Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 5. A felekezetek démografiájának néhány fővonása
52 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 Az áttérések °/o-os megoszlása az áttértek A népesség °/o-os megoszlása vallás einagyott uj szerint felekezete szerint az 1910-ben 1920-ban 1908— 1913— 1920— 1908— 1913— 1920— régi 1 új 1912. 1917. 1924. 1912. 1917. 1924. régi 1 új években Magyarországon Róm. kath 20-9 20-6 28-9 36-7 39-3 39-1 49-3 63-9 Gör. kath 13-9 12-9 2-0 11-7 8-6 0-9 11-0 2-2 Református 25-5 24-4 31-4 21-0 22-4 28-7 14-3 21-0 Evangélikus 10-9 10-2 11-7 7-1 8-5 12-7 7-1 6-2 Görög keleti 16-2 16-7 3-2 14-0 11-0 0-5 12-8 0-6 Unitárius 2-9 2-5 l-l 2-1 2-0 1-8 0-4 0-1 Izraelita 7-9 11-2 20-5 1-8 2-0 6-9 5-0 5-9 Baptista 1-6 l-l 0-9 5-6 6-2 9-4 0-1 0-1 Egyéb 0-2 0-4 0-3 — — — 0-0 0-0 Összesen 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 100-0 Ha ezen két kimutatás közül különösen az elsőt közelebbről vizsgáljuk, úgy azonnal felötlik, hogy végeredményben mily csekély az egyes felekezetekre az áttérésből eredő nyereség, illetve veszteség : a kath. egyház az összeomlást megelőző tíz évben minden 1000 hívére egy lélekkel gyarapodott és hasonló az arány 1920 óta is. Hasonlóan a többi felekezet vesztesége tíz év alatt. 1000 lélekre alig tesz ki többet, mint egy főt, csak az unitáriusok és izraeliták, valamint az utolsó években a görögkeletiek vesztesége nagyobb. De látnivaló az is, hogy a zsidóság vesztesége a kommunizmust követő évek áttérése révén nem olyan nagy, mint azt a köztudat hajlandó elgondolni : 1000 lélekre számítva a féítüntetett öt év alatt hat hívőt sem tesz ki és ha 1919 nagyszámú kikeresztelkedettjeit számítjuk, akkor is csak hat év alatt 21 hívő. Lényeges nyereséget csak a baptisták tudnak felmutatni. Ezek az adatok elég világossá teszik, hogy az áttéréseknek a segítségével egyik felekezet sem szívhatja fel belátható időn belül a másikat, vagv a többieket. * Az áttérésekkel a felekezetváltoztatások hazánkban nincsenek még kimerítve, mivel az 1895 : XLIII. tc. megengedi a felekezetnélküliséget. Ennek alapján a Központi Statisztikai Hivatal állandóan számon tartja a felekezetnélkülieket. Azonban a Statisztikai Hivatalnak ez a megjelölése félreértésekre nagyon alkalmas. A felekezetnélküliek rovatában nyernek t. i. elhelyezést nemcsak a tulajdonképpeni felekezetnélküliek, azaz azok, akik egyik felekezethez sem tartoznak, hanem azok is, akik nem tartoznak valamely törvényesen elismert felekezethez. Már említettük, hogy a baptistáknál a statisztikai adatok csak azokat számítják a baptisták közé, akik a törvényesen elismert budapesti magyar baptista hitközséghez tartoznak ; a többiek a felekezetnélküliek rovatában vannak nyilvántartva. Hasonlóan felekezetnélkülieknek számítanak pl. a nazarénusok, methodisták, adventisták is, amennyiben kitérnek abból a felekezetből, amelynek eredetileg tagjai voltak. Ennek következtében ezen rovatban nagyon különböző elemek nyernek elhelyezést, ami természetesen a statisztika pontosságának és világosságának a rovására megy. Sokkal jobb volna, ha a Statisztikai Hivatal ezeket az adatokat felbontaná elemeire és külön venné számításba a methodistákat, nazarénusokat stb., tekintet nélkül arra, hogy az illető felekezet állami elismerést nyert-e vagy sem. Ebben az esetben az adatok a valóságnak sokkal jobban felelnének meg és használhatók volnának. Mert a valóságon és a meglevő helyzeten nem javít a jelenleg érvényben levő eljárás sem. Azonban mindehhez még egy . , .
