Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)

I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 3. Vegyes házasságok és reverzálisok

Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 31 Hogy ezen adatok az egyházak híveinek keveredését még világosabban mutassák, a következő táblázattal szemléltetjük, hogy minden felekezet 100,000 tagjára a megfelelő évben hány olyan tag esett, aki vegyes házasságot kötött. Az országban Év R. kath. Reform. Evang. általában 1891 . . . . . . 111-7 232-3 279-4 75-1 1900 . . . . . . 144-9 336-0 336-2 98-7 1910 . . . . . . 167-0 106-2 374-5 115-8 1920 . . . . . . 314-0 731-4 986-9 236-5 1921 . . . . . . 291-0 691-0 916-7 220-3 1922 . . . . . . 283-0 669-9 876-6 214-7 1923 . . . . . . 262-6 619-3 827-0 198-5 1924 . . . . . . 241-8 569-0 746-7 181-1 1925 . . . . . . 235-4 566-5 717-4 177-9 1926 . . . . . . 238-2 579-3 755-2 181-5 1927 . . . . . . 240-7 579-5 758-7 182-2 1928 . . . . . . 249-7 596-2 787-7 188-8 (Az 1921-re vonatkozó adatok nem teljesen pontosak, mivel az 1920. évi népszámlálás adatait kellett a számítás alapjául venni a felekezetek lélekszámánál; a hiba azonban nem nagy.) Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a polgári házasságkötés törvényének életbeléptetése óta a vegyes házasságok száma állandóan és pedig fokozott arányban növekszik. Ennek oka jórészt az, hogy a polgári házasságkötés törvénye által a vegyes házasságok kötése lényegesen megkönnyíttetett. Ez a tény figyelemreméltó abból a szempontból is, hogy az ország lakosságának olyan mértékű keveredését mutatja, amely a régebbi viszonyok közt lehetetlen volt. A keveredésben az összes keresztyén felekezetek részt vesznek, míg a zsidóság a legújabb időkig majdnem teljesen távol állott attól. Hiszen régebben a zsidók általában nem léphettek házasságra keresztyénekkel s csak a forradalom óta fordulnak elő ilyen házasságok viszonylag nagyobb számmal : 1925-ben azoknak a vegyes házasságoknak a száma, amelyekben zsidók érdekelve voltak, 951 volt, úgyhogy 100,000 izraelitára 199-3 olyan izraelita jutott, aki vegyes házasságot kötött s a vegyes házasságok az összes házasságkötéseknek 20-4%-át tették. Ha tekintetbe vesszük, hogy a többi kisebbségi felekezetnél mennyivel magasabbak a megfelelő arányszámok, akkor még mindig azt kell mondani, hogy a zsidóság a népesség általános keveredésétől távol tartja magát. A közölt adatok szerint a legnagyobbfokú a keveredés az evangélikus lakosság és a többi felekezetek közt s ez a keveredés különösen nagy mértékben jelentkezik az ország megcsonkítása óta. Magyarországnak és Csonka-Magyarországnak az adatai azonban tulajdonképpen csak úgy volnának összehasonlíthatók, ha legalább 1910-re rendelkezésünkre állanának a megfelelő adatok a mai területre kiszámítva. De azért talán így is némi valószínűséggel bír az a feltevés, hogy a vegyes házasságok nagymértékű megnövekedése jórészt annak tulajdonítható, hogy azok a vidékek vesztek el, amelyeknek felekezeti összetétele viszonylag homogén volt. Áll ez nevezetesen az evangélikus egyházra, amelynek a statisztikája talán azért romlott meg annyira, mivel a szászoknak nagy homogén területe elesett. Ezek a megfontolások azonban nem változtatják meg azt a tényt, hogy hazánk lakosságának igen nagy százaléka köt vegyes házasságot. S ha az utolsó évek adatai szerint az ilyen házasságok száma némileg csökken is, mégis oly nagy, hogy a vegyes házasságok száma a forradalom óta a reformátusoknál majdnem elérte, az evangélikusoknál pedig meg is haladta a tiszta házasságkötések számát. Aki előtt ideál az ország lakosságának lehetőleg nagyfokú elkeveredése, vagy aki úgy nézi a dolgot, hogy ebből a helyzetből a tényleges hasznot a többségi felekezet húzza, az ennek a ténynek örülhet. Bennünket, protestánsokat s nevezetesen evangélikusokat azonban ez a tény a legnagyobb aggodalommal kell, hogy el-