Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
56 Kariier Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 nem is férhetünk hozzá, annak legalább egy részletvonására némi világosságot vet azon (XVIII. sz.) táblázatunk, amely a budapesti rendes lakásoknak a családfő hitfelekezete és a lakás nagysága szerinti, 1925-i megoszlását mutatja. Mielőtt ezen adatokról szólnánk, két szempontot kell hangsúlyoznunk. Először azt, hogy Budapest nem tükrözteti mintegy az ország közviszonyait kicsinyítve. Mint láttuk, a főváros lakosságának felekezeti összetétele igen nagy különbségeket mutat az ország népességének felekezeti megoszlásához képest. De egyébként is : az eliparosodott és nagyforgalmú Budapest szociális tekintetben is más strukturájú, mint az ország egyéb széles területei. Ebből a szempontból sem szabad az itteni viszonyokat általánosítva az országra átvinni. A másik szempont, amelyet ki kell emelnünk, az, hogy a lakás nagysága még nem enged közvetlen következtetést a lakás birtokosának vagyoni viszonyaira : lehetnek magasrangú, de tisztán fizetésükből élő, különben vagyontalan tisztviselők, akik hivatásuknál fogva kénytelenek nagyobb lakást tartani, míg viszont mások vagyonuknál fogva megengedhetnének maguknak nagyobb lakást, de társadalmi igényeik nem olyanok, liogy nagy lakást tartanának. A lakásviszonyok ennél fogva inkább csak az életstandard különbségeit világítják meg. Azonban ebből is igen élénk világ vetődik az egyes statisztikai csoportok szociális tagozottságára. 5 7 Ha már most ezen szempontok figyelembe vételével vizsgáljuk a közölt táblázatot, úgy hamarosan megállapítható, hogy a fővárosban képviselt négy nagyobb felekezet közt a legkedvezőbb lakásviszonyok közt aránylag az izraeliták vannak. Közülök a tisztán konyhából vagy más egy helyiségből álló lakásban csak 0-05% lakik és egy szoba és konyhás lakásban is csak 25-28%. Viszont a kétnégyszobás lakások viszonylag jóval nagyobb számban vannak az ő kezükön, mint más felekezetén. Még a kimondott nagy lakásoknak viszonylag igen nagy részében is ők laknak. Elég kedvező lakásviszonyokat mutatnak az evangélikusok is. Ugyan az evangélikusoknak is több, mint fele lakik az egy helyiségből (0-28%), vagy egy szobából és konyhából (55-71%) álló lakásokban, azonban úgy látszik Budapesten ezek a kis lakások teszik általában a lakások többségét. Az evangélikusok lakásviszonyai még mindig valamivel kedvezőbbek e tekintetben, mint a katholikusokéi vagy a reformátusokéi. Hogy az evangélikusok valóban lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak, mint a másik két keresztyén felekezet, az különösen a két és ennél több szobából álló lakásoknál mutatkozik : ezek közül az evangélikusok viszonylag jóval többet bírnak, mint akár a katholikusok, akár a reformátusok. Már kedvezőtlenebb helyzetben vannak a katholikusok, akik csak az egészen nagy lakásokban emelkednek a többi felekezet fölé ; ennek oka nyilván abban van, hogy ezen nagy lakások a főúri palotákban vannak, a főurak pedig majdnem mind katholikusok. Viszonylag a legkedvezőtlenebb helyzetben a reformátusok vannak. Arányszám szerint egyik felekezetnek a hívei sem laknak olyan nagy számmal a csak egy helyiségből vagy pedig egy szobából és konyhából álló lakásokban, mint a reformátusok. Még a két-és háromszobás lakások tekintetében is a katholikusok vannak előnyben. Csak a négy-hétszobás lakásoknál mutatnak a reformátusok valamivel kedvezőbb képet, mint a katholikusok. Nyilvánvaló mindebből, hogy Budapesten a proletáriátus nem tekintve az ismeretlen vallásúakat viszonylag legnagyobb számban a reformátusok és római katholikusok köréből kerül ki; az evangélikus proletariátus viszonylag valamivel kisebb. A zsidóságban aránylag csak nagyon csekély proletariátus van. A legkedvezőbb viszont a zsidóság életstandardja, utána következnek az evangélikusok, majd a katholikusok és reformátusok. A felekezetek démografiájának fővonásai közt kell röviden megemlékeznünk arról is, hogy az egyes felekezetek népessége milyen nemzetiségű. A Statisztikai Hivatal ezen kérdés anyagát a népesség anyanyelvére vonatkozó adatgyűjtés 5 7 Ezt különösen Pálosi Ervinnel szemben kell hangsúlyozni, aki „Budapest kriminalitása és moralitása az 1909—1925. években" c. munkájában (59. 1.) hangsúlyozza ugyan, hogy a Budapesten levő vagyonok és tőkék eloszlásáról nincsenek közvetlen adataink, de részben a lakásviszonyokból, részben pedig a halandóságból von le erre vonatkozó következtetéseket.
