Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 4. Az áttérések

Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 39 akkor lehetetlen volna, hogy a statisztika ilyen szomorú képet fessen rólunk. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi egyház helyzete a többséggel szemben mindig nehéz s a többségi helyzet már maga, mint olyan, előnyt jelent az illető egyházra nézve. Ezt a potenciális energiát azonban a kisebbségi egyházban lévő belső erő, vallásos élet, hit és önmegtagadás mindig le tudja gyúrni. Erre nézve a világtörténelemben és a nemzetek életében ismételten találunk példákat. Csak kettőt kell ezek közül említenem : a keresztyénség és a reformáció elterjedését. Mi lett volna mindkét mozgalomból, ha azok eredménye a többségi elvtől függött volna ? S ne mondja senki azt, hogy azok a vallásos erők, amelyek a keresztyénséget és a reformációt diadalra vitték, ma erőtelenek. Nem az erők erőtelenek, hanem hiányoznak azok a lélektől ihletett férfiak, akik azokat az erőket képviselnék. Egyházunk lélekszáma a csonkahazában alig tizedrészét teszi a katholikus egyház lélekszámának. Ha tehát egyházunk el tudná érni azt az eredményt, hogy a kárunkra adott megegyezések száma nem haladná már meg a javunkra adottaknak a számát, még akkor is tulajdonképpen egyházunk volna a vesztes, mert a fentebb alkalmazott módszer szerint — s csak ez a módszer ad némileg is igazságos képet, — egyházunkban még mindig lényegesen nagyobb volna azoknak a viszonyszáma, akik ránk nézve káros megegyezést kötöttek, mint a katholikus egyház hasonló viszonyszáma. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a protestáns egyházak hívei lassanként kezdenek magukra eszmélni. De még igen sok öntutudatra ébredésre, belső megerősödésre van szükségünk, amíg egyházunk a győzelem reményében veheti fel a harcot a vegyes házasságok és a gyermekek vallására vonatkozólag kötött megegyezéseknek eddig oly gyászos csataterén. 4. Az áttérések. A következőkben az áttérésekről akarunk szólni. Részletes statisztikai adatok 1896 óta állanak a rendelkezésünkre s ezekből kitűnik, hogy az áttérések statisztikai alakulása kevés szabályosságot mutat, hanem inkább az egyes felekezetek belső viszonyainak eltérő fejlődésében' bírja a maga okát. A vizsgált békeévek (1896—1913) áttérési statiszIlkájából különösen két mozzanat ragadja a meg figyelmünket. Az egyik, hogy ezen korszak első éveiben a görög keleti egyház mutat erős kitérési mozgalmat és pedig leginkább a görög katholikus egyház javára. Hogy ez az áttérési mozgalom éppen 1896-ban érte volna el csúcspontját, vagy pedig akkor már apadófélben volt, azt megállapítani nem tudom, mivel az adatok csak 1896-tól fogva vannak birtokomban. Mindenesetre a vizsgált időszakban az 1896. év mutatja a görög keleti egyház legnagyobb veszteségét: 2600 kitérést. A következő évben már csak 1925 a kitérők száma, 1898-ban 993, 1899-ben pedig 941. A következő évben azonban újra felszökik 1500-ra, hogy azután ismét apadást mutasson : ezt a számot a békeévekben nem is érte el többé, bár 1902-ig és azután 1910-től fogva ismét 1000-en felül mozgott. A legalacsonyabb számmal 1905-ben találkozunk, amikor 677 egyén tért ki a görögkeleti egyházból. Ha már most ennek alapján azt kérdezzük, hogy mekkora volt ezen kitérési mozgalom révén a görög keleti egyház vesztesége, úgy azt találjuk, hogy 1896-ban minden 100,000 görög keleti egyháztagra 41-0, 1905-ben pedig 13-6 kitérő esett. Valamivel világosabbak ezek a számok akkor lesznek, ha tudjuk, hogy 1896-ban az ország minden 100,000 lakosából 39-5, 1905-ben pedig 28-2 ember hagyta el a felekezetét. Azonban ez az összehasonlítás is csak relatív képet ad, mivel az első év nagy áttérési átlaga éppen a görögkeleti egyház sok kitérése miatt keletkezett. Az alanti részletes statisztika (VIII. és IX. sz. táblázat) mutatja majd csak a viszonyokat megközelítőleg teljesen. Hogy valamely felekezet nyereségét vagy veszteségét az áttérésekből helyesen lássuk, ahhoz természetesen össze kell hasonlítani azoknak a számát is, akik abba a felekezetbe betérnek. A tapasztalat ugyan általában azt mutatja, hogy minél