Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-07-31 / 8. szám
Tomcsányi szló lelkész urnák Budapest/,I,Villányi ut/ 1, A „BETHLEN GÁBOR SZÖVETSÉG“ HIVaTaLOS KÖZLÖNYE SZERKESZTÓSEG: VD., Wesselényi-utca S2. síim Megjelenik egyelőre kéthetenként Felelős szerkesztő A A .Bethlen Gábor Szövetség* tulajdona I)«t VIDA GYULA Szövetség tagjai a lapot díjtalanul kapják KIADÖIUVATAL: Fráter és Társa könyvnyomdája Budapest, Vll., Akácfa-utca 13. Telefon: J. 406 - 20. Előfizetési dij egész évre 4 pengő Egyes szám ára 20 fillér Hirdetési díjak megegyezés szerint A protestantizmus feladata. ( Irta: Dr. BALTAZÁR DEZSŐ református püspök. A protestantizmus feladata alanyiiag a reformátorok éleiében, tárgyilag a reformációban adatott elénk. A reformátorok élete a Jézus által Istennel szerzett benső személyes közösség szent eredményeit mutatja. A reformátorok életében annyira souverain a Jézus egyedüli közbenjárósága Isten és ember között, hogy a hitélet fejlődésének ezen a magaslatán az egyháznak, mint idvességre vezérlő szervnek, mint tanító, nevelő, fegyelmező eszköznek a jelentősége jó részben elhomályosul, mint ahogy Jézus tanításaiban és célkitűzéseiben is igen mögöttes hely jutott az egyháznak, mint a világban kialakult lelki közösségnek. A reformátorok a reformáció számára már mint történelmi eredményt- mutatják fel, szervezik által és hozzák működésbe az egyházat, egy cseppet sem keve sebb igényt biztosítva neci, mint a római egyház. Az igényt determinálnunk kell s nem szabad a római egyház mintája után oda tévedni vele, hogy az idvesség egyedüli tényezőjévé nagyítsuk, hanem az igény okos keretei között maradva, annak egyetemességét, egész világra kiható, minden emberre kiterjedő általánosságát épen olyan katholi kumnak tekintjük, mint a római katholikus egyház a maga egyházának jelentőségét. A protestáns egyházak közös programmja s egyúttal létjogosultsága is az, hogy a hitet, az erkölcsöt, az életszabélyokat és szervezetet az evangélium tisztasága s egyedül irányozó tekintélye alapján és nyomán állapítják meg és alakítják. A tiszta és elegyitetlen evangélium tanítása, hirdetése, átélése az a szent kapocs, amely a protestantizmust világegységgé teszi. A szervezetet másodlagosnak tartjuk és az evangélium folytonos reformáló hatásának alája engedjük és vetjük. Épen mivel a szervezetet nem helyezzük a tan felé és mivel a szervezetnek, tehát a látható egyháznak nem tulajdonítunk a biblia felett álló tekintélyt, innen van, hogy a protestáns egyházak mint nemzeti egyházak alakultak ki. Lelkiségükkel hozzáidomultak az egyes nemzetek geniuszá hoz s a nemzeti élet intenzív fejlesztésében mesz- sze túlszárnyalták a római egyházat. A római egyháznak nem nemzeti hitárokhoz szabódik az ambíciója és feladata. Yilágfelelti uralomra törekvésében egész tei meszelés, hegy ne ír. - zetközivé lesz, ami természetesen nem azt teszi, mintha a tagjai nem lehetnének jó hazafiak. Sőt, amikor a romai pápaság hatalmának tultengése és a pápák világpolitikájának oktalanságai a római katholikus nemzeti társadalmakat az elé a dilemma elé állította, hogy választaniok kellett egyhazuk és hazájuk iránti hűségük között, nagy általánosságban és kevés kivételtől eltekintve, az utóbbit választották. A protestáns egyházak soha nem állítják híveiket, tagjaikat ilyen kinos választás elé. Az Istenhez egy közbenjáró: az Ur Jézus Krisztus vezeti őket, az a „fén> es hajnali csillag“, akinek „országa nem ebből a világból való“. Nem ebből a világból való országa tehát az ebből a világból való országokkal nem ütközhetik össze. A hazához való hűség és az evangéliumhoz s az evangéliumi egyházhoz va'ó hűség, a kötelességek összeütközésének két malom köve közé soha sem szoríthatja a protestáns embert. Keresztyén hitünk tisztaságának a fölénye ebben is kitetszik a római kath. egyház tagjainak hite felett. Ebből azonban nem az kö- vetkézik, hogy a fölényeskedés és büszkeség számára gyüjtsünk belőle tőkét, hanem az, hogy hitünknek életünkhen megbizonyositott eredményeivel, mint áldásokkal hazánk életének szellemi és erkölcsi színvonalát minél magasabbra emeljük s az állami életet alkotó erők hatását az örök evangéliumi igazságok megszentelő tüzén keresztül várjuk. Minden előnyös helyzetből, tehát a protestántiz- mus lelki helyzetének fölényéből is az következik, hogy türelemmel és szeretettel tekintsük, sőt segítsük azokat, akik a látható egyház és a haza érdekeinek összeütközésekor a lelki vértanuság fájdalmán szomorkodnak és hogy azt, ami őnáluk a nemzeti követelmények feltétlen szolgálatában hiányzik, mi pótoljuk azzal az áldozatos szolgálattal, aminek történelmi bizonyságai minden ország életében a legfényesebb lapokra vannak felírva.
