Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-07-03 / 6. szám
MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 6. szám 4 ban a nőt kell kiemelni a szűk [látókörből hogy ne legyen csak a saját bajával törődő, csigaéletet élő, rosszindulatú teremtmény, hanem magasabb- rendü, harmonikus életű harcosa a társadalomnak. A szociális érzésnek nevelését nagyban fejlesztik sportokkal. A sport nemcsak a fizikai egészséget. tehát a szépséget biztosítja, de közös munkára, egymás jogainak tiszteletére, társaséletre nevel. A sportélet meg sehol sem olyan fejlett, mint Amerikában. Mindenki sportol kis korától vagy ha erre nem kínálkozik mód, úgy naponta legalább 1—2 órát gyalogol. Az egyesületi élet már az egész apró emberpalántáknál kezdődik. Hat-hét éves gyerekeknek már clubjuk van, elnököt választanak, szavaznak s megtanulják egymás véleményét és jogait tisztelni. Az erős sport és szociális nevelés végigvonul az egyetem befejezéséig, ahol már minden szervezett: osztályok sport, jótékony és kultúrintézmények, elnökkel, különféle tisztséget viselő tagokkal, clubházzal Összejövetelekkel. Minden választás olyan fegyelmezetten és csendben történik, hogy alig hiszi el az ember a gyűlés végén, hogy túlesett a nálunk szokásos zajosan kezdődő s viharos menetű választásokon. (Következő számunkban folytatjuk) fi mi Panfheonunh. Szegedi Kiss István (1505—1572). Ugyanabban az időben élt mint Melius Juhász Péter. Abban az időben, amikor a történelmünk — a bennünket ért romboló állami katasztrófák és nemzeti szerencsétlenségek folytán, telve van vérrel, gyásszal, pusztulással. A Mohács mezején lejátszódott nagy nemzeti katasztrófa után évtizedek teltek el, mig a letiport, megbontott nemzet kezdett eszmélni. — Nyugat felől megindult uj eszmeáramlat hozzánk is eljutott s lelkes és bátor hirdetői révén csakhamar terjedt s vigasztalásul szolgált a hazája sorsán kesergő magyarságnak. Külföldön járt magyar ifjú tudósok járják széliében és hosszában az országot s terjesztik a lelki megnyugvást s a nemzet újjászületésében megerősítő hitet. Ezek a lelkes itju tudósok a reformatio első harcosai megbecsülhetetlen szolgálatot tettek a hazájuknak. Mert ha nem is sikerült feltámasz- taniok az egységes Magyarországot, de lelkes apostolkodásukkal megmentették, sőt tovább fejlesztették a magyar kultúrát. Melius mellett Szegedi Kiss István volt korának egyik leglelkesebb reformátora. Krakkóban kezdte tanulmányait, de Wittenbergben fejezte be, ahol Luther és Melanchton buzgó tanítványa volt. Mikor hazajött, hitének hirdetéséért állandó és súlyos üldöztetéseknek volt kitéve. Még a törökök is elfogták s fogságba vetették, ahonnan súlyos váltságdíjért váltotta ki egy buzgó protestáns aszszony Mező Ferencné. Alig tért vissza a fogságból máris uj igehirdető körútra ment. 1563-ban Ráckevén találjuk, ahol haláláig lelkipásztorkodott' Szegedi Kiss István talán a legtudományosabb koponya, a reformátorok között. Nagy, tudományos munkásságot fejtett ki; müveit külfüldön is kinyomatták és szívesen olvasták. Munkálkodása nehéz és veszélyes volt, de nagy siker koronázta. Számtalan követőre talált, akik nyomdokain haladva munkásságukkal maradandó emléket biztosítottak maguknak a protestantizmus történetében. Karol! Gáspár (1529—1591). Nevét minden protestáns ismeri. Ő volt az első aki a teljes bibliát magyar nyelvre fordította. Iskoláit külföldön, a német és helvét főiskolákon végezte. Testestől-lelkestől kálvinista volt, aki a más protestáns mozgalmakat elitélte. így pld. hevesen küzdött az Erdélyben mind jobban terjedő unitarizmus ellen. — Lelkipásztori működése alatt a Kálvin tanainak megértésén és elmélyítésén fáradozott. Ezt azzál vélte legjobban szolgálni, ha a hívőknek magyar nyelven olvassa s magyarázza a Bibliát. — Neki is fogott 1586 ban a biblia lefordításának. Valószínűleg több munkatársa is volt e nagy munkájában s ennek köszönhető, hogy 1590 ben Vizsolyban három nagy kötetben meg s jelent a Biblia teljes magyar szövegű fordítása. — Ezen munkájával Károli Gáspár örök időkre beírta nevét a protestáns egyház legnagyobbjai közé. Ezt a bibliát használják azóta a magyar protestáns egyházak. Természetesen azóta számtalan újabb és újabb kiadásban látott napvilágot, amelyekben ugyan újabb és újabb stiláris változtatásokat eszközöltek, mégis mindenkor kegyelettel ragaszkodtak annak megszokott, habár elavult stílusához. A magyarnyelvű biblia megjelenésének háromszázados évfordulóján fényes ünnepséget rendezett (1890) a protestáns társadalom, amelynek keretében leplezték le Gönczön Károli Gáspárnak, a legnagyobb református esperesnek a szobrát. miiimmiiiiiiimmiiimiiiimmiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiin | Valódi 1 | ezüst evőkés \ | speciális üzlete | Szigeti S'íándor és cFia j | Budapest, VI-, űííuzeum-körut 17» szám. | 1 *Alapítási éo 1862| c/írjegyzék kívánatra ingyen. iTiimiiimiiiiiiiimiiiimiimiiiiiiiiiHiiiimiiiiiiiiiiiiiiimmiimiiiiiimmiiiiimiiimíT
