Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-08 / 15. szám
15. szám. tosabb, jobb fegyvert jelent. Életünk egén se jövendöléseket, jóslatokat keresünk és olvasunk le, hanem ragyogjon ott mentül biztatóbban a reménység csillaga. A görög mithologia szerint Zeus egy szép nő Pandora alakjában küldte a világra a bajt a nyomorúságot. Mindezt pedig Pandora szelleczéjébe zárta, a melynek felnyitását szigorúan megtiltotta. De az emberi kíváncsiság beletekintett s azóta áradott el betegség, nyomorúság e földön. Csak egy boldog maradt ben, a reménység. A kiváncsi ember bele akar pillantani a jövőbe, fel akarja lebbenteni a jövőt eltakaró fátyolt s a mit ott lát, az baj, nyomorúság. E helyett inkább nyúljon a reménység után, kövesse inkább azt a földiekkel játszó égi tüneményt s tanuljon meg remélve bizni és bízva küzködni. lett azzá, nem pedig azt, aminek,.és a hogy lennie kellene“* * Rossevelt az amerikai exelnök „Tiszteljétek az Istent és tegyétek meg kötelességteket“ címen könyvet írt, melyben egymásra uszítja az embereket. Érthetetlen, miként sok minden! ♦ Egy fővárosi mérnök feltalált egy olyan gépet melynek segítségével az időjárástszabályozni tudja. „A nappali esőt írja egy fővárosi lapban — bár nagy küzdelem közben, de az elektromos hullámok befolyása szüntette meg“. Az Agendából azonban még is korai dolog lenne, kitörülni a kedvező időjárásért mondandó imákat, mert a mérnök szerint amikor esik az eső, akkor a gép áll. Cz. G. Időszerű gondolatok. Egy lelkész széljegyzetei. Tagadhatatlan, a baj igen komoly. Ma már nemcsak a szaktanárok Nekám professor, orvosok Budapest főkapitánya, az u. n. illetékes körök foglalkoznak a nemi betegségekkel, de hallatják e kérdésben szavukat a nők is. Szegvári Sándorné nA nőa címii havi folyóirat legutóbbi számában. „Hogyan védekezzünk a nemi betegségek ellen?“ a többek között a következőket irja: A világháború nemcsak a kulturemberiség virágját pusztította el kegyetlenül, de gyökereiben is támadja az emberi fajt. Háború, prostituciós és a nemi betegségek elterjedése úgy követik egymást biztonsággal, mint testet az árnyék. Ma már 70°/0-ra teszik a frontok mögött álló hadseregekben a nemi megbetegedések számát* Egy német statisztika szerint a megbetegedett katonák 30%-a házas ember. A szabadságolt katonák feleségei egész életre szóló bajokat kaptak férjüktől a világháború elmulhatatlan emléke gyanánt. Már pedig a nemi betegségek legfélelmesebb fajai az asszonyra és az utódra nézve sokkal veszedelmesebb következményekkel járnak, mint a férfire nézve. A legtöbb asszony természetesen nem ismeri betegsége jellegét, mert az orvosok a házasélet harmóniája érdekében eltitkolják előtte. A háború most élére állította ezt a kérdést is, s kit érint-e mást közelebbről ez is, mint a lelkészkedöpapságot. * Az egymásután következő napok mindjobban meggyőznek bennünket arról, hogy oda át, a katholikusok táborában önérzetes, eredményeiben messze kiható munka folyik. Apponyi Albertnek „a keresztyén világnézet, tudomány és irodalom" címen megtartott értekezése a Szent István Akadémia közgyűlésén valóban fényes elmének produktuma. Giesswein Sándornak megnyitója: „Miben áll a tudomány egysége?“ amilyen magvas, olyan eredeti: „Miben van — mondja — a differenciációja a természettudományok és a szellemi tudományok objektumának? A természettudományok magát a létezőt kutatják, azt a mi van s hogy miként * Ez a hihetetlen szám alighanem valami tévedésen alapszik. Kérjük az egészen pontos adatokat! (Szerk.) SZEMLE. A nyilvános kritika baszna. Lapunk múlt számában mi is megemlékeztünk arról a német cégről, amely egy pár havi felmondási időre járó bér megtakarítása céljából a lövészárokba küldte alkalmazottainak azt az értesítést, hogy ne számítsanak a régi helyükre. A Frankfurter Zeitung szóvá tette ezt a példátlan szívtelenséget. Erre a Batschari féle cigaretagyár sürgősen bevonta a vitorláit és visszavonta a felmondó levelét. Irt egy új körlevelet, melyben megengedi, hogy első levele félreérthető volt, azonban tudja, hogy alkalmazottai egy pillanatra sem lehettek abban a meggyőződésben, hogy a cég szívtelen vagy embertelen akart volna lenni. Kijelenti továbbá, hogy a cég lesz az utolsó, mely háborúból hazatérő alkalmazottai számára a polgári életbe való visszalépést meg fogja neheziteni. — Ez a körmönfont mondat annyit akar jelenteni,hogy a felmondást a cég vísszaszívja. Sok megjegyzést felesleges az esethez fűzni. Ránk nézve most csak annak kiemelése a fontos, hogy a sajtó fellépésének milyen nyilvánvalóan üdvös megfélemlítő hatása volt. Néha szükség van a nyilvánosságra és a kritikára. A kellemetlenségeket mondogató lapok sokszor egyéni érdekeik ellenére tesznek szóvá bizonyos dolgokat, amelyekhez senki sem mer nyúlni. Ilyenkor nagy a felszisszenés és megbotránkozás, hogy a sajtó „túlkap“ és személyeskedik. Pedig a sajtó csak a lelkismeret szava s egy-egy szívtelen felmondást szivat vissza. A saj^ legyen is mindig élő lelkiismeret. Független, őszinte szavát pedig hallgassák és becsüljék meg érdeme szerint. Az osztrák evang. egyház a „Los von Rom“ mozgalom következtében a háború alatt is gyarapodott. Steierországban 1910-ben 406, 1914-ben 502, 1915-ben pedig 343 volt az áttérők száma.’ 1915-ben Gráczra 134, Marburgra 67, Leobenre 34 áttérés esett. Csehországban 1913-ban 1236rflÍ^l4-ben ll2l, 1915-ben 956 volt az áttérők szánja. Á tőiünk kitértek száma is apadóban van: 1913-ban l.?6, 1915-ben pedig 128 volt. i nn. i *** * Ez természetesen nem jéfenlí azt hogy a felekezeti tudó- mányos szervezkedést helyeséinek.^“Ez> a' felekezeti elkülönülés ei a tudomány terén is sajnálatos és veszedelmes jelenség! (Szerk.) 'un 233! í.v *.ib í.\í! 131 Itt ftK *)>1 232
