Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-12-04 / 48. szám
48. szám: Lelkészek tudományos munkája. Egy német szabadkőműves páholy által kitűzött pályadíjat „az emberszeretet, igazságosság és tíirelmesség, mint az emberi társadalmat tartó oszlopok“ c. munkájával 80 pályázó közűi Richter königswaldei evang. lelkész vitt el. A második díj Messer, giesseni egyetemi tanárnak, Eberhardt dr.-nak és Wolfsdorf nürnbergi disszidens lelkésznek jutott. Micsoda örvendetes dolog, hogy a német lelkészek között hivatásos tudósokat is túlszárnyaló okos fők és tudományos munkát elismerésméltó módon végző férfiak is vannak. Szükség törvényt bont. A hesseni nagyhercegség iskolai hatóságai amind nagyobb arányokat öltő tanítóhiány által előállott kényszerhelyzet következtében kénytelen volt felhívni az egyes iskolák igazgatóságait, hogy ahol evang. tanítókban nagy hiány van s máskép magukon nem tudnak segíteni, taníttassák katholikus tanítóval a hittant. Viszont, ahol katholikus hitoktató nincs, ott bízzák a munkáját evang. vallású tanítóra. Ez a kölcsönös kisegítés azonban lehetőleg csak a népiskola alsó és középső osztályaiban történjék. Megengedték ezenfelül azt is, hogy kirándulásokra alkalmas tanító hiányában szociáldemokrata tornaegyletek tornatanítói kisérjék el a tanulókat. Az engedéllyel sok helyen élnek. Asszonypap Berlinben. A Motzstrassei amerikai templomban most a lelkészt Petzold Gertrud kisasszony helyettesíti, ki theológiát végzett és eddig Birminghamban volt egy szabad egyház prédikátornője. Dániában szintén van hat vagy nyolc theológiát hallgató nő. Hamarosan a mi egyházainknak is foglalkoztok kell azzal a kérdéssel, megnyiljanak-e a szószékek nők előtt is? ... IRODALOM. Három jó könyv. Az újabb rendszeres irodalomnak három kiváló termékét óhajtjuk tanulságul és tájékoztatásul olvasóinknak bemutatni, u. m. Schlatter ethi- káját, többek összefoglaló bölcselettörténetét és a dán Hüffding nagyhírű tapasztalati lélektanát. J. Schlatter A. tübingai theol. tanár „Keresztyén ethikája“ (Die Christi. Ethik. Catov u. Stuttgart 1914. Vereinsbuchhandlung. Ára kötve 8 márka) minden izében eredeti munka s méltó kiegészítője „Das Christi. Dogma“ cím alatt még 1911. ugyanott megjelent dogmatikájának. A kettőnek szerves kapcsolatát vallja úgy a psychologiai és újszövetségi bibliai részletek kifejtésében, mint az istenországa fogalmának, mint vallásos-erkölcsi főfogalomnak központi előtérbe helyezésében. A dogmatika ebben „Isten müvét“, az ethika, a mi művünket, mint „élethivatásunkat“ látja, mimellett előbbi „hitünk és szeretetünk alapját“, utóbbi annak „célját“ tűnteti föl s előbbi a mi „vallásos tudatunkat“, utóbbi „akaratéletünket“ világítja meg. Az elvi bevezető kérdésekkel röviden végez. Kivihetct765 lennek tartja a kér. ethikának, mint „élethivatásunk“ tanának erény-, kötelesség- és törvénytanra való felosztását s szorosan elkülöníti a theol. és erkölcstan határait. Tananyaga kifejtő részét Platon főerényeivel és Herbart erkölcsi ideáinak mintájára az igazságosság, igazság, üdvösség és erő kategóriái alá foglalja, a minek méltó társrészletei a dogmatikában az akarás, gondolkozás és érzés psychol. alapeszméi. Ethikájának jellegzetes sajátságaihoz tartozik még annak a haladással párosuló józan konzervativizmusa, az ismeret erkölcsi oldalának kidomborítása s a való erkölcsi életnek megfigyelése, mi mellett „a kér. közösségi élet összes konkret tényeit is szigorúan kér. szellemben és eredeti felfogással vizsgálja. Gnitzmacher méltán Frank és Lémmé nagy észrendszeres ethikái mellé helyezi. A Prot. Egyházi és Isk. Lap hasábjain is ismertettük. 2. A Hinneberg-féle „Kultur der Gegenwart“ című irodalmi vállalatban a legkiválóbb szakírók tollából immár második „bővített és javított“ kiadásban megjelent „Alig. Geschichte der Philosophie“ (Leipzig, Teubner 1913. 620 lap. Ára kötve 16 márka) e mű minden izében az eddigi bölcselettörténeti kutatás összefoglalja s a kiválóan válogatott irodalom kíséretében vonzó előadásban feltárja az olvasó előtt. így a bölcselet kezdeteit s „a primitiv népek filozófiáját“, nevezetesen azok logikáját, psychológiáját, természetbölcseletét és ethikáját a kiváló néppsychologiai író Wandt ismerteti. A „keleti bölcseletet“, névszerint az indusok, kínaiak és japánok vallásos pantheista gondolatelemekkel telített rendszereit Oldenberg,Grabe és Inamje tárja föl. Az európai bölcselet“ köréből az „őskort“ Ármin. a „patristikát“ és a középkori „keresztyén skolasztikát Baeumker, a középkori „arabs és zsidó“ bölcseletet mely Steni szerint tudományunk történetének leghézagosabb fejezete — a mi Goldziehcr Ignácunk, s az újabb bölcseletet a renaissance-tól napjainkig Windelband, a heidelbergi egyetem bölcseleti tanszékének világtörténeti nevezetességű ékessége ismerteti. A legújabb külföldi bölcseletből sajnos csak az angolt és a franciát említi s a többit meg sem émiti. Úgy tárgyi, mint irodalom tekintetben kiváló vezérfonalakkal van dolgunk, amelyek a bölcseletnek — mint nálunk Alexander B. teszi-szélesebb körökben való elterjedését és ismertetését célozzák. Zeller, Gomperz, Erdmann, Übenveg, Falkenberg és Fischer Kánó i. v. nagy művei mellett is, főleg műveltebb laikus körökben, nagy sikerrel használhatók. 3. Végül Höffding H. kopenhágai egyetemes tanárnak a hatodik dán kiadás után németül is feldolgozott „Psychologie“ (Leipzig, Reisland 1914. 502 1. Ára kötve 10 márka) c. műve „tapasztalati alapon“ építi, fel és ismerteti a lelki élet szövevényes jelenségeit Behatóan ismerteti nevezetesen tudományunk tárgyát és módszerét, a test és lélek szerves kapcsolatát, a tudatos és tudattalan lelki világot s közelebbről a hármas felosztást alapúi visz bővebben az ismeret, az érzés és az akarat psychológiáját. De hangsúlyozza, hogy a lelki életnek hármas tehetsége kölcsönösen 766
