Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-29 / 31. szám

szerint a segélyezendők két csoportra osztandók; egyik 300, a másik 400 koronát kapna. A bányakerületnek szántak 110, a dunáninneninek 70, a tiszainak 109, a dunántúlinak 95 segélyt. Általános feltűnést keltett az a mostoha arány, amelyben a dunáninneni kerület részesedett volna. Tudvalevőleg itt egy csomó kis egy­ház van, amely a legszerényebben fizeti lelkészét (Fejér-Komárom-Bars, Hont megyékben). Míg a Gyürky féle tervezet szerint ez a kerület majdnem a legtöbb segélyt kapta volna, addig a hivatalos tervezet csak 70-et juttatott neki. Gyürky Pál fel is szólalt ez ellen a nyilvánvaló aránytalanság ellen. A dunáninneniek közül pro domo — senki sem beszélt! Beható tárgyalás után a bizottság megállapodo-tt a következőkben: 1. Nőtlen és gyermektelen lelkészek nem kapnak segélyt. 2. Ki vannak belőle zárva a katonai (tábori lelkészi) szolgálatot teljesítők. 3. Segélyt csak 4,000 koronán aluli jövedelmű lel­kész kap. 4. A 4,000 korona jövedelembe beszámítandók a termények a napi árban, a korpótlékok, a hitoktatási tiszteletdíjak, esperesi tiszteletdíjak a gyülekezetek által megszavazott drágasági pótlékok stb. 5. Lesznek 300 és 400 koronás segélyek. 6. Ezekre a segélyekre minden egyházkerület kap 31,100 koronát, amiből, 37 darab 300 koronás és 50 darab 400 koronás segélyt oszthat szét. 6. Az egyet, felügyelő és Gyurátz püspök nézete szerint a segélyosztást a püspökök kerületi pénzügyi bizottságok, vagy az esperesek meghallgatásával végez­zék! Tehát a segélyek valószínűleg a kerületi gyűlések alkalmával kerülnek szétosztásra. 8. Rendkívüli esetekben más lelkészek is kaphatnak segélyt, ilyenkor különösen figyelembe veendők a nagy családú, vagy betegség által sújtott lelkészek. A bizottsági megoldást részemről nem tartom annyira megfelelőnek, mint a Gyürky-féle javaslatot. Ez objektiv alapon, személyekre való tekintet nélkül készült. Ha e szerint osztatnak el a segélyek, mindenki tudja, mire számíthat. A hivatalos javaslatban a fizetések újraér­tékelését aggályosnak tartom. Amint az előmunkálatok alkalmával megesett az a sajnálatos eset, hogy a dunáninneni kerület az őt megillető arányú segélyek egy részétől —- nem tudni miért —- elesett, úgy meg­történhetik az is, hogy a felállított szabályok keretén belül is különbözők lesznek kerületenként a fizetés­értékelések. Ez az aggály azonban nem áll meg, hogyha komoly bizottsági munkával állapíttatik meg, hogy kik a segélyre jogosultak. Hiszük, hogy a meg­állapított elvek szigorú figyelemmel tartása esetén sikerülni fog a segélyeket igazságosan és közmegelé­gedésre szétosztani. Sz. L. KÜLÖNFÉLE A bécsi ev. theologiai fakultás dr. Szelényi Ödön pozsonyi theologiai tanárt a theologia hcenciatusává promoveálta. Kitüntetések. Ferenc Szalvátor főherceg a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Sommer Gyula, váci lelkésznek, Sárkány Ernőnének és özv. Sárkány Sámuelnének a Vörös kereszt hadi- ékííményes 11. oszt. díszjelvényét adományozta. A besztercebányai ev. főgymnázium az elmúlt iskolai év végén vett búcsút érdemes és tisztelt igaz­gatójától, Varga Mihályiól, ki 30 és V2 éven vezette az intézetet. Utódjává dr. Oravecz Ödön választatott meg. A tavaly még csak hét osztályú intézetnek 212 tanulója volt, ezek közt 167 evangélikus. A Vili. osztály megnyíltával, a háború után remélhető, hogy még többen lesznek s ez a régi intézet becsülettel megállja helyét a nagy versenyben. A dunántúli egyházkerület közgyűlését Nagyka­nizsán tartja augusztus 23-án. Vele együtt gyűlésezik 22-én a kerületi evangéliumi egyesület is. A barsi evang. egyházmegye július 18-án tartotta közgyűlését. Az előző napon volt a lelkészi értekezlet, a melyen Újbányának a barsi esperességbez való csatlakozását készítették elő. A lelkészegyesületnek a zsinathoz terjesztendő memorandumát magáévá tette. Óhajtja, hogy a szép szavak után a tettek ideje is elkövetkezzék. A püspöki kérdő pontokat tárgyalta. Az egyikről: A lelkipásztori teendők a háború után Lie. Fizély Ödön tartott szabad előadást. Óhajtandónak tartja egyházunkban a diakonissza intézménynek álta­lánossá tételét. Katonai lelkészeinknek a katholikus tábori püspökség, fenhatósága alá való tartozását megváltoztatni kívánja. — A közgyűlésen Raab Károly esperes kir. tanácsos és Bodb János felügyelő elnö­költek. A felügyelő megnyitó beszédében ráutált a háború után való megújhodás szükségességére, a mely a végső győzelem feltétele is. Az esperes évi jelentése hű képét adta az egyházmegye elmúlt esztendeje életé­nek. Megemlítése méltó, hogy híveinknek adakozása, egyház célokra való gyűjtése felülmúlta az elmúlt esztendő a célra való adományait. A tanügyi jelentés szerint az egyh. megye 3 tanítója van a harctéren. A helyettesítésről gondoskodás történt. A farnadi tanítót felesége helyettesíti, ki a gyermekkel lelkiismeretesen foglalkozik és dicséretre méltó eredményt mutatott fel. A kerületi gyűlésre megbízó levéllel kiküldettek az elnökségen kívül. Kosztolányi István egyh. m. gyám. int. elnök és Lie. Fizély Ödön lelkész, jegyzőkönyvi kivonattal. Bándy Endre, Medveczky Sándor és Moli- torisz Béla. Jóváhagyta a közgyűlés a körmöczbányai egyház azon határozatát, hogy néhány a 16-ik századból szármázó templomi felszerelési tárgyát a Magyar Nemzeti Múzeumnak 6000 koronáért odaadja azzal a kikötéssel, hogy a tárgyakon meg lesz jelölve, hogy azok a kör­möczbányai evang. egyháztól valók. —Az egyházmegyei gyámintézet közgyűlése Kosztolányi István világi Bándy Endre egyházi elnökök vezetése mellett' folyt le. Az évi jelentésből örvendetesen állapítható meg, hogy a gyámintézet bevétele a múlt esztendőhöz képest emel­kedett. A segélyek kiosztása után újból Bázlik Pál választatott meg gyámintézeti jegyzőnek. A kerületi gyámintézeti közgyűlésre ugyanazok küldettek ki, mint a kerületi közgyűlésre. 490 491

Next

/
Oldalképek
Tartalom