Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-11-27 / 47. szám

47. szám. mert egy segédlelkész tábori lelkészi szolgálatot vé­gez, nem volna szabad, hogy az legyen a sorsa, ami a deáktérj segédlelkészeknek, hogy t. i. az egyik le­mond, a másik véglegesítését kéri és azután mond le s hogy végül a közgyűlés az egyháztanács véglegesí­tést ajánló javaslata ellenére betölteti az állást. Ilyen jutalmat, ezt az elismerést érdemlik egyhá­zunk részéről?! . . . Ezzel a szónoki kérdéssel leteszem a tollat. Tu­dom úgyis, hogy nem kapok rá feleletet. Ha felel is rá valaki, csak szóval, ah! oly szép szavakkal adja meg majd a felvilágositást. Én azonban esak azt tar­tanám igazi feleletnek, hogyha a pesti egyház azt izenné Szántónak és Jurányinak. „Ne okoskodjatok. Mindnyájan elhamarkodtuk a dolgot. Vonjátok vissza a lemondástokat. Amig hazakerültök, majd csak segí­tünk magunkon valahogy.“ Ebben az izenetben azonban nem tudok re­ménykedni. Szimonidesz Lajos. « KÜLÖNFÉLE. Á pesii ev. magyar egyház f. hó 2i-én rend­kívüli közgyűlést tartott Kaczián János esperes-lelkész és Dr. Pözel István egyh. gondnok, h. felügyelő elnök­letével. A lemondás folytán megüreseee t egyh. köz­ségi felügyelői tisztségekre az egyh. tanácsi ajánlással egyértelműen közfelkiáltás sál Dr. Mágocsi-Dietz Sán­dor egyet, tanárt egyházfelügyelővé, Br. Radvánszky Albertet másodfelügyelővé választottak meg. Az eskü­tétel megtörténtével egyh. elnök üdvözölte a megvá­lasztottakat, feladatuk teljesítésének súlyára emlékez­tetve őket. Utalt ama jelmondatban: „a szükségesek­ben egység, a kétségek-szabadság, mindenekben sze­retet“ rejlő erőtényezőkre, amelyeknek hiánya mint minden t özösség, az egyházakban is tétlenségre kár­hoztatja, viszont meg tettre serkenti. Felügyelők vá­laszukban hangozta ták a feletti előzetes töprengésüket vájjon méltók-e ilyen fontos tisztségek betöltésére, van-e elég erejük, rátermettségük azok viseléséhez. Egyház- felügyelő egyházának más-más téren való szolgálata, érdekeinek elöbbrevitelét mindig legfőbb feladatának tekintette. Másodfelügyelő tudatában van annak, hogy a megtiszteltetés nem neki, aki az egyházi életben ed­dig keveset szerepelt, hanem az általa viselt névnek szól. De az Isten által kiszabott kötelességtefjesités elől nem tér ki, a hithü ősökhöz méltón. A kölcsönös bi­zalom, támogatás jóleső tapasztalása, fájdalmas nélkü­lözése lesz a zsinórmértéke mindenkori következetes­ségének a személyét illető következmények levonásá­ban. Egyháztanácsi előterjesztésre volt egyházfelügye­lőt Dr. Zólyomi Wágner Géza érdemei elismeréséül örökös tb. felügyelőséggel tisztelték meg Dr. Pőzel Istvánnak köszönetét fejeznek ki az elnöki teendők odaadó teljesítéséért a helyettesítés ideje alatt. A pesti ev. magyar egyházban szokásos egy évi próbaidőt be­töltött Jurányi Lajos és Rapos Vi tor segédlelkészek véglegesítésének tárgyalásánál Raffay Sándor, dr. Zsig­mondy Jenő ismételt hozzászólása után Rapos Viktor meghívólevelének kiadását elhatározzák, mig az idő­közben egy évi próbaidejének letelte után tábori lel- készi szolgálatra Bécsbe bevonult Jurányi Lajos vég­től legesitésétől — az egyháztanács 1915. okt. 25-i ülésé­nek javaslatával ellentétben — eltekintenek. Ennek megfelelőleg felhatalmazták Rgífay Sándor lelkészt tábori lelkészi szolgálatot teljesítő két segédlelkészé­nek: Jurányi Lajos és Szántó Róbert akinek pr< baéve éppen katonai szolgálata miatt hiányzik — állásának betöltésére. A hozzászólalok megegyeztek abban, hogy a helyettes-ideiglenes segédlelkészekkel való meddő­nek bizonyult kísérlet után további bizonytalanságnak a mindenkori érdekelt lelkész nem tehető ki Az ellen- véleményt egy két kö7beszó!ás képviselte. Ezenkívül dr. Kayser Szilárd (Raffay mindkét helyettes s. lelké­sze időközben lemondott) egyhá/tag érdeklődött a felől, vájjon az egyházközség előzetesen kikötötte-e meghívott segédlelkeszeinek a próbaév letelte után foganatositandó vég'egesités jogát, nehogy ellenkező esetben az illető jogorvoslatot nyerve, a közgyűlés haiározata megcáfoltassék. A helyi szabályz; t értelmé­ben adott válasz igenlő volt. Egyházi elnöknek Raffay Sándor által támogatott előterjesztésére a közgyűlés véglegesitési jogának továbbra is érvényben maradása mellett elhatározták, hogy jövőben a meghívólevél azonnali kiadása kötelező annál is inkább, mivel az eddigi helyi gya' orlat idevágó intézkedése ellentétben áll az egyet, szabályrendelet megfelelő intézkedésével.. Ily értelemben Szabó Gábor eddigi helyettes s lelkész meghívólevelének kiadását is t Rendelték. Kapcsolatban Blankenstein Alajos és társainak határozathozatalra váró kérvényével, amelynek értelmében Majba Vilmos X. I er. lelkész jelenlegi 1500 K. lakbére visszamenő­leg 1915. jan. l-étől kezdődőleg es nem egy korábbi (rnárc. 8-i tanácsülés határozata szerint) a békekötést követő első bérnegyed kezdetétől emeltessék évi 50Q K.-val Blankenstein Alajos, dr. Zsigmondy Jenő, dr Kayser Szilárd, dr. Pőzel István hozzászólása után már-már kialakult az a felfogás, hogy az évi 500 K lakbértöbbíet 1916 jan. l-étől esedékes. Dr. Zsi mondyr Jenő nem fogadja el kérvönyezőknek azt az indokolá­sát, hogy a megfelelő fizetési osztályba tartozó vallás­tanárok évi 1600 K lakbérével eszközölnek összeha­sonlítást s ebből a tényállásból következtetnek az 1500 K lelkészi lakbér tarthatatlanságára. Blankenstein Alajos dr. Kayser Szilárd által pártolt, dr. Zsigmondy Jenő, dr. Pőzel István egyh. gondnok által ellenzett újabb hozzászólása után, m egál lapított szótöbbséggel a kőbányaiak óhaja teljesült. A gondnok fedezet hiá­nyában már előzőleg kilátásba helyezett felebbezését határozat ellen bejelentette. Dr. Zsigmondy Jenő indít­ványára a három lelkésznek drágasági pótlék cimén az 1916. évre á 500 K-át szavaztak meg. Az egyház­tanácsi előterjesztést egyes egyháztagok személyes já­randóságának arányosításáról helybenhagyták. Az ará­nyosított személyes járandóságokat 1916. évtől kezdve vetették ki. Miután Dr. Szalay Sándor III. kér. egy­házközségi felügyelőnek a budapesti ág hitv. ev. egy­házmegye f. é. (jun. 28.) közgyűlés által megküldött indítványát egy központi nyilvántartó és gazdasági hi­vatal felállítása tárgyában elfogadták, a közgyűlés végett ért. Hazafias közgyűlés. A bajai evang. egyház- község f. hó 7-én tartott közgyűlésén Imrék Sámuel lelkész indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatá­rozta, hogy templomának harangjait és nélkülözhető fémtárgyait hadi célokra felajánlja. Ugyanezen egy­házközség a 3-ik hadikö'csönből is mint annakidején az 1-ső és a 2-ikból 5000 K-át jegyzett. Eddig összes 752

Next

/
Oldalképek
Tartalom