Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-06 / 19. szám
19. szám. adatok felhasználása segítségével készült beszédekben. E tekintetben engem Uray Sándor beszédei nem elégítenek ki teljesen. A szónoki szépségek, a hatásosság mellett néhol sajnálattal nélkülözöm a mélyebbre való hatolást, az adatokkal való érvelést. Prédikációink hitelének a visszaállítása érdekében erre nagy a szükség. — A gyermek problémával való foglalkozás mélyítése céljából ismételten utalok Lhotzky pompás könyvére, melynek: „Die Seele deines Kindes“ a címe. Ezt a könyvet magyarra átdolgozta és kibővítette Her- csuth Kálmán: „Gyermekeink“ cím alatt. (Ipolyság 1914.) (Sz. L.) KÜLFÖLD. Török iskolák. Törökországban 1914.-ben 3083 fiú és 388 leányiskola volt, melyben a koránt tanulták, 202990 fiú 40455 leány, összesen 243445 gyermek látogatta ezeket az iskolákat.. 94 felsőbb iskola és 17 főiskola, azonfelül minden vilajetben egy tanítóképző és Konstantinápolyban egy felsőbb tanító és tanítóképzőszeminárium terjeszti Törökországban a magasabb műveltséget. A török iskolákon kívül rendkívül fontos a szerepük és nagy a jelentőségük a különböző keresztyén egyházak és misszió társulatok által fenntartott iskoláknak. A 1882-ben alapított orosz Palesztinaegylet maga 105 iskolát tart fenn Szíriában és Palesztinában, melyekbe 12000 tanuló jár, Németország csak 23 iskoláról gondoskodik (3000 tanuló). Politikai célok szolgálatában állanak a franczia és angol r. kath. iskolák, (i 908-ban 764 népiskola 56843 tanulóval). Protestáns 561 népiskola 33621 tanulóval, 85 középiskola 6583, és 11 College 1419 tanulóval. A háború kitörése óta a francia, olasz, angol és orosz iskolák zárva vannak, tanítóikat kiutasította a török kormány. A német és amerikai pénzen fenntartott iskolákban folyik a tanítás, 1914. szept. 18-án és 1915. aug. 20-án ezen iskolákra nézve a török kormány elrendelte, hogy állami felügyelet alá helyezendők, tanítási nyelvül a török vezentendő be, a tanítóknak török állampolgársággal kell bírniok, s a vallástani órák száma redukálandó. A török kormány erélyesen hozzálátott a háború okozta helyzet szanálásához Palesztinában. Jeruzsálemben új tanítóképző és két új elemi iskola nyilt meg, Hebron- ban és Jaffábau sJntén két iskolát, azonkívül több faluban összesen húsz iskolát állított fel. A bethlehemi nem-mohamedán iskolába új tanítókról gondoskodott az állam. Ebben az iskolában a keresztyén és a mohamedán tanulók egy pádon ülnek. A bethlehemi zsidó mezőgazdasági iskolát szorgalmasan látogatják, Jaffában, Hebronban és Gazaban nyilvánosan kórházak épültek. Jeruzsálemben zsidó árvaház alapittatott. Míg eddig csak a keresztyének és a zsidók tartottak fenn árvaházakat, most ü mohamedán világ is pótolni igyekszik a mulasztást. A koldulást Jeruzsálemben eltiltották. Mennyi lesz ezeknek az új intézkedéseknek az eredménye, azt még be kell várni. A jövendőről való gondoskodás erős szándéka azonban ezekből az intézkedésekből is határozottan meglátszik. A kormány gondoskodására 298 Palesztinában most sajnos, más tekintetben is roppant nagy a szükség. Ebben az évben megint rettenettes sáskajárás pusztított, amely fákat, kerteket, egész határok reménységét tönkretette. Különös kehely. Az unterwaldeni ev. egyház (Galicia) harangjait és úrvacsorái edényeit az oroszok elrabolták. Ezek pótlásául egy osztrák népfelkelő mérnök egy olyan kelyhet ajándékozott az egyháznak, amelynek a »felső része orosz csajkából, a nyaka két orosz fegyvergolyóból, a talpa pedig egy orosz gránátdarabból készült. Az ajándékot a köv. sorok kisérték : „Az egyház úrvacsorái edényeit elvitték az oroszok. Orosz hadianyagokból készült ez a háború emlékeztető kehely, melyet valamely emlékezetes napon használhat a gyülekezet. A jó Isten segítse az egyházat és adja, hogy a megpróbáltatás napjai után hiányzó tagjai visszatérhessenek, a háború ütötte sebek begyógyuljanak s e nehéz idők után áldása és kegyelme a romokból Új életet teremtsen.“ (Ev. Kirchenzeit, für Oesterreich.) KÜLÖNFÉLE Gyászrovat. Petrik Gyula ügyvéd, az alsólendvai ev. gyülekezetnek felügyelője, ki ezen gyülekezetnek megalakulásánál, szervezésénél lelkes ügybuzgóságával, ritka egyházszeretével elévülhetlen érdemeket szerzett, — f. é. április hó 20-án életének 73. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Áldás és béke virrasszon siri álma felett. Nagyszombat napján meghalt Pieler Mátyás kaboldi lelkész, ki hatvanhat évet élt s 38 éven át volt a kaboldi egyház hűséges lelkipásztora. Özvegye és három árvája siratja. Temetése április 25-én volt általános részvét mellett áldott emléke! A kárpáti falvak javára a váci evang. egyház április 30-án és május 1-én iskolai ünnepséget rendezett. Mindkét alkalommal a „Harangoznak“ c. ifjúsági színművet és a „József Egyptomban“ c. bibliai drámát adta elő az egyház reményteljes fiatalsága. Tábori lelkészi szolgálatra behívást nyert legújabban Horváth Lajos dombóvári missz. segédlelkész szolgálatát a péterváradi erődben teljesíti. — Helyettesítésére a dombóvári szervezés alatt álló gyülekezetbe Godina István segéd lelkész rendeltetett Bükről. Egyházmegyei elnökség választás. A veszprémi ev. egyházmegyének Bélák István egyházmegyei felügyelő elhalálozása és Takács Elek esperesnek lemondása folytán megüresedett egyházmegyei elnöki állásokra beérkezett gyülekezeti szavazatokat a Bélák Lajos és Nagy Kálmán elnöklete mellett összejött szavazatszétbontó bizottság f. é. május hó 3-án bontotta fel Pápán. Beérkezett 21 gyülekezet részéről 42 szavazat (2 gyülekezet részéről nem érkezett be szavazat) Az esperest választó szavazatokból . . . minden gyülekezet szavazatát 2—2-nek számítva — Takáts Elek volt esperesre 36 szavazat esett, Dr. Mohácsy Lajos marcalgergelyi lelkészre 4, Horváth Sándor várpalotai lelkészre 2. Az egyházmegyei felügyelő választásnál Dr. Kluge Endre pápai gyülekezeti felügyelő, egyker. tiszti ügyészre 40, Bélák Lajos pápa-járási főszolgabíróra 2 szavazat esett. 299
