Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 1. A felekezetek lélekszáma
11 Karu er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 17 Sopron vm. R. kath. Evangélikus Református 1869. 84-07% 12-54% 0-03% 1890. 84-13% 12-22% 0-14% 1910." 87-3% 10-2% o-i% 1910. 1 5 84-8% 12-9% o-i% 1920. 85-7% 12-4% 0-2% Tolna vm. R. kath. Evangélikus Református 64-84% 13-36% 17-64% 66-48% 13-17% 15-97% 69-5% 12-0% 14-8% — 71-3% .11-7% 14-0% Yas vm. R. kath. Evangélikus Református 73-01% 21-35% 3-02% 74-11% 20-54% 2-94% 76-0% 18-8% 2-9% 80-2% 12-5% 44-0% 81-0% 12-1% 3-8% Békés vm. R. kath. Evangélikus Református 21-63% 35-58% 36-82% 22-78% 35-73% 35-53% 25-3% 35-4% 33-0% — 27-1% 34-4% 32-7% Hajdú vm. R. kath. Evangélikus Református 10-39% 0-17% 78-32% 11-41% 0-58% 77-05% 11-5% 0-2% 75-9% — 12-7% 0-2% 74-6% Brassó vm. R. kath. Evangélikus Református 10-24% 47-11% 2-51% 11-34% 45-98% 4-02% 11-8% 42-5% 6-5% Ξ Ξ Nagyküküllő vm. R. kath. Evangélikus Református 2-58% 44-30% 4-03% 2-85% 43-97% 5-22% 3-3% 41-9% 5-5% -— — A protestánsokat keli, hogy megdöbbentsék ezek a számsorok. Már az országos táblázatok is világosan mutatják ugyan azt a tényt, hogy mennyire háttérbe szorulnak hazánkban az évtizedek folyamán a protestánsok s nevezetesen az evangélikusok, de ezek a részletekbe menő kimutatások még sokkal veszedelmesebbnek mutatják a helyzetet. Ezekből t. i. azt lehet kiolvasni, hogy az evang. egyház nemcsak a szórványban vesztett állandóan sokat, ahol híveik sokszor éveken és évtizedeken keresztül nem látnak lelkészt és nem hallanak evangélikus istentiszteletet s így olvadnak fel a nagy többségben, hanem állandó és pedig feltűnően nagymértékű viszonylagos csökkenést mutat a hívek lélekszáma ott is, ahol többségben van, vagy legalább is a lakosságnak igen nagy százalékát teszi. A városok közül különösen Sopronnak és a nagy alföldi evangélikusközpontoknak, mint Békéscsabának, Orosházának, Nyíregyházának az adatai döbbentenek 1 6 meg, de erősen aggodalmat kelt Győr és a mindig virágzó egyházi 1 4 Nagy-Magyarország adatai. 1 5 Az Í910-Í népszámlálás adatai átszámítva Csonka-Magyarországra, vagyis azon területre, mely a megcsonkítás után a'z illető megyéből megmaradt. 1 8 Szeberényi : Luther vagy Loyola c. művében, '227. 1. ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy az említett alföldi parasztvárosok (Békéscsaba, Szarvas stb.) evang. lakossága nagy rajokat bocsátott ki magából, és ezek alkották az újonnan telepített Medgyesegyháza, Szapárvfalva stb. községeket. Ez mindenesetre megmagyarázza a helyzetet. Az ország protestantizmusának a szempontjából azonban nem változtatja meg annak a jelenségnek a szomorú voltát, hogy az említett helyeken a katholicizmus a protestantizmus kárára hódított tért. Mert ahogy a bevándorolt kath. lakosság talált megélhetést az alföldi parasztvárosokban, úgy találhatott volna ott megélhetést a kivándorló prot. lakosság is. Vagy pedig úgy áll a dolog, hogy a beköltöző kath. elem a hivatalnokosztály ? Erre a kérdésre a statisztikai adatokban nem találunk feleletet. Ha így volna, akkor ez azt jelentené, hogy a különben nagyszámú intelligenciát adó protestantizmus ezeken a helyeken nem adott elegendő bennszülött középosztályt, vagy nem tudott odahatni, hogy a saját városaiba prot. hivatalnokokat küldjenek, ami mindenesetre mutatja, hogy befolyását nem tudta, vagy nem akarta felekezeti érdekek javára kihasználni.
