Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-23 / 52. szám
A közgyűlés nem fogadta el Varga esperesnek amaz indítványát, melyben ez a soproni „Ev. Egyházi Élet“ c. lapnak hivatalos lappá tételét kérte. Ezzel a közgyűlés első fele, mely tisztán administrativ jellegű volt, este 7 órakor véget ért. Másnap, dec. 14-én d. e. 10 órakor kezdődött a közgyűlésnek ünnepélyes része: a püspök iktatás. — Már 9 órakor ember-ember hátán tolongott a szombat- helyi templom környékén. Az első pillanatban nyilván valóvá lett, hogy a templom szűk, nem képes befogadni a rengeteg néptömeget. A rendezőség képtelen volt rendet tartani. Az egyes küldöttségek egyszerűen elmerültek a nép áradat hullámai között. (Talán a kath. püspök és a kath. egyház képviselői és küldöttjei e hullámok között tűntek el, mert hogy őket sehol nem látta az ünneplő gyülekezet!?) Az ünneplők között ott láttuk: az egyházegyetem, az egyes evang. egyház- kerületek, a dunántúli és a dunamelléki ref. egyházkerület, az izraeliták, a Luther Társaság, Gyámintézet, Vas-Veszprém, Győr és Sopron vármegyék, Szombathely, Kőszeg, Körmend küldöttjeit stb. A püspök iktatás a színültig telt templomban d. e. 10 órakor kezdődött, Németh Pál esperes imájával és Berzsenyi Jenő egyházker. felügyelő beszédével. Majd a püspök választó szavazatok szedésére kiküldött bizottság jelentése következett, amely szerint a beadott 345 szavazatból 238 Kapi Bélára esett s így a közgyűlés, Kapi Béla körmendi lelkészt az egyházkerületnek törvényesen megválasztott püspökének jelentette ki. — Ezután dr. Zergényi Jenő elnöklésével küldöttség ment az új püspököt meghívni. Ez alatt a karzaton a női énekkar az új püspök édes atyjának Kapi Gyula nyug. igazgatónak alkalmi szerzeményét az 51. zsoltárt énekelte. Az ünnepi hangulat hangos éljenzésben tört ki, amikor közben megjelent a küldöttség Kapi Béla püspökkel az élén. Elsőbben is Varga Gyula esperes fogadta az új püspököt az oltár előtt s kiszolgáltatta neki az Úrvacsorát. Majd Scholcz Gusztáv bányakerületi püspök lépett két esperestől követve — az oltár elé és megtartotta püspök-iktató beszédét. Beszédében elsőbben is tolmácsolta az egyház örömét, hogy Kapi megválasztatásában a hívek nagy-nagy többségének óhaja teljesült. Azután szólt ama szép, magasztos feladatokról, amelyek egy evang. püspökre várakoznak. A beszéd végértével az új püspök letette az esküt, mire őt az iktató püspök és az esperesek megáldották. A hivatalába beiktatott új püspök első functiója következett: oltári ima ésfőpásztori áldás.Megható jelenet volt, a mint a fiatal püspök megindultságból meg-meg remegő hangon imádkozott kegyelemért, erő és áldásért. Azután Berzsenyi Jenő egyházker. felügyelő üdvözli, a hivatalába beiktatott püspököt s felkéri őt: foglalja el az E. A. értelmében a most ülésező egyházkerületi gyűlésben az elnöki széket s tájékoztassa a kerületet amaz irányelvekről, amelyek őt püspöki ténykedéseiben irányítani fogják. Kapi Béla püspök — általános érdeklődésből kisérve — megtartja székfoglaló beszédét. Az Augustana Confessio VII. cikkével tesz ő is vallást a Krisztusról és az Egy826 házról és hangosan hirdeti, hogy az Evangeliom örök és változhatatlan. Ám de mindig más és más a világ követelése, óhaja, más és más az egymással csatázó filozófiai irányok világnézete. Az egyház szolgájának lesz a'feladata, hogy mindég megtartatja és megmutassa azt az egyedül helyes utat, mely a hívőt a Krisztushoz vezesse. — Az Úr szolgájának beszédében ne az embernek beszéde hallassák s ez ne is hirdessen más Krisztust mint az Atyának amaz egy szülött Fiát, ki maga az út, élet, az igazság. — Hirdesse az evan- geliomot tisztán és igazán. Majd az egyházkormányzatban követendő elveit szögezte néhány találó, frappáns mondatban. Jog, törvény, igazság vezetik amaz egyetlen cél felé, melyre törekszik t. i., hogy az Egyház épüljön, erősbödjék. — Semmiféle szervezet, semmiféle közigazgatás nem lehet öncél. Ezért az E. A. 130 §-val jelöli meg ő is a maga működésének célját. A tanügy terén is jellegzetes kijelentéssel festi meg azt a perspectivát, mely lelke előtt lebeg: megtartani őseinktől örökölt intézeteinket az Egyház számára. Iskoláink olyan nemzedéket neveljenek, amelyre ne csupán a haza és a társadalom, de az egyház is számíthasson. Fősúlyt helyez a népoktatás intézeteire és a tanítóban első sorban egyházi tisztviselőt óhajt ismerni, a kire az egyház támaszkodhat, számíthat minden körülmények között. De épp ezért gondja lesz arra, hogy viszont a tanító is megtalálja az egyházban mindazt, ami ahhoz megkivántatik, hogy magasztos hivatását minden anyagi gondtól menten teljesíthesse. Már a tanítóképzésnél súlyt helyez arra, hogy a nemzet legdrágább kincsének: a jövendő nemzedéknek nevelői az életbe kikerülve ne csupán az iskolai katedra, de a népnevelés magasztos munkája számára is lelket lélekbeli készséget vigyenek magukkal. A más felekezetekkel szemben a kölcsönös megértés és megbecsülés elvét követi. „Megbecsülöm és tiszteletben tartom a más meggyőződését — rendít- hetlen szilárdsággal védelmezem a magamét!“ Állam és Egyház viszonyát illetőleg perhorreskál minden jogfeladást. „Az a segítség, melyet az állam az egyháznak nyújt — úgy mond — csak betöltése tételes törvényeinknek és nem újabb jogcím újabb jogfeladásra késztető hatalom szerzésére!“ E sociális munka figyelemmel kisérére is kiváló gondját fogja képezni. „Azt akarom, hogy ebből a fontos, a jövő képét átformáló nagy munkából ne hiányozzék az Egyház lelke, ennek útmutatása, megszentelő ereje!“ Ez volt — röviden összefoglalva — az a programm, mellyel Kapi Béla püspök a dunántúli egyházkerület élére áll s amelynek megvalósításához támogatást segítséget kér. Támogatást kér az egyházkerületi felügyelő az esperes — lelkészi kar, felügyelők, tanárok — tanítók s a hívek részéről. E nagy munkában megbecsüli a régi hű munkásokat, de érvényesülni engedi, előszólítja az ifjú tehetséget. Ehhez a nagy munkához kéri Isten segítségét. — E végből arra kéri az imádkozó gyülekezetei, foglalja imájába és és csendesen rebegve érte így könyörögjön: „Isten, légy segítségül. „Az Úr legyen neki erőssége!“ 827
