pedig a halandóságból von le erre vonatkozó következtetéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom