Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
II. rész. A felekezetek egyházi és kulturális szolgálata. - 7. Az iskolaügy
56 Karii er Κ. : A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. 13 nek is a következménye. 1925—26-ban kezdődik ismét a tanítói létszámnak némi emelkedése, úgyhogy" az 1926—27-ben 17,012-t, 1927—28-ban pedig 17,628-at tesz ki. Éztk közül az 1115 állami iskolánál van alkalmazva 4265 főélethivatásban működő taní.ó, úgyhogy 1924—27-ben átlag 48-8, 1927—28-ban pedig 43-6 gyermekre esik egy-egy taníió.Ha elgondoljuk,hogy a régi Nagy-Magyarországon minden állami tanítóra 56-1 gyermek esett, akkor kétségkívül haladásról beszélhetünk. Mielőtt vizsgálódásainkat folytatnánk, figyelembe kell vennünk, hogy a kérdéses időben a közoktatásügy, nevezetesen az elemi népoktatás fokozatán még erősen hullámzó, ki nem alakult képet mutat. Az utolsó évek, amelyekről adatok a rendelkezésünkre állanak, az 1926—27. és 1927—28. tanév és ezek éppen beleesnek azon nagyszabású kultúrpoli ikai programnak a megvalósításába, amelyet gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter állított fel és dolgozott ki. Ennek következtében a statisztika sem mutat végleg kialakult képet, hanem a szokásosnál is hullámzóbb vonalakat. Ennek ellenére is van értelme annak, hogy az említett évek adatainak az alapján megkíséreljük egy összefoglaló kép megrajzolását. Az 1926—27., illetve 1927—28. tanévben az összes elemi népiskoláknak a 16-8%-a volt állami, 11-2, illetve 10-6%-a pedig községi 6 3; vagyis az állami iskolák még nem érték el az összes iskolák számában azt az arányszámot, amelyet a régi Magyarországon kitettek, viszont a községi iskoláknak az arányszáma a régihez képest nagyobb. A felekezeti iskolák megoszlása tekintetében a következő kép tárul elénk : azoknak 57-8, illetve 62-3%-a római katholikus, 23-4%, illetve 23-9%-a református és 8-5, illetve 8-8%-a evangélikus. A helyzet tehát ugyanaz, mint volt régebben : a protestáns felekezetek viszonylag még mindig jóval több iskolát tartanak fenn, mint a katholikus egyház. Ennek megfelel a tanulók aránya is : a római katholikusoknál 45-4, illetve 47-8, a reformátusoknál 43Ό, illetve 46-4, az evangélikusoknál 41-5, illetve 44Ό tanulóra esik egy tanító. Az is látnivaló, hogy a felekezeti iskolák még jobban vannak ellátva tanítók tekintetében, mint az államiak, ahol minden 48-8, illetve 48-9 gyermekre jut egy tanító. Ami azulán az iskolák államsegélyét illeti, erre vonatkozólag a mellékelt (XXXVI. sz.) kimutatás ad felvilágosítást. Az első pillanatra látható, hogy az államsegély összege nemcsak viszonylag, hanem abszolút számokban is jóval nagyobb, mint volt békeidőkben, aminek a felekezetek vagyoni összeroppanása az oka. A közoktatásügyi kormány jelenleg a felekezeti tanítók személyi járandóságához is jóval nagyobb mértékben kénytelen hozzájárulni, mint régebben. Bizonyára ez a tény értetheti meg lc galább részben a kormánynak azt a törekvését, hogy ha már ilyen nagy mértékben kénytelen a felekezeti iskolák eltartásának a terhét is vállalni, akkor az iskolákat is teljesen a maga fennhatósága alá akarja vonni. Közelebbről vizsgálva a helyzetet, kitűnik, hogy a katholikus iskoláknak 87-3, a reformátusoknak 90-2, az evangélikusoknak pedig 94-0%-a részesül állami, illetve községi vagy pedig mindkét forrásból eredő segélyben. Ε tekintetben tehát a helyzet egyenesen megfordult : míg régente az evangélikusok vették a legkisebb mértékben igénybe az állani segítségét, mcst azok vannak e tekintetben az első helyen. Ez nyilván azzal a körülménnyel van összefüggésben, hogy az erdélyi szász iskolák már nem szerepelnek a kimutatásban. Ha pedig a nyújtott államsegély összegét tekintjük, úgy abból a katholikus iskolákra 52-3, a reformátusokra 24-0, az evangélikusokra 6-7% esik. Az állami iskolákra vonatkozólag jelenleg is ugyanazzal a helyzettel találkozunk, mint Nagy-Magyarországon, sőt az ott megrajzolt kép arányai még fokozódtak, amennyiben 1926-27-ben tanulóinak 74-7%-a, 1927-28-ban pedig 74-6%-a római kaiholikus, 15-6, illetve 15-7%-a református, 5-2, illetve 5-2%-a evangélikus. Ennek feLl meg a tanítók felekézeli hovatartozandósága is ; közülök 71-4, illetve 71-7% katholikus, 15-8, illetve 16-0% református és 7-9, illetve 7-5% evangélikus. Hascnló a helyzet a községi iskolákban is : tanulói közül római katholikus 73-9, illetve 73-4%, református 13-2, illetve 13-2%, evangélikus 3-9, illetve 4-0% ; tanítói közül római katholikus 76-7, illetve 76-3%, református 12-0, illetve 12-4%, evangélikus 5-7, illetve 5-6%. Mindkét esetben az evangélikusok az oktató személyí: l A második szám adja az 1927—28-i adatokat.
