Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-02-13 / 7. szám
EVANGÉLIKUS LAP _ EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP 7. SZ. 1915. ARANYOSMANÓT * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. * 1915. FEBRUÁR 13.- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. FŐSZERKESZTŐ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS fómijnkatArsak : HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. I'IZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 K fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (rályázalok) minden szava 0. filler. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Sz. A'.: Az új polgári perrendtartásról. II. — Puszik Lajos: A magunK lábán — Gyóni Áchim Géza: Alom a sátorban. Sz. Lj Irodalom. — Különféle — Hirdetések. Az új polgári perrendtartás. ii — Szegénységi jog. — A mi szegény népünket leginkább érdeklik a a polgári perrendtartásnak azon szakaszai, a melyek a szegénységi jog megadását és azon alapon való perlést szabályozzák. Erre vonatkozólag az uj perrendből a következőket emeljük ki: „Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesítendő, a kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén közönséges napszám A bíróság azonban az Összes körülmények tekinteibe vételével szegénységi jogban részesítheti azt a felet is, a ki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, a kiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. így például egy özvegy asszony ha van is valami ingatlana a melyből a nyugdíj hozzászámitásával több jövedelmet élvez mint a mit a közönséges napszám kitesz, igényt tarthat a szegénységi jogra, ha nagyszámú csal d fentartásáról kénytelen gondoskodni, gyermekeket házon kivül neveltetni. A bíróság azonban előre megvizsgálja azt, nem mutatkozik-e már előre teljesen eredménytelennek a perlekedés, és ha azt találja, hogy annak mutatkozik, nem adja meg a szegény jogot. „A szegénységi jog megadása következtében a fél: 1. egyelőre fel van mentve az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetése alól; 2. a perköltségek fedezéseid nem kell biztosítékot adni; 3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre díjtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki számára. Ha a perben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a bíróság ítéli meg, hogy szüksége van-e a félnek ügyvédre, a 97 minél az ügy többé vagy kevésbé bonyolult természetét is a fél előadási képességét seszi figyelembe. A szegényvédő ügyvédet a biróság megkeresésére az ügyvédi kamara rendeli ki. Sürgős esetekben azonban a biróság maga rendelhet ügyvédet. Lehet kérni közvetlenül az ügyvédi kamaránál is ügyvédet. De a szetfényjogon való perlekedést ebben az esetben is a bíróságtól kell kérni. 4. egyelőre fel van meutve a bírósági kiküldöttek dijjának és kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségeinek fizetése alól és ezeket az államkincstár előlegezi. A szegénységi jog megadása a per bíróságánál Írásban vagy szóval kérhető. Ha a fél a perbíróság székhelyén kivid fekvő járásbíróság területén lakik, vagy tartózkodik, kérelmét lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbírósága előtt is előadhatja. A szegénységi jog megadása iránti kérelemben elő kell adnia peres ügyállását (egy már folyamatban lévő perben is lehet szegény égi jogot kérni) és meg kell nevezni a bizonyítékokat. Ha a fél okiratra alapítja igényét, nem szükséges ezt becsatolni, elég arru hivatkozni. A tanukat :em kell megnevezni, elég megmondani, hogy állításait tanukkal fogja bizonyítani. Be kell mutatni a hatósági bizonyítványt, faluhelyen ezt^a községi elöljáróság állítja ki. a mely tanúsítja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körülményt, hogy jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg. Ha ez az eset nem forog fen, a hatósági bizonyítványnak a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítania kell a félnek családi viszonyait azoknak a személyeknek a megnevezésével s a kiknek tartásáról 98
