Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)

1927-07-31 / 8. szám

4 MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 8. szám De nemsokáig tartott a nyugodt élete, a harminc­éves háború borzalmai temérdek bajt. és szenve­dést zúdítottak reá. Kapóra jött Bethlen Gábor fejedelem meghívása (1625) akinek kérésére vég­leg hazajött és megtelepedett Magyarországon. Előbb Kassán élt majd Erdélybe költözött, ahol nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki. Utolsó nyomtatásban megjelent müve: „A legfőbb jóról“ (1630), azért nevezetes, mert a példák elbeszélé­sénél alkalma nyílt kísérletet tenni a prózai iroda­lom kifejlesztésére. Szenczi Molnár Albert egyike a református egyházi és világi irodalom legtehetségesebb mű­velőinek. Munkássága inkább átdolgozó volt — s ezen téren korának egyik legnagyobb Írója — mint eredeti iró. Működése igen jó hatással volt a magyar nyelv és irodalom fejlődésére. Különö­sen az úgynevezett szükségpotló müvei (pl. Zsol­tárai) a nemzet közkincsévé lettek. — De igen értékesek nyelvészeti munkái is, amelyek tudomá­nyos értékűek is s a magyar nyelv alapismereté­ről tanúskodnak. Csak „VASÚTI UTMUTATÓ'M kérjen, ha megbíz­ható és olcsó menetrendet akar! Páratlanul olcsón zongoráit, liarmooiomoH 10 évi jótállás es kényel­mes részletfizetésmellett EHALL zongoratermeiben Budapest, Andrássy ut 1 5 A későbbi királyok közül különösen Mátyásnak köszölhető hogy Migyarhonban a közművelődés nem maradt oly alacsony fokon, mint Európa nyu­gati államaiban. A művelődésnek ez az állapota kétségtelenül elkészítette azt a talajt, amely a mo­hácsi vész utáni korban a protestantizmus befo­gadására oly alkalmasnak mutatkozott. A kedvező benyomást azonban csakhamar ellensúlyozta az ellenreformáció, amely Pázmány Péter alatt oly veszes eredményeket ért el a Habsburg ház poli­tikájának segítségével A M igyarorszagba is behozott jezsuita rend egyenesen a protestantizn us kiirtását tűzte ki cél­jául. Eszközei megválasztásánál ugyan az egyház conservativ gondolatával ellentétes állást foglalt el és felforgató anarckista eszközökhöz nyúlt, azzal indokolván eljárását, hogy a cél szentesíti az esz­közöket. Megengedhetőnek tartotta a királygyil- kossagot is, amiről Mariana nevű jezsuita egy könyvet is irt. A hamis eskü, a hamis vádtól sem riadt vissza, ha célját el akarta érni. Ezen rette­netességek miatt végre a XVIII.-ik században ural- kodó fejedelmek fordultak a rend ellen. Még a kegyes életű Mária Terézia is megszüntette a rendet és 4 millió koronát érő vagyonát egy is­kola alap dotálására fordította. De mindhiába, a jezsuiták visszakerültek és ma is van gimnáziumuk hírek Érezted-e protestáns testvérem, ki magadat kálvnistának, vagy lutheránusnak vagy unitáriusnak vallód, érezted-e már azt a nagy összefogó abroncsot, mit protestáns vi­lágnézetnek nevezünk? Érezted- e és tudod- e, te kálvi­nista testvérem,hogy kálvinista mivoltod a te saját kü­lön vallásod törvényének utolsó lapján nem szűnik meg, mert ez az utolsó lap a lutheránus testvér törvénykönyvében is bennfoglaltatik ? És te, luthe­ránus testvérem, tudod e azt, hogy a te törvény- könyved utolsó lapját az unitárius testvér is ol­vassa a maga könyvében? Érzed-e testvérem, hogy a te saját külön kál­vinista, lutheránus, unitárius lelkiségedet a te saját külön egyháztestvéreiden kivül mások is megértik; hogy a te külön hited, a te külön vallásod nem élesen körülhatárolt összesége a lelkekben élő isteni öntudatnak; hanem olyan, mint a szivárvány valamelyik színe, mely úgy olvad át a többi szinbe, hogy különválasztani nem is lehet ? Tuda­tában vagy-e annak, hogy nem a te külön vallá­sod az, mely mintegy el nem múló égi szivárvány áll fölötted és az egész világ emberisége fölött, hanem az egyetemes protestantizmus az az égi hid, mely népek tengereit szívja magába és emeli, ragadja az abszolút magasság, az Isten felé? És tudnád e külön-külön színeire bontani a szi­várványt? Vagy szivárvány lenne a szivárvány, ha csak egy színben tündökölne ? Ha nem tudnád testvérem, hát tudd meg, hogy Kalocsán. Divatba jött, különösen főúri körökben a jezsuiták nevelését és tanítását, mint valami tökéletes dolgot magasztalni és előkelő családok Kalocsára küldték fiaikat. Minket a kérdés ezúttal a felvilágosodás szempontjából érdekel, azért érde­mesnek tartom Horváth Mihály katholikus püspök Ítéletét rólunk közölni, ki Magyarország történel­mének V. kötetében, 232 s következő lapjain eze­ket Írja a jezsuiták tanítási rendszeréről: „Az elé- gületlenség tanítási rendszerükkel még maguk az egyháziak részéről is nyilatkozott. Barkóczy Fe­renc egri püspök tanredszerüket nyilván kárhoz­tatta. Hasonlókép járt el Eszterházy Károly váci püspök . . . Sem a rendszer, sem a módszer nem vala oly termékenyítő, hogy az ifjúságot öngon­dolkozásra ébresztette volna. A tanárok rendsze­rint tollba mondották száraz előadásaikat, miket azután a tanoncoknak könyv nélkül kell vala be- tanulniok. A tudomány egyáltalában az emlékező­tehetség lomtömegévé vált ezen módszer mellett, kivált miután a gépileg betanult kéziratok tartalma is felette gyarló vala. A theológia egy sovány casnistikánál, a bölcsészet egy haszontalan szőr- szálhasogatásnál nem birt feljebb emelkedni. A történelem a háborúk elbeszélésén kivül majdnem kizárólag a fejedelmek és udvaraik életével foglal­kozott. (Folytatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom