Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 1. A felekezetek lélekszáma
Karu er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 8 III. sz. táblázat. Magyarország népessége. Vallás 1920 1928 Vallás szám szerint °/o-ban szám szerint °/o-ban Római katholikus 5.096,729 63-9 5.541,048 64-4 Görög katholikus 175,247 2-2 201,964 2-4 Református 1.670,144 21-0 1.786,340 20-8 Evangélikus 497,012 6-2 529,029 6-1 Görög keleti 50,990 0-6 53,257 0-6 Unitárius 6,224 0-1 6,297 0-1 Baptista 4,187 0-0 6,015 0-1 Anglikán 87 0-0 nincs adat — Izraelita 473,310 5-9 476,738 5-5 Mohamedán 468 \ \ Egyéb 3,101 0-1 3,234 0-0 Felekezeten kívüli 1,245 ) ) Ismeretlen 1,399 Összes népesség 7 980,143 100-0 8.603,922 100-0 Ha a közölt táblázatokon végigtekintünk, úgy azonnal feltűnik, hogy a legnagyobb mértékű szaporodást az elmúlt évtizedeken belül a zsidók és a katholikusok mutatják. A zsidóság az 1857. népszámlálás adataihoz viszonyítva 1910-ig több mint megkétszereződött, az 1869. lélekszámhoz viszonyítva pedig 58-88%-os szaporodást mutat fel. Ez a nagyfokú szaporodás nem írható tisztán a természetes szaporaság javára, hanem jórészt annak a lassú, de állandó bevándorlásnak tulajdonítandó, amely a galíciai, ill. lengyel zsidóság részéről különösen a kiegyezés óta irányult hazánk felé. A katholikusok lélekszámának szaporodása az 1857-i adatokhoz viszonyítva 1910-ig a Magyar Birodalomra nézve 66-58%, Magyarországra magára 66-37%, külön Horvát-Szlavonországra 40-30%. Ha az 1869-i adatokat vesszük alapul, akkor az előbbi sorrendben a következő számokat nyerjük: 45-13; 45-38 és 43-96%. Ezek közt az adatok közt feltűnik, hogy Magyarországon a katholicizmus szaporodási arányszámai kedvezőbbek, mint Horvát-Szlavonországban, ahol a katholikusok nagy zárt területeket szinte kizárólagosan laknak. S ennek felel meg, hogy a társországbeli katholikusok arányszáma az egész ország katholikus lakosságának számában 1870 óta lassú csökkenést mutat : míg 1869-ben a 7.502,000 katholikusnak 18-66% lakott Horvát-Szlavonországban, addig 1910-ben 10.888,138ból csak 17-25% s a közbeeső népszámlálások százalékszámai a következő görbét mutatják 17-41 (1880); 17-69 (1890); 17-35 (1900) %. A többi nagyobb felekezet belső szaporodásáról az 1857., ill. 1869-i és 1910-i népszámlálás adatainak egymáshoz való viszonyítása alapján a következő összeállítás ad képet (a zárójelben levő adat Magyarországra a társországok nélkül vonatkozik) : Gör. kath. Reform. Evang. Gör. kel. 1857—1910. 46-59 (46-07) % 43-39 (42-81) % 32-89 (30-25) % 22-14 (15-35) % 1869—1910.27-47 (27-25)% 29-98 (29-10)% 19-94(19-19)% 15-83(12-91)% Ha az 1869—1910. évekre terjedő összehasonlítást tekintjük, a legnagyobb szaporodást a reformátusok mutatják, utánuk következnek a görög katholikusok, míg az evangélikusok a harmadik helyre szorulnak. Leggyengébb a görög keleti egyház híveinek a szaporodása. De még a reformátusok is messze elmaradnak a katholikusok 45-13 (45-38) %-os szaporodása mögött. (IV. sz. táblázat.)
