Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 2. A felekezetek szaporodása
Karu er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 15 élettel rendelkező Pozsony gyülekezeteinek a fogyása is. Még szinte rosszabbul áll a helyzet azokban a megyékben, amelyek egy fél századdal ezelőtt evangélikus többséggel, vagy legalább is oly kisebbséggel rendelkeztek, hogy az a megyében domináló szerepet játszhatott. Ezt a számszerű vezető szerepet az evangélikusság nemcsak a felvidéki tót megyékben vesztette el, hanem az erdélyi szászok lakta területeken is : az evangélikus lakosság számának viszonylagos csökkenése az egész országban mindenütt egyformán mutatkozik. Nem jelentenek ezzel szemben számbavehető nyereséget az olyan újabban keletkezett gyülekezetek, mint Pécs, Szombathely, vagy Debrecen : a hetvenes évek gyarapodásával szemben a jelen század eleje óta ezeknél is stagnálás, sőt helyenként visszaesés tapasztalható. Hasonló helyzetet mutat a református egyház képe is. Megjegyzem, hogy az arra nézve legveszedelmesebb vidékeket, mint az egykés Baranyát nem vettem figyelembe. Annyiban azonban a református egyház kedvezőbb helyzetben van. hogy a veszteségekkel szemben viszonylag sok helyütt található életerős és állandóan növekvő diaspora : csak Pécsre, Győrre, Nyíregyházára kell utalni, nem is szólva Budapestről, ahol 1869-ben százalékszerűen kisebb számot mutattak, mint az evangélikusok, de gyors szaporodással már 1890-ben messze elhagyták őket s azóta is állandóan előbbre haladnak. Viszont az evangélikus lakosság Budapesten még az elért legnagyobb százalékszámot sem tudta tartani. Megjegyzem, hogy a fenti táblázat nem azokat a helyeket és vidékeket válogatja össze, amelyek a protestáns egyházakra nézve a leggyászosabb viszonyszámokat mutatják. Ugyanezl a képet nyerjük, bárhol ragadjunk is ki néhány várost, vagy megyét. e) Az utóbbi emberöltőben semmi sem eredményezett olyan szemmellátható eltolódásokat a népésség alakulásában, mint a világháború a maga milliónyi áldozatokat követelő pusztításaival. Hogy az egyes felekezetek milyen mértékben vették ki a részüket a véradóban, az alanti (VI és VII. sz.) táblázatok mutatják, amelyeket Mike Gyula" állított össze. Ennek alapján megállapítható, hogy elhaltakban, holttányilvánítottakban és eltűntekben viszonylag a legnagyobb veszteséget az evangélikus egyház szenvedte, nem sokkal kisebb a reformátusok vesztesége, harmadik helyen következnek a katholikusok. Sebesülések tekintetében a legnagyobb arányszámot a görög katholikusok, majd a reformátusok és a katholikusok mutatják. Az evangélikusok itt negyedik helyre szorulnak. Hasonlóan azoknak a csoportjában is, akik sebesülés folytán lettek rokkanttá : itt első helyen a reformátusok és görög katholikusok állnak, majd a róni. katholikusok következnek és utánuk az evangélikusok. Hogy az evangélikusok e tekintetben negyedik helyre szorultak, talán éppen annak a következménye, hogy a halottak tekintetében a legnagyobb veszteséget mutatják. Feltűnően kedvező arányszámokkal szerepelnek minden csoportban az izraeliták. 2. A felekezetek szaporodása. A felekezetek lélekszámának vizsgálata azt az eredményi mutatta, hogy a különféle felekezetek népessége nem egyforma módon növekszik. Különösen feltűnő, hogy a protestáns egyházak lélekszáma a katholikusokéhoz képest viszonylag állandóan csökken. Miben van ennek az oka ? Erre a kérdésre kell a következőkben feleletet keresni. Már itt meg kell jegyezni azonban, hogy végleges és teljes felelet a statisztika segítségével erre a kérdésre nem adható. Mert akármilyen szabályosságot mutassanak is fel a népmozgalmi adatok, az azokat meghatározó tényezők nem természeti erők, amelyeket a természettudományok módjára lehetne megragadni és 1 7 A Magyar Birodalom és Magyarország vérvesztesége a világháborúban (Magyar Statiszt. Szemle, 1927. V. évf. 623—633. Ipk.)
