Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 3. Vegyes házasságok és reverzálisok

Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 37 ban a protestáns gyermeknevelést. S bár a küzdelem váltakozó szerencsével folyik annak természete szerint, mégis az nem mondható olyan mértékben a katho­likus egyházra kedvezőnek, mint azt a protestáns egyházak köztudata is gon­dolja. A gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknek viszonylagos növekedé­sével ugyanis nem halad párhuzamosan a katholikus egyház térnyerése, sőt, amíg 1900-ban a katholikus egyház javára adott megegyezések az összes megegyezések­nek még 59-4%-át tették ki, addig 1910-ben ez a szám 53-4%-ra apadt le. S bár a két évszám szembeállítása önkényesnek volna mondható, a katholikus egyház javára kötött megegyezések ezen viszonylagos csökkenése megállapítható itt hely­szűke miatt nem közölt adatok alapján. Ez a tény abból magyarázható, hogy bár mint láttuk, a katholikus egyház javára kötött megállapodások száma a béke­években állandóan növekszik, azonban a protestáns felekezetek javára kötött megegyezések száma még viszonylag nagyobb mértékben növekszik. Meg kell állapítani itt azt is, hogy a kedvezőbb eredményeket általában a reformátusok érték el, akik a katholikusokkal szemben ugyan mindig hátrányban voltak, de az evangélikus és görög keleti egyházzal szemben állandóan meglehetős magas­számú kedvező megegyezést értek el. Az a folyamat, amely a békeévekben ezen a téren megindult, a forradalom után csak erősödött. Még 1910-ben a katholikus egyház javára adott kedvező megegyezések százalékszáma (53-4) meghaladta az összes katholikus lakosság százalékszámát (49-4). Már 1920-ban messze elmaradt emögött (51 Ό és 63-9) és azóta is 1927-ig állandóan csökkent, csak 1928-ban emelkedett ismét. Ezzel szem­ben a reformátusok javára adott megegyezések százalékszáma messze meghaladja a reformátusok százalékszámát (1920-ban 36-1 és 21 Ό) s még az evangélikusok javára adott megegyezések százalékszáma is valamivel kedvezőbb, mint általános százalékszámuk (1920-ban 9-1 és 6-2). Ezeket a megállapításokat még egy másik megfigyelés is erősíti. 1900-ban 100,000 evangélikusra kb. öt és félszer, 100,000 reformátusra pedig ötször annyi kedvezőtlen megegyezés esett, mint ugyanannyi katholikusra. A felekezetek ver­sengése folytán azoknak a viszonyszáma, akik egyházuk kárára kötnek megállapo­dást, mindegyik felekezetnél általában növekvőben van, ami megfelel annak, hogy a megegyezések viszonyszáma a vegyes házasságok számához viszonyítva is állandó növekvésben van. Azonban a protestánsoknál ez a növekvés viszonylag távolról sem oly nagy, mint a katholikusoknál. 1910-ben pl. 100,000 reformátusra kb. alig négyszer, 100,000 evangélikusra pedig kb. három és félszer annyi egyhá­zukra kedvezőtlen megállapodás jött létre, mint ugyanannyi katholikusra. Meg­jegyzendő, hogy az 1910. év annyiban nem tükrözi az általános helyzetet, hogy az az evangélikusokra viszonylag feltűnően kedvező. Különben általában az evan­gélikusok viszonyszámai lényegesen kedvezőtlenebbek, mint a reformátusokéi. •Csonka-Magyarország adataiban a megfelelő viszonyszámok mindegyik felekezetre jóval kedvezőtlenebbek, mint voltak az ország megcsonkítása előtt. Azonban a felekezetek egymáshoz való viszonyának belső helyzete körülbelül ugyanaz maradt. 1920-ban a reformátusokra több mint háromszor, az í evangélikusokra pedig körülbelül négyszer annyi kedvezőtlen megegyezés esett, mint a katholiku­sokra, mindig az illető felekezetnek 100,000 hívét véve alapul. 1925-ig minden felekezetnél apadás tapasztalható, úgyhogy a reformátusok kárára adott meg­egyezések viszonylagos száma már nem is egészen háromszor annyi, mint a katho­likusok kárára adottaké ; az evangélikusoknál azonban még mindig majdnem négy­szer akkora a viszonylagos veszteségmutató, mint a katholikusoknál. Ezzel azonban szembe kell állítani a felekezetek javára adott megegyezések viszonyszámait. S itt azzal a feltűnő ténnyel találkozunk, hogy a protestáns lakos­ság minden 100,000 hívére kezdettől fogva az illető egyházra több kedvező meg­egyezés jut, mint a katholikus egyház ugyanannyi hívére. A békeévekben ugyan a különbség még nem valami nagy. Még a reformátusok arányszáma a legkedvezőbb, de az is csak kb. másfélszerese a katholikusokénak s még 1910-ben sem éri el az utóbbinak kétszeresét. Az ország megcsonkított területén azonban valamivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom