Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-29 / 18. szám
török fővárosba menve annak egyetemi aulájában a legmagasabb török politikai és egyházi főhatóságok jelenlétében „az Izlatn élet- és világfelfogásáról“ tartott nagyérdekű előadást. Mi több, vallásos tekintetben is Törökországban a reformok terére léptek. A német tudományos ideálizmussal osztja azt az érdeklődést, hogy a világ Isten nélkül el sem képzelhető, hogy a történelem az isteni kijelentés nevelő munkásságának eszköze, s hogy az isteni igazságosság istenfélelmet és hű kötelességtudatot kiván az emberektől. Az Izlam vallásrendszerének komoly és alapvető tanulmányozására kineveztek egy tudós bizottságot, mely a magyar Goldzieher s a német Horten, mint elsőrangú korán-ismerők bevonásával nemsokára egy testes kötetben közzéteszi tudományos kritikai vizsgálódásainak eredményét. Élen áll az Izlam tudós egyházi feje Effendi Hariri, mint az összes muzulmán hívők seik ul izlámja. Mert hát az Izlám híveinek a száma az emberiség egy hetede, mely a keresztyén vallás mellett is elég tekintélyes vallásoserkölcsi erőt képvisel. Tudvalevőleg a mi a biblia a zsidóságra s a keresz- tyénségre, az a korán az Izlám követőire nézve. Nemcsak alapja a vallásos erkölcsiségnek, hanem egyúttal jogforrás, mely tehát magában foglalja a Vallásos theológiát, az erkölcstant s a jogtudományt. A nagy vallásalapító Mohamednek kijelentéseit foglalja magában 6206 mondatban s 114 szárában vagy fejezetben. Az egyes szúrák terjedelme 3 és 286 mondat közötí változik. Több nyelvre van lefordítva, s gyöngyeit magyarul is megolvashatjuk. S habár a korán egyes költői részletei az ószövetségi zsoltárokra emlékeztetnek, s a paradicsom felséges jellemzései vagy a pokol borzalmas kínjai páratlanok a maguk nemében és Mohamedben kiváló mesterüket dicsérik, mégis bő alkalmat és dolgot ád a korán egyes részleteiben az irodalmi kritikának. Számtalan unalmas ismétlései dacára bő és mélységes életbölcsességével valóságos gyöngye a világirodalomnak, a melynek komoly tanulmányozása nélkül az Izlám ismerete lehetetlen. Szövegében sem egyenletes, helyenként drasztikus és sok helyütt nehézkes és szövevényes A többi szent könyvhöz hasonlóan szövege sok. változáson ment át. Irodalma csaknem beláthatatlan. Egyedüli hiteles magyarázója a szunna, ami a kath. traditiónak s a zsidó talmudnak megfelel. A muhamedán vallásos világnak a második legfontosabb vallási könyve. Az azokban körvonalozott vallásos-erkölcsi és jogi szabályokra kétségtelenül a szemita világ volt nagy befolyással. Legjobb hazai ismerőjük Goldzieher /. bpesti egyetemi tanár. Az Izlám vallásrendszere nagyon egyszerű, s talán épen ez biztosított neki, főleg a középkor hajnalán és derekán oly nagy elterjedést, mely alapítóját a legnagyobb vallásalapítók rangjára emelte. Az Izlám szerint csak egy Isten van s ez Alláh és Mohamed az ő prófétája. Azért azonban minden egyszerűsége mellett is nagyon sok vallásos kötelességet is a maga híveire. Inkább is vallásforma, mint rendszer. Imaélete szorosan meg van határozva. Ünnepköre, böjtölései, Mekkába a szentséges Kaabához való zarándok útjai, alamizsnaosztogatásai 274 s eledeli törvényei valósággal lebilincselik a hívő moz- limot s kisérik életét a bölcsőtől a sírig, azaz a paradicsomig vagy a pokolig. Kedvelt szine a zöld, mely a zöld turbános és kaftános papság ruházatának is a szine. A Dsihad-ot, az u. n. szent háborút is Mohamed zöld színű zászlójával hirdetik. A mostani világháborúban is nagy szerepet játszik. „Lassan hat, de annál" biztosabban“ — mondotta róla Stein barátunknak a török főpap. A hagyományos török barátság és vendég- szeretet a korán és a szunna erkölcsi életszabályaiban találja magyarázati alapját. Általában a koránnak nemcsak vallásos erkölcsi, hanem fontos művelődési jelentősége is abban van, hogy Mohamed azzal a klasszikus arabs irodalmi nyelvét alkotta meg, s mint Luthernek a német bibliafordítás, úgy Mohamednek is s az ő követőinek hatalmas vallásos s egyházpolitikai fegyvert szolgáltatott a korán a kezébe. Goethe Ítélete szerint a korán hosszú időkre fogja még meg termékenyíteni a mozlimek vallásos világát. „Erre alapítja az Izlam világvallási uralmát is, a mi nagy nehézséget okoz a keresztyén missziónak a keleten. Oly könyv, amelyből milliók merítik naponként hitvallásukat, nem mindennapi jelenség s komoly tanulmányozást igényel. Egy ezer éves kultúra tekint vissza e szent könyvre, mely a jövőben is lesz a világirodalom egyik legértékesebb remeke. Azért azonban a muhamedán kultúra, hacsak gyökeresen át nem alakúi a jövőben, minden fogékonysága, alkalmazkodása és közvetítő szerepe dacára még fénylő pontján is inkább egy eltűnő me- teorhez mintsem az egész mindenséget bevilágító bethlehemi csillaghoz hasonlítható. Stabilizmusa és fanátikus fatalizmusa kerékkötője az ő modern haladásának és fejlődésének vallásos és politikai téren egyaránt. A legújabb kiváló német művelődés történetírók is, p. o. Hellwala, Henne am Ryn s mások így ítélnek róla. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Mikor lesz béke? Van egy hónapja már, hogy egy buzgó hívem egy pár, valláslélektani szempontból érdekes és figyelemreméltó legendára felhívta a figyelmemet. Mivel a legendák erősen katholikus színezetű köntösben bukkantak fel előttem, sajnáltam tőlük az Evangélikus Lapban a helyet. Közben legutóbbi papi gyónásunkon volt alkalmam meggyőződni róla, hogy az egyik legenda már nem egészen ismeretlen Hontmegye legészakibb részében sem. A nép felkapta és adja tovább szájról-szájra. Ma legnagyobb meglepetésemre a „Magyarország“ április 16. számában láttam viszont az én legendámat Tömörkény Istoán tárcájában. A Tömörkény-féle változatnak most már helyet szorítok, felhiván vele olvasóim figyelmét az efféle történetekre. Néha akad közöttük szép is. Ilyen ez a Tömörkény által irodalmilag meg- rögzitett. Ha egyik-másik poézis híján való, még akkor »is érdekes, mert belevilágít annak a népnek a leikébe, mely az ilyesmiben örömét leli, az ilyen legendákat szájára veszi, híven tovább adja s néha el is hiszi. 275
