Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása

Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 53 körülmény járul hozzá, ami ennek az adatnak a használhatóságát még kétségesebbé teszi. S ez az a kürülmény.hogy a tapasztalat szerint azoknak nagy része, akik valamely törvényesen el nem ismert szektához tartoznak, nem tér ki eredeti egyházi közösségéből és így az ilyenek hivatalosan még azon egyház tagjai közé számítanak, amelyhez nemcsak lelkileg, de még a valóság szerint is tulajdonképen alig van már közük. Az egyházak jelenlegi taglétszámánál ezeknek a száma valószínűleg nem akkora, hogy leszámításukkal az illető egyház híveinek a száma lényegesen megcsappanna. De ez a körülmény kétségkívül nem alkalmas arra, hogy a felekezetek tényleges erőviszonyairól alkotott képet tisztábbá, világosabbá tegye és mindenek előtt lehetetlenné teszi azt, hogy a terjedő szektákról statisztikailag legalább a körülményekhez képest tiszta képet alkossunk magunknak. Mindezek a megfontolások lényegesen csökkentik azoknak az adatoknak az értékét, amelyek a felekezetnélküliségre vonatkozólag rendelkezésünkre állanak. Ennek ellenére is az alanti kimutatásban közöljük a felekezetnélküliekké letteknek összesített adatait egyrészt az 1896—1917., másrészt pedig az 1919—1927-ig terjedő évekre vonatkozólag. A táblázat ha többet nem is, legalább valamelyes képet ad arról, hogy mely egyházak ellen intézik a még törvényesen el nem ismert keresztyén közösségek, a szekták a legsikeresebb rohamokat. A felekezetekből kilépettek és a felekezetek kötelékébe visszatért felekezetenkívüliek. A felekezet, amelyhez a kilépettek kilépésük előtt tartoztak Az oldalt megnevezett felekezetből kitért Az oldalt megnevezett felekezetbe visszatért A felekezet, amelyhez a kilépettek kilépésük előtt tartoztak 1896—1917-ig összesen 1919—1928-ig összesen 1896—1917-ig összesen 1919—1928-ig összesen A felekezet, amelyhez a kilépettek kilépésük előtt tartoztak férfi 1 nő 1 együtt férfi 1 nő j együtt férfi nő J együtt férfi nő együtt Róm. kath. Gör. kath.. Reform. Äg. h. ev. . Gör. kel. . Unitárius . Izraelita . Baptista . 2,425 852 4,067 2,323 6,057 27 392 2,557 525 5,151 2,885 4,627 32 94 4,982 1,377 9,218 5,208 10,684 59 486 410 16 408 298 28 57 14 504 21 740 457 25 1 23 6 914 37 1,148 755 53 1 80 20 527 49 286 108 110 9 82 207 335 862 7 56 262 548 88 196 56 166 10 19 42 124 16θ| 367 70 1 98 9 1 8 18 56 49 96 17 4 7 31 17 119 1 194 26 5 15 49 73 Összesen 16,143 15,871 32,014 1,231 1,777 3,008 1,378 96θ| 2,338 261 221 482 5. A felekezetek démográfiájának néhány fővonása. Az elmondottakban igyekeztünk világot deríteni azokra a legfontosabb tényezőkre, amelyek a keresztyén egyházak lélekszámának a változásait meghatározzák és befolyásolják. A felekezetek statisztikai képéhez azonban ezen vonatkozások ismertetése során megrajzolt vonásokon kívül még mások is hozzátartoznak. A mult és jelen számos, statisztikailag nem is érzékelhető tényezője közrehatásának a következménye az egyházak jelenlegi belső strukturája. A statisztika számára érzékelhetően ez a démográfiai adatokban tükröződik. A hazai népesség démográfiájának felekezeti vonatkozásait a mellékelt táblázatok állítják elénk. Ezeknek nyomán csak néhány fővonást emelünk ki. A békebeli Magyarország egyházi démografiájának a lényeges vonásait a kereső népesség felekezeti megoszlását feltüntető, az 1910-i és 1920,-i népszámlálás adatai alapján készült (XI—XV. sz.) táblázatok mutatják. A táblázatok első része a különféle foglalkozási ágak körébe tartozó keresők felekezeti megoszlását számszerint állítja össze. Ezen táblázatok adatai akkor nyernek életet, ha százalékos átszámítást alkalmazva, azokat egybevetjük hazánk népességének a tagozódásával. Az őstermelők csoportjának összesített adatainál már feltűnik, hogy a katholikusok a keresők közt jóval kisebb arányban vannak képviselve, mint a népesség-