Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-07-03 / 6. szám
A „BETHLEN GÁBOR SZÖVETSÉG“ HIVATALOS KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG : VD., Wesselényi utca 68. szám Megjelenik egyelőre kéthetenként A .Bethlen Gábor Szövetség" tulajdona A Szövetség tagjai a lapot díjtalanul kapják Felelős szerkesztő Di VIDA GYULA KIADÓHIVATAL: Fráter és Társa könyvnyomdája Budapest, Vll., Akácfa utca 13. Telefon: J. 406— 20 Klófizetési díj egész évre 4 pengő Egyes szám ára 20 fillér Hirdetési dijak megegyezés szerint Magyarok! — ne bántalmazzátok egymást! Irta: HEGEDŰS LÓRÁNT. .. . Mondjunk meg egymásnak bátran minden igazat, őszintén, leplezés nélkül — mi: kálvinista testvérek!: — Nem volt még soha olyan korszak Magyarországon, amikor a nemzet ilyen szörnyű mélyre dobatott volna. Soha még ilyen erővel nem dühöngött az erkölcstelenség és soha a fertő ellen nem harcoltak ilyen kevés erővel. Mohács után nem következett ránk olyan szerencsétlenség mir t ma, mert egy olyan faj szállotta meg az országot, amely még soha államot alkotni nem ‘udott. Most azonban öt hatalom marcangolt szét bennünket. A 48 és 49-iki szabadságharc a ma- gyár nemzeti dicsőség forradalma volt. A nemzet- rek volt egy Kossuthja, aki külföldön bevitte a köztudatba a magyar igazságot; most a világháború, a kommunizmus, az ellenforadalom tiportak egymásután bennünket.- De hol vannak a mostani összefogásunkból a világi kálvinisták? Szégyen talán magyar reformátusnak lenni? Én nem röstellem hirdetni Jézus evangéliumát. Harminc esztendőn keresztül csináltam magyar politikát, de eddig csak egy koszorút kaptam, nemrégiben Újpesten, ahol szegény, egyszerű embereknek hirdettem Krisztus szeretetét és ezt a koszorút hallgatóim letették boldogult anyám sírjára. Azt kérdezem: hisznek-e abban, hogy a magyar reformátusok nélkül nincsen magyar feltámadás? Ellenünk, kálvinisták ellen sokféle vád hangzott el az utóbbi időben. Valaki azt kérdezte tőlem levélben, hogy protestáns legyen-e vagy magyar? Én erre azt felelem: ki hivott fel bennünket arra, hogy válasszunk? . . . Nem kell választanunk ! egyformán lehetünk jó protestánsok és jó magyarok. Nekünk egy vallásunk van: Jézus és az ő bibliája. Ellenfeleink azzal a váddal is előhozakodtak, hogy a reformáció hozta be hozzánk a káromkodást. Én erre azt felelem, hogy a protestantizmus nem lehet hibás abban, hogy az emberek káromkodnak. A káromkodás ugyanis még a régi po* gánykorból származik. A német azt mondja: Donnerwetter! a mennydörgés isten volt a pogány germánoknál. A magyar ember a másik apja vagy anyja istenét azért emlegeti, mert a régi pogány magyaroknál mindenkinek megvolt a maga istene, így hát az a vádaskodás, hogy a káromkodás rut szokásáért a reformáció felelős, egészen alaptalan. \ másik vád az, hogy a protestánsok voltak a szabadságharcok vezetői Magyarországon. Erre nézve idéznem kell Angolország forradalmát, amelynek a mai Anglia egyik megteremtője, az angol nagyhatalom alapjainak megvetője, Crom- well, volt a vezére. Angliára tehát áldás volt a protestantizmus. De miért csináltak szabadságharcot Bocskay, Bethlen, Kossuth? Ide kell számítanom Tisza Istvánt is, mert ő is szabadság- harcot csinált volna. Tisza kijelentette Czerninnek, hogy nem hajlandó szolgálni Ferenc Ferdinándot: „Királyom ellen is föl fogok kelni — úgymond — ha a nemzet alkotmányára teszi rá a kezét!" A protestánsok az idegen uralkodóház ellen küzdöttek és nem a nemzet jogai ellen I Bűn az, ha a magyar a magyart bántalmazza! Jó is volna, ha ezt tudomásul vennék a másik oldalon. Hagyjunk csak föl a térítéssel, mert mindnyájan pogányok vagyunk. Magunkat térítsük Jézushoz, de ne igyekezzünk elhalászni más egyházak híveit. Nekünk, magyar kálvinistáknak, be kell tölteni hivatásunkat. A predesztináció tana igazolódott a világháborúban. Istennek vagyunk szerszámai és meg kell hajolnunk Isten parancsolatai előtt. Bibliával a kezünkben elmehetünk a világ protestáns népeihez, mert a protestáns Amerikában a közvélemény uralkodik s ez a
