Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-09-04 / 36. szám
36. szám. E fontos őrhelyünk most a háborúban mint katonai és kórházi gócpont még fontosabbá vált. A lelkész és egyház erejének javarészét a hadviselés szolgálatába állította. A lelkész által vezetett vörös kereszt egyleti tudósító irodában 22C00 kérdezősködést intézett el, a Przemyslben foglyul esett tisztek névsorát ez a tudósító iroda kérte ki Dánia közvetítésével az orosz vörös- kereszt egylettel. A sebesült katonákkal Csók György helyi lelkészen kívül Achátz Béla pincédi lelkész foglalkozik, ki a barakkórházak területén teljesít tábori lelkészi szolgálatot. A hitoktatást hat kitoktató látja el Ezek heti 43 órában 345 tanulót oktattak, akik közül a vizsgákon 261 vett részt. — Az egyház Ravasz István iparostól 1000 koronát örökölt. A győri belmissió - egyesület igazán áldásos működésének 8, évi jelentésébül örömmel látjuk, hogy a szeretetnek és az anyagi erőnek mekkora forrása egy jól szeBvezett, hivatása magaslatán álló szervezet. Az egyesület tagjai 28 teljesen felszerelt ágyat és 500 korona adományt juttattak a Vörös-Kereszt Egyesületnek s a sebesült katonák számára ruhafélékben, élelmi szerekben és készpénzben körülbelül 6000 koronányi adományt gyűjtöttek. Az evang. egyház Szeretetházában levő kisegítő kórházban az egyesület tagiai, különösen pedig Andrássi Katalin odaadó munkát végeznek. Az egyesület a vallásos élet ápolására vallásos estélyeket is tart. Az egyiken Pálmai Lajos lelkész olvasott fel Jézus életéről (vetített képekkel!) Az egyesület tagja a győri ev. egyházmegyei belmissziói szövetségnek, 75 pl.-ban járatta szórványbeli híveknek a „Harangszót“, rendes havi segélyben részesített 3 szegény özvegy asszonyt és a szeretetházat 400 koronával támogatta. Van 33 alapitó és 334 rendes tagja. Rövid fennállása óta vagyona 9397.85 kor.-ra emelkedett, noha — mint a fentiekből látható — az egyesület nem minél nagyobb holt tőke megszerzésére hanem minél nagyobb arányú szeretetmunka kifejtésére törekszik. Legyenfctovábbi működésén is Isten áldása. Csendes hangok a háború zajában c. müvének a II. kötetére Vidovszky Kálmán békéscsabai főgimn. vallástanár előfizetési felhívást bocsájtott ki. Az új kötetet előfizetők 1 koronáért kapják, bolti ára 1*50 kor. lesz. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Vasárnap is dolgozni kell a mezőn. A belügyminiszter rendeletet küldött a vármegyék alispánjaihoz, amelyben arra kéri őket és a néppel érintkező közigazgatási tisztviselőket, hassanak oda, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó nép az idén kivételesen vasárnap is dolgozzék. A vasárnapi munkára, ha a a háborút nem tekintjük is, a rossz időjárást nézve az idén igen nagy szükség van. A miniszter rendeletiének a közhírré tételére a lelkészeket és a tanítókat is felkéri. A lelkészi korpótléknak a nyugdíj igénybe való leszámításáról Gyürky Pál az 1913. évi egyetemes közgyűlés utasítása folytán javaslatot készített, mely 'szerint a korpótlékoknak a nyugdíjigénybe való beszámításával járó uj terhet egyetemes nyugdíjintézetünk jelenlegi aktívái mellett nem bírná el. A javaslat készítője szerint azonban lehetséges volna 1916. évi jan. 1-től kezdődő hatállyal a lakbér nyugdíj akként, hogy az egyetemes nyugdij mindenik tagja szabályszerű nyugdiján Jfelül évi 600 korona lakásnyugdijaL kapjon. pápa semlegessége, Bécsben egy „Katholisches Aktionskomitee“ egy röpirattal árasztotta el a fővárost, melyben a következők voltak olvashatók: „A Szentatyának a világháborúban való magatartása megszégyenitö minden becsületes keresztényre. Mi nem hagyjuk magunkat hazafiságunkban a pápa erkölcstelen magatartásával tévútra vezetni. Mi továbbra is hűek maradunk a császárhoz és a birodalomhoz, nyíltan elitéljük a kétszínű semlegességet és a pápához csak egy szavunk van: A bécsi hercegérsek legyen a mi pápánk.“ Helyreigazítás. Az Ev. Lap. 32. sz. 509 oldalon „A Luther Társasági tankönyvek“ ez. alatti közleményét, a következőképen kell helyreigazítanunk: 1. Téves az Ev. Lap e/.en állítása: „A tárgyalás folyamán kitűnt, hogy bár a Luther-Társaság csak a jövő tanévre tartozott volna a tanköhyveket bevezetni (akkor is csak normális viszonyok esetén) a főtitkái befejezett tények elé állította a társaságot. A kb. 40000 koronára rugó munkálatra nézve a Hornyánszky céggel megegyezett, sőt a könyvek egy része már ki is van szedve ! Ily körülmények közt a közgyűlés nem tehetett mást, minthogy belenyugodott a történetekbe s elhatározta, hogy a könyveket még ez évben bevezeti, a költségeket pedig tőkéiből előlegezi.“ A közgyűlés a tankönyvek kiadását elhatározta, nem azért, mert a főtitkár a társaságot befejezett tények elé állította, hanem azért, mert a társaságot arra az egyetemes közgyűléssel kötött szerződés kötelezi ; s ha a közgyűlés másképen határozott volna, akkor a társaságnak egy halásztási kérelemmel kellett volna fordulnia az egyetemes gyűléshez, mely halasztási kérvény esetleg az egész tankönyv vállalatot veszélyeztette volna. A szerződési kötelezettség volt az ok, hogy a közgyűlés Szimonidesz Lajos lelkész halasztási indítványát el nem fogadta s egyhangúlag megszavazta a tankönyveknek szeptemberre való megjelentetését. 2. Téves a fentidézett közleményben a Hornyánszky céggel kötendő szerződési ügynek oly beállítása, mintha csak a főtitkár egyezett volna meg a céggel. A tényállás az, hogy a szerző572 571
