Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-10-09 / 40. szám
40. szám. KÜLFÖLD. Stóladij megváltás. Nagyvárosi egyházakban sok kellemetlenség van a stóladijak miatt s nem egy kor és evangéliumszerütlen szokás fenntartásának oka az, hogy a lelkészek rá lévén a stóladijakra utalva, a szükségeseknek és helyeseknek vélt reformokat nem tudják keresztülvinni. A bajor evang. egyház 1913. évi generálsynodusa az egyházaknak nyomatékosan ajánlotta a stóladijak megváltását. Kis egyházakban ez nem nehéz dolog, de nagy egyházakban szintén nem lehetetlen. Bajorország legnagyobb protestáns egyháza: Nürnberg ugyanis jó példával járt elől és megcsinálta a stóladijmegváltást. 1914. julius 1-e óta Nürnbergben semmiféle hivatalos funkcióért a lelkészek a hívektől külön díjazást nem kapnak. Ezzel megszűnt a temetések és esketések különböző osztályokba való sorozása s mindaz, ami ezzel jár. Nagy nehézségekkel járt a dolog, egyes lelkészek áldozatokat voltak kénytelenek hozni, de mégis megcsinálták. Az osztrák evang. lelkészegyesület. Dacára annak, hogy az evang. egyház Ausztriában meglehetős mostoha viszonyok között él, mégis erős és áldásosán működő lelkészegyesűleitel dicsekedhetik. A lelkészegyesület Bécsben tartotta meg rendes évi közgyűlését. Ez alkalommal beszámolt 1914. évi működéséről. Az egylet bevétele 1316 31 kor., vagyona 17425 45 kor. és 3000 márka 3%-os német járadék. Az egyletnek van 117 tagos betegsegélyzö pénztára, mely vek kb. 6000 korona a tartalékalapja s amely évenként 1000 koronát oszt ki beteg lelkészek között. Szegény lelkészek számára kölcsönöket is ad az egyesület, melyek 1914-ben 1706-70 kor.-ra rúgtak. Hat keresetképtelen papledny 50—50 kor. karácsonyi ajándékot kapott. Hat theologusnak és egy gymnasiumi tanulónak fejenként 100 koronát adott az egyesület ösztöndíjul, van azonfelül az egyletnek utazási ösztöndíja is, melyet azonban a háborúra való tekintettel ki nem adtak. A bukovinai és galiciai menekült lelkészeket az egyesület 2000 koronával segélyezte, hadikölcsönre 4500 koronát jegyzett. Az egyesület foglalkozott az új énekeskönyv, háborús agenda és katonaénekeskönyvek kérdésével. Végül meghallgattak a tagok több tudományos előadást és alapítottak egy osztrák ev. missziói egyletet. Ebből tanulhatna a mi lelkészegyletünk is. Nem évkönyv kiadással kell a működést elkezdeni, hanem hézagpótló és hasznos munkával! A német evang. lelkészegyesűletek szövetsége. E szövetség kötelékébe 34 egylet tartozik 12399 taggal. Az egylet gyűjt egy Rómában felállítandó német evang. templom berendezésére. A gyűjtés eredménye 20341 márka. A háború által sújtott keletporoszországi evang. lelkészek részére a szövetségnek 8000 tagja eddig 118,040 márkát adott össze. Ebből 174 lelkész 635 vagy lelkészözvegy és lelkészárva 50-től 2000 márkáig menő támogatást kap. Micsoda nagy erő rejlik az összetartásban, a jótékonyság okos szervezésében és egyik-másik egylet céltudatos munkájában s micsoda áldást sugároz az maga körül. Az egylet ez évben a katonai lelkigondozás kérd'sével való foglalkozására kérte a kebelébe tartozó egyleteket. Ezenfelül kiküldött egy bizottságot, amely különösen a tábori lelkészek által szolgáltatott adatokból fog a lelkészek katonás- ki dása és a tábori lelkészi szolgálat reformjára vonatkozó emlékiratot kidolgozni. (Chronik der Christi. Welt. 25. sz.) KÜLÖNFÉLE. A bányai ev egyházkerület f. é. szept. 30 án és okt 1-én Budapesten tartotta rendes közgyűlését Scholtz Gusztáv püspök és Dr. Zsigmondy Jenő kér. felügyelő elnöklete mellett. A gyámintézettel közösen tartott istentisztelet után Dr. Zsigmondy Jenő megnyitó beszédében élénk színekkel ecsetelte a míg mindig dúló világháború által nemzetünket és egyházunkat is ért súlyos csapásokat. Az országszerte tapasztalt drágasággal szemben a lehető legnagyobb takarékosságot ajánlotta. Különösen hangsúlyozta, hogy az igényeknek és vágyaknak korlátozása a mai időben nemcsak nemzeti, hazafias kötelesség, hanem a kivívandó győzelemnek egyik eszközlője is. — Ezután Scholtz Gusztáv püspök mutatta be az egyházkerület minden ágazatára kiterjedő gazdag jelentését, melyet a közgyűlés tudomásúl vett. Indítványára a közgyűlés Ő Felségéhez, hű szövetségesünk II. Vilmos császárhoz, valamint Frigyes főherceghez hódoló táviratot intézett. A 75 pontból állott tárgysorozat közül különösen az orosházi egyházközség lelkészfizetési rendezése keltett nagyobb vitát. Ugyanis a közgyűlés még 1913. évben utasította az egyházközséget a lelkészi javadalmakat képező földbirtok jogi természetének kikutatására s ennek alapján a fizetések, rendezésére : azzal a célzattal, hogy amennyiben a földek egykori fundatiója a lelkészek javára történt, azok a lelkészeknek kiadassanak. Orosháza nem tudta kimutatni a földek hovatar- tozandóságát s ezért saját kezelésében a jövedelem arányában állapította meg a most már három lelkész fizetését. A közgyűlés, nehogy a Veres József halálával megüresedett lelkészi állás betöltését még tovább halassza, három órás vita után a békési egyházmegye javaslatát fogadta el, mely szerint a két ielkész fizetése 4200 K-val egyenlősítessék, mig a harmadik hitoktató-lelkész fizetése 3200 K-ban állapitatott meg. — A szatmár-németi katonai leánynevelő intézetnek reánk sérelmes pályázati hirdetése — mivel időközben hivatalos részről a sérelem orvoslása kilátásba helyeztetett — a napirendről levétetett. A cinkotai egyházhoz 636 • .-j\
