Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-11-06 / 15. szám
6 MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 15. szám Az Evangélikus Lelkész Egyesület közgyűlése. A Magyarhoni Evangélikus Lelkész Egyesület ezévi rendes közgyűlésén Paulik János elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy aggasztó közszellemünknek az az irányzata, amely mostanában annyiszor talál ürügyet a protestáns egyházakba való beütésekre és amely még a történelmi jogokat sem respektálja. Felpanaszolta, hogy egyetlen lutheránus pap sincs az országgyűlésben. A gö döllői esetnél a protestáns egyházak papjait statisztákká degradálták, pedig a római katholikus szónok sem jelent meg polgári öltözékben. Igen fájdalmas érzéseket keltett a Luther-szobor ellen megindított akció is. A nagyhatású beszédet a közgyűlés nevében Duszik Lajos köszönte meg, majd Raffay Sándor szólt hozzá az elnöki megnyitóhoz. Harc az „egyke“ ellen. Október 25-én tartotta ezévi rendes közgyűlését a tiszáninneni református egyházkerület Révész Kálmán dr. püspök és Dó- kus Ernő kir. Kamarás elnöklésével. Révész püspököt melegen ünnepelte belépéskor a közgyűlés abból az alkalomból, hogy hosszabb betegségéből szerencsésen felépült. A közgyűlésen elhatározták, hogy a sárospataki teológiai internátusnak száz- ötvenezer pengős és a sárospataki főgimnázium internátusának négyszázezer pengős állami kölcsönnel való megépítését megkezdik. Enyedy Andor lelkész terjesztette elő az egyke leküzdése ügyében indítványát. Sokat tehetnénk, úgymond, mindenekelőtt az anyák felvilágosításával és a magzatelhajtás büntetésének szigorításával. Az egyke egyáltalában nem „református betegség“, amint Franciaország példája is mutatja. Az egyháznak hitélet, lelki és erkölcsi tekintetben és a hívők szociális érdekeinek felkarolásával lehet az egyke baján segíteni. Nincs jobb gyógyszer erre a bajra, mint a helyes szociális politika. Enyedy Andor határozati javaslatát elfogadták. A közgyűlés teljes elismerését nyilvánította Csontos József nyugalombavonuló sárospataki ref. főgimnáziumi igazgató iránt s üdvözölte ifj. Szabó Aladár dr gödöllői lelkészt, a sárospataki teológia uj magántanárát. Határozatot hoztak a munkásság széleskörű lelki gondozásáról is. Végül Juhász László esperes mondott köszönetét az elnökségnek több- na os fáradhalatlan munkájáért. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése október végén volt Debrecenben Baltazár Dezső dr. püspök és Szomjas Lajos ny. főispán elnöklésével. A közgyűlés keretében gyászünnepélyt tartottak Degenfeld Schomburg József grófnak, az egyház- kerület néhai nagynevű főgoadnokának emlékére, amely alkalommai az emlékbeszédet Sz Kun Béla dr. egyetemi tanár felsőházi tag, mondott. Az emlékünnepre az összes egyházkerületek képviselőket küldöttek. A közgyűlésen Baltazár Dezső püspök szóvá- tette azt az elaboráüimot, amelyet Glattfelder csa- nádi püspök juttatott el a kultuszminiszterhez. Baltazár szerint ez az elaborátum az igazságtól messze eső állításokat tartalmaz, amelyek alkalmasak a felekezeti béke még meglevő alapjait is felforgatni, továbbá az állam és az egyházak közti viszonyba is belevinni a kultúrharc mérgét. A protestánsok szeretnék hinni, hogy az elaborátumban foglalt állítás gyökeres tévedések eredménye, nem pedig szándékos gáncsvetés a protestáns egyházak igényeinek teljesítése elé, amelyeket az 1848. évi XX. te. alapján az állammal szemben a viszo nosság és egyenlőség alapján támasztanak. A protestánsok tanulmányozták ezt a kérdést és követelik, hogy az országgyűlés vegye kezébe a dolgot. A megoldást azonban csak akkor fogadják el, ha az ellenkező állásponton levő feleknek kölcsönös betekintést engednek az adatok összességébe és az ügy elintézése a nyilvánosság ellenőrzése mellett történik. Balihazár beszéde után az ülés elhatározta, hogy Degenfeld József gróf halálával megüresedett főgondnoki széket Horthy Istvánnak, a Kormányzó fivérének ajánlják fel. Az evangélikus egyetemes közgyűlést október 26-án tartották Budapesten az evangélikus egyházi és világi társadalom számos bel és külföldi előkelőségének részvétele mellett. Báró Radvánszky Albert egvetemes felügyelő nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a luteiánus világgyülés jelenlévő végrehajtóbizottsági tagjait, majd az evangé- likus egyházkerületek együttes fellépésének fontosságát hangoztatta, amelynek révén az egyház érdekei hatásosabban megvédelmezhetők. A különböző felekezetek békéjéről beszélt ezután és kifejtette, hogy nemcsak a kultúrharc szünetelése, 1 anem a vállvetett munka is szükséges. Nagy ovációval fogadta a közgyűlés az elnöknek Rothermere lordról mondott dicsőítő szavait, amely után Radvánszky báró németre fordította beszédét és a világgymlés végrehajtóbizottságának jelenlevő tagjaihoz fordult s kérte őket, hogy befolyásukat érvényesítsék a magyar igazság érdekében*. A közönség a német üdvözlő beszédet állva hallgatta végig és melegen ünnepelte a vendégeket. Morehaed professor az amerikai evangélikusok kiküldöttje és Ihmels szászországi püspök köszönték meg az üdvözlést. — Geduly Henrik püspök felszólalása után dr. Kntliy Dezső egyet, főtitkár terjesztette elő az administratori jelentést. Rásó Lajos dr. egyházi ügyész a Glattfelder-féle memo randummal foglalkozott. A javaslatot vita követte, amelyben résztvett Kaas Albert báró, Duszik Lajos miskolci lelkész és Kapi Béla püspök. Utána Szelényi Aladár dr. terjesztette elő a sokat tárgyalt rádióügyet. A jogügyi bizottság véleménye az, hogy a rádiónak evangélikus templomba való bevezetését mindenképpen időszerűnek tartja Ezután az egyházi tisztviselők nősüléséről, a reverzális-kérdés rendezéséről, a lelkészi korpótlékról, a magyarázatos biblia kiadásáról tárgyalt a közgyűlés. Majd a Nógrád vármegyében mindjobban terjedő egykéről és a fogházi istentiszteletekről tettek javaslatokat.
