Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-06-19 / 5. szám
t ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1927. JUNIUS 19. 6. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: VH Megjelenik A .Bethlen GAboi A Szövetség tagjai L' l /'Xíc^y, ■ VL: Fráter ia Társa könyvnyomdája . Akácfa utca 13. Telefon: J. 404—20. *té.si díj egész évre 4 pengő így es szám ára 20 fillér ési dijak megegyezés szerint Brassai Sámuel emlékezete. Halálának harmincadik évfordulója alkalmából. Ama kivételes és felsőbbrendll magyar gondolkozók között, kik a bölcselet elvont tudományában az emberi lét rendeltetésének, céljának és hatásának tiszta értelmét világos logikai rendszerbe foglalták, korszakok méreteivel emelkedik ki az egykori egyszerű toroczkószentgyörgyi unitárius lelkész fia: — Brassai Sámuel. Az emberi értelem szinte határtalan fejlődési lehetőségének különös kialakulása és fényes felragyogása volt ez a magyar fenomén, ki a kolozsvári unitárius kollégiumban már tanuló korában feltűnt a természet- tudományi, matematikai és földrajzi ismereteinek gazdagságával. Nem sok idő kellett hozzá, hogy a korábbi jeles diák ugyanezeknek a szaktudományoknak előadó tanárává emelkedjék, ugyanabban a kollégiumban Életrajzírói azonban elfelejtettek rámutatni arra, hogy a szelleme káprázatos kivilágosodásában döntő hatásúvá vált életének az az eseménye, hogy az 1848 iki nemzeti forradalmunk leküzdhetetlen varázsa őt is felcsalogatta Pest-Budára, hol annak a kornak forrongó, friss eszmeáramlatai az ő szellemét is megtermékenyítették uj életszemléletekkel és ahol a kényszerűségből magániskolákban vállalt megbízatásában a kedvelt szaktantárgyain kívül más irány- kulturáknak tanítását is kénytelen volt vállalni, főként az irodalmat és történelmet. Az európai bölcselők sorából már az első, örökértékeket reve- láló müvének („Logika.“ 1858.) alaptételeivel s következtetéseinek felépítésével is kitűnik. „Csak egyetlen igaz, csalhatatlan tudomásunk van, az, hogy: — vagyunk 1 — létezünk!“ — hirdeti Brassai szilárd meghatározással. „Ez a létei s a vele összeforott tudás megszemélyesítve: az „én!“ A tudás állapota pedig: az öntudat. Ez adja érté. sünkre a „nem-én t“, az idegen jelenségeket. Az akarat által az énünk parancsol a nem-énünknek. Cselekedeteink belső rugója és végső oka a szabadakarat, melynek tanácsadója a gondolkozás..“ Mily világos bölcseleti meghatározások ezek! De amidőn elérkezünk vele a földi lét végének meghatározásához: „A halállal pedig a lélek visszatér oda, honnan kivállott: — az istenségbe!...“ itt már találkozik Ő, talán öntudatosan, az ember « PVA*®£i_JKU8 # földi létének Buddhától eredő tanitásával, mely szerint: test és lélek azonos rendeltetésű életjelen- séges s e földi lét egy kikerülhetetlen szükség- állapot, az igazi buddó-hivő tehát voltaképen a földi lét megszűnése után kezd élni, mert a lelke halhatatlan s időhöz és térhez nemkötötten akkor és ott folytatja az örökkévalóságba kapcsolódó életét, amikor és ahol az örök Isten rendelkezései szerint folytatnia kell! Brassai egyenesröptü, határozott, individuális szelleme az idegen filozófusok hirdette rokonvo- natkozásu tételekkel szemben is változatlan és ronthatatlan maradt, mert, bár ismerte az angol, német, francia, arab és hindu bölcselőket, a szelleme fejlődésének irányára egyikük sem birtszug- gesztiv és áthasonitó erővel. Örökbecsű alkotásai „A magyar mondat“ cimü nagy műve, továbbá „A magyar nyelv ellenőre“ címen szerkesztett és kiadott folyóiratának gyűjteménye, aztán Eötvös József bárónak „A XIX. század uralkodó eszméi“- ről irt beható részletes bírálata, nemkülönben a „Bankismerct“ címen megjelent első nagyszabású könyve, melyekhez ugyanilyen értékkel fűződnek az „összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok " ban megjelent nagyszerű tanulmányai. Horatius szatíráinak magyarázóiról és Vergilius Aeneisének kommentátorairól Írott könyveinek bírálati anyaga pedig a magyar irodalomtörténet kincsesházának örök értékei fognak maradni, mindvégig Több mint fél évszázadra terjedő tudományos munkálatainak hire messze idegen országokba eljutott s több nyelvbe átültetett főműveinek megismerése után személyes hírnevével egyetemben a magyar bölcseleti tudomány érdeme is újabb elismertetéshez jutott. Csodálatosan gazdag ismereteket átfogó elméjének s varázslatosan ragyogó szellemének méltó jellemzéséhez csak olyan, az életének és tanításainak minden részletére kiterjedő tanulmányi irásmü volna méltó, melyből a gondolkozó nagysága mellett a gyöngéd érzésű, emberszerető, szelíd lelkületű, de izzó hazafiságu férfiúnak lelki képmása is hiven visszatükröződnék előttünk! Enyedy Barnabás.
