Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
56 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 evangélikusok közi : az ország megcsonkítása után ez a helyzet megváltozott, a megcsonkított hazában leginkább azok az unitáriusok maradtak, akik értelmiségi pályára menvén, elszakadtak szülőhelyükről. Mégis nem szabad elhallgatnunk, hogy az unitáriusok már 1910-ben is viszonylag nagy számban voltak találhatók az értelmiségi pályákon. Ha azonban őket számításon kívül hagyjuk, úgy az evangélikusok közül kerül ki a legnagyobb számban az értelmiség. Ezt még jobban igazolja azon csatolt (XVII. sz.) táblázat, amely az 1920-i népszámlálás alapján veti egybe a vallást a műveltségi állapottal. Tanulságos ezen táblázat alapján vizsgálni a legmagasabb értelmiségi osztályok százalékszerű eloszlását. Ezt a következő kimutatás állítja elénk : R. kath. G. kath. Ret. Evang. G. kel. Unit. Izr. Egyéb Összesen Főiskolát végzettek . . 51-0 1-0 16-7 8-9 0-5 0-5 21-1 0-3. 100-0% Középiskola nyolc osztályát végzettek . . . 52-6 1-2 13-7 7-1 0-4 0-3 24-6 0-1 100-0% Ezen adatok még világosabbak lesznek előttünk, ha vizsgáljuk azt is, hogy az egyes felekezetek körében hány ezreléket tesz ki a főiskolát, illetve a középiskola nyolc osztályát végzett egyének száma. A főiskolát végzettek száma volt 1920-ban ezrelékben : Róm. kath. Gör. kath. Hef. Evang. Gör. kel. Unit. Izr. Egyéb Általában 7-35 4-26 7-33 13-11 7-21 61-69 32-77 21-07 9-21 A középiskolát végezettek száma volt ezrelékben : Róm. kath. Gör. kath. Ret. Evang. Gör. kel. Unit. Izr. Egyéb Általában 14-06 8-82 11-19 19-42 11-39 72-14 70-93 17-07 17-09 Más szempontból egészíti ki ezen adatokat (XVII. sz.) táblázatunk, midőn mutatja, hogy hogyan oszlottak meg az írni- olvasni tudók felekezetek szerint. A táblázatból könnyen leolvasható, hogy a keresztyén felekezetek közt első helyen az unitáriusok, majd evangélikusok állanak. Utánuk következnek a reformátusok, majd a római katholikusok, végül pedig a görög katholikusok és görög keletiek. Az unitáriusok csak 1920-ban mutatnak jobb eredményt, mint az evangélikusok ; még 1910-ben áz evangélikusok állottak a keresztyén felekezetek közt első helyen és az unitáriusok csak a római katholikusok után következtek negyediknek. Ez is mutatja, hogy igazunk volt azon megállapítással, amely szerint az unitáriusok egészen sajátos viszonyokat tükröztetnek annak következtében, hogy az ország megcsonkításakor törzsnépességüket elvesztették. Meg kell állapítani ebben az összefüggésben azt is, hogy a zsidóság írni-olvasni tudás tekintetében állandóan első helyen volt és megelőzte az összes keresztyén felekezeteket. Alig lehet kétséges, hogy ennek a jelenségnek a főoka — a tanultságnak magas értékelésén kívül — a zsidóság sajátos települési viszonyaiban van : abban a körülményben t. i., hogy legnagyobbrészt városban él és még amennyiben falusi lakos is, nem földmíves, hanem leginkább kereskedést űz. Nincs elegendő terünk ahhoz, hogy a közölt (XVII. sz.) táblázat minden adatát részletes vizsgálat tárgyává tegyük ; ezt a figyelmes olvasóra kell bíznunk. Azonban mégis általánosságban utalhatunk arra, hogy mint a fentebbiekből is kitűnik, a keresztyén egyházak hívei közt az unitáriusoktól eltekintve, az evangélikusok képviselik egyaránt a legmagasabb és a legáltalánosabb kultúrát : egyrészt köztük van viszonylag a legtöbbnek magasabb műveltsége, másrészt viszonylag köztük tudnak legtöbben írni-olvasni és bírnak elemi népiskolai (hat osztályú) végzettséggel. Érdemes azután megfigyelni azt is, hogy állandó és elég jelentős különbség van a férfiak és nők iskolai műveltsége közt : ha az unitáriusoktól eltekintünk, ami a fentebb kifejtettek alapján jogosult, úgy ismét az evangélikusok azok, akik a keresztyén felekezetek közt e tekintetben vezetnek. Köztük van viszonylag a leg-
