Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 1. A felekezetek lélekszáma
Karu er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. ; 11 A közölt adatok tipikus módon mutatják, hogy hogyan keveredett a városokban a mult század közepétől fogva a különböző rétegekből a lakosság. Addig Debrecen majdnem tisztára református volt : nem hiába nevezték „kálvinista Rómá"-nak ; ma lakosságának alig kétharmada református és van több alföldi város is (pl. a hajdúmegyei városok, azután Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Türkévé), amelyekben a református lakosság nagyobb százalékot mutat. A nemreformátus lakosságnak ez a megnövekedése természetszerűleg a nagyfokú bevándorlásra vezetendő vissza. De a református lakosságnak a növekedése is jórészt bevándorlásból származik : Debrecen mint vidéki gócpont ugyanolyan vonzóerőt gyakorol, mint országos viszonylatban Budapest. Emellett azonban Debrecenben a református lakosság belső szaporodása távolról sincs a normálison alul, sőt Kovács Alajos hangsúlyozottan megállapítja, hogy a református lakosság szaporasága kedvezőbb, mint pl. a katholikusoké. Ennek ellenére is a református lakosság arányszám tekintetében állandóan csökken. Ezt a helyzetet világítja meg Kovács Alajos dr. következő kimutatása, amely a tényleges és természetes szaporodást hasonlítja össze a három legnagyobb felekezetre vonatkozólag : Tényleges szaporodás 17,723 3326 11,039 1214 10,457 3271 4484 1764 Term. szaporodás 7,482 1338 4,839 1050 3,479 513 2400 641 Bevándorlási többlet 10,291 1988 6,197 164 6,978 2758 2084 1123 Ennek a fejlődési vonalnak a következménye, hogy a lakosságnak nemcsak százalékos összetétele, hanem struktúrája tekintetében is nagy változások álltak elő, talán még nagyobbak, mint azt a felekezetek százalékos eloszlása sejteni engedné. A zsidóság nagymérvű betelepedésével különösen a kereskedelem mindjobban az utóbbinak a kezébe kerül és kiszorítja a régi református kereskedelmet. 1920-ban az önálló kereskedőknek általában 46-6, az önálló férfi kereskedőknek pedig 64-0%-a izraelita, mellettük a reformátusok csak 38-7, ill. 22-2%-kal vannak képviselve. Viszont a kath. bevándorlás nagyobb mértékben nyilvánul meg részben a gazdasági és ipari munkások, valamint iparosok, részben pedig a legnagyobb mértékben a közlekedés körében alkalmazott tisztviselők sorában. Kár, hogy az egyéb értelmiség felekezeti megoszlására vonatkozólag dr. Kovács Alajos nem számította ki az adatokat. Akkor valószínűleg látnók azt, hogy a katholikusok elsősorban a város értelmiségében foglalnak helyet. Hasonlóan hiányoznak az adatok az evangélikus lakosság megoszlásáról. Erre vonatkozólag tehát semmit sem mondhatunk, mert az a körülmény, liogy az írni-olvasni tudás tekintetében az evangélikus lakosság már 1880 óta állandóan a legkedvezőbb arányszámokat mutatja, még nem enged levonni semmi közelebbi következtetést. Mindenesetre mutatják ezek a számítások azt, hogy Debrecenben a bevándorolt lakosság a város szellemi és gazdasági életében számarányánál nagyobb és jelentősebb szerepet játszik. Ez viszont a régi református lakosság fokozatos háttérbe szorulását jelenti. Debrecenhez hasonló, de éppen ellenkező irányú fejlődési vonalat mutat Pécs. A török idők alatt Pécsett a kath. lakosság teljesen kipusztult, a török kiűzése után azonban hamarosan megerősödött. ,,1703-ban a helyzet még az volt, hogy a lakosságnak háromnegyed része katholikus volt és egynegyed része görög hitű. A rácok nagy pusztítása után azonban a görög keletieket vagy kiűzték, vagy a katholikus hit felvételére kényszerítették, úgyhogy ettől kezdve Pécs város lakossága majdnem kizárólag katholikus vallásúvá lett." 1805-től fogva vannak azután részletes adataink a lakosság vallásfelekezeti megoszlására vonatkozólag. Ezeket a következő táblázat mutatja : 1901—1910. Összes Ebből esett szám r.-kath.- reform.- izr.okra okra ákra 1910—1920. Összes Ebből esett szám r.-katli.- reform.- izr.okra okra ákra
