Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-11-06 / 15. szám
To«-**nyi lAMzlö m.hélktsz I.TllUt^l ut 1, urnák ÉVFOLYAM. BODAPBST, 1927. NOVEMBER 6. 15. SZÁM. A „BETHLEN GÁBOR SZÖVETSÉG“ HIVATALOS KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG: VII., Wesselényi utc» 52. szám Megjelenik egyelőre kéthetenként A .Bethlen Gábor Szövetség* tulajdona Felelős szerkesztő DB- V1DA GYULA A Szövetség tagjai a lapot díjtalanul kapják K1ADÖIUVATAL: Fráter '« Társa könyvnyomdája Budapest, Vll., Akácfa-utca 13. Telefon: J. 408—20. Előfizetési dij egész évre 4 pengd Egyes szám ára 2ü fillér Hirdetési dijak megegyezés szerint ünnepségek a reformátió évfordulóján. Négyszáztiz esztendeje annak, hogy a pápák által az emberiség lelkére rárakott bilincseket széttörte a reformátió szelleme s a középkor sötétségit széjjelfutta a haladas, az öntudatra ébredés folyton terjedő világossága Az a 95 tétel, amelyet a felvilágosodás apostola Luther Márton, kiszegezett a wittenbergi vártemplom kapujára fel - rázta a lelki rabságban sínylődő emberiséget s a pápák világuralmi törekvéseivel szemben helcdö- rögte a meghökkent és csodálkozva eszmélő emberiség lelkiismeretébe, hogy üdvözölni csakis Isten kegyelméből a Jézus Krisztus érdemeiért lehet! S nem a pápák pénzért árusított bűnbocsátó céduláinak megvétele által. Mint a dermesztő téli fagy után, ha jön a tavaszi enyhe fuvallat, olvadt fel az emberiség lelkén a fásultság jégkérge, hogy helyet adjon a bizakodásnak, az igaz Istenfélésének és hogy ujjongva üdvözölje a teljes lelkiismereti szabadságot. Luther, Kálvin, Melanchton s a többi nagy reformátorok tanításainak rövidesen meg volt az áldásos következménye. Az igaz hit, a lelkiismereti szabadság hite, gyorsan terjedt szerte a világon s megtanította az embereket újra hinni és remélni egy szebb és boldogabb kor eljövetelében. Ennek a négyszáztiz év előtt elindított nagy, vallástreformáló mozgalomnak emlékére ünnepli október 31.-ét a világ valamennyi protestáns egyháza. Az egész világ valamennyi protestáns templomában megkondulnak ezen a napon a hivó harangok s hirdetik a reformátió diadalmas útját! . . . Nálunk Magyarországon az egész országban és Budapesten is több mint harminc helyen ünnepelték protestáns egyházaink a reformátió év fordulójának emlékünnepét. De mindegyik ünnepség közül kiemelkedett az a hatalmas méretű, impozáns ünnepség, amelyet a Bethlen Gábor Szövetség Budapesten a pesti Vigadóban és a régi Képviselőházban október 3 L én este 6 órai kezdettel megrendezett. A pesti Vigadó hatalmas termeit zsúfolásig megtöltötte a protestáns társadalom minden rétegéből megjelent közönség. Ott látjuk a felsőház képviseletében dr. Néniethy Károlyt és dr. Lázár Ferencet. Puky Endre képviselőházi alelnök vezette az országgyűlés protestáns .tagjait. A kormányt Petri Pál »kultuszminiszteri államtitkár, a székesfővárost Folkusházy Lajos alpolgármester képviselte. Megjelent még Juhász Andor a Curia elnöke, báró Szterényi József ny. minister, Halász Lajos kir. főügyész báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, Szeszlér Hugó fQjfapitányhe- lyettes, herceg Hohenlohe Egon, vitéz Rates Károly altábornagy, Csordás Elemér tiszti főorvos. Megjelentek a lutheránus vdágeonvent Budapesten időző végrehajtó bizottságának tagjai is: dr. Morehead elnök. dr. lhmels Szászország evangélikus püspöke, Perssott svéd egyetemi tanár. Az ünnepélyt dr. fíarla Szabó József egészség- ügyi főtanácsos, országgyűlési képviselő, a Bethlen Gábor Szövetség társelnöke nyitotta n eg rövid beszéddel, utána Persson svéd professor, Gusztáv Adolf népének üdvözletét tolmácsolta a magyar protestáns társadalomnak Ezután Ravasz László dr. református püspök tartotta meg ünnepi beszé dét, amelyben többek között a következőket mondotta : — A lelkünk megtelik szétfeszitő érzésekkel és igazságokkal, — mondotta — tömegek, országok és világrészek felett étzeng a reformáció igazsága és örök üzenete, mintha a történelemnek szívdobogása volna. Egybekapcsolódunk c pillanatban a múlttal, jelennel és jövendővel. Minden protestáns ember lelkében élő valóságnak kell lennie a refor- mációnak. Ezen a földön magyarság és protestantizmus egyet jelentenek. Újra meg újra öntudatunkká kell válnia annak, hogy ami a magyarságot ebben az országban támadta, hátratette, ki- pusztítani akarta, az a protestantizmusnak is ellensége volt. És mindaz, ami ebben az országban a nemzeti eszmét előbbre vitte, közvetve segítette a protestantizmust is, még akkor is, ha különben egy világ választotta el. Érdemes volna-e ebben az országban magyarnak lenni, — a Bocskayak, Bethlenek, Thökölyek és Rákócziak lelke nélkül ? Érdemes volna e magyarul beszélni — az Arany Jánosok, a Petőfi Sándorok, a Jókaiak, a Mik- száthok lelke nélkül ? Érdemes volna-e, hogy ezen a földön magyar dal sirjon. ha nem zengene a kurucdalban a magyar lélek?
