Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-15 / 20. szám
néni részesült. Tandijhátralék címén* a tanulónak se bizonyítványa, se bármely más okirata vissza nem tartliató. Segédlelkész kerestetik Nyíregyházára. Fizetése 2000 korona, lakás, és mellékjövedelem. Az állás junius elején elfoglalandó. Jelentkezések május 20-ig Paulik János lelkészhez küldendők. Az új hadikölcsön. A valhs és közoktatásügyi miniszter 3956. elnöki számú rendeletével felhívást intézett valamennyi egyházi hatósághoz, h >gy az ifjúság hivatott nevelői, tanítói és tanárai magyarázzák meg az ifjúságnak,* hogy aki az új hadikölcsön jegyzésben részt vesz, nemcsak saját magának az érdekeit szolgálja, l.anem hazafias dolgot is cselekszik s jegyzése által is hozzájárul a végleges diadal kivívásához. Az ifjúságon keresztül a szülők is tudomást szereznek, hogy a haza mit kíván tőlük. A kultuszminisztérium alá rendelt hivatalokat, hatóságokat és intézeteket pedig 3957. számú rendeletével arra figyelmezteti, hogy a kezelésükben levő alapok és alapítványok tőkéjét, — melyeknek csak a kamatai használtatnak fel — amennyiben azokat az első hadikölcsönre le nem jegyeztek, hadikölcsönre akadálytalanul felhasználhatják s tegyenek is intézkedést, hogy ezek az összegek az új hadikölcsönbe fek- tetlessenek Mivel egyházaink is kezelnek olyan alapokat, — melyeknek csak a kamatai fordíthatók a kitűzött célra, ezeknek az alapoknak a tőkéje is bízvást hadikölcsönbe helyezhető el. „Néhány fohász, sóhaj“ a cime annak a kis imádságos füzetnek, melyet az itthonmaradottak, a hadbavonultak életéért aggódó jegyes, feleség, g' ere- kek, szülő és testvr számára szánt B latin czky Pálné szül. Jezsovics Lidia. Szívből fakadó, kevés szavú, de mélyen átérzett imádságok, amelyeknek szavaival bizonyára szívesen fogják szivüket Istenhez emelni azok a cinkotaiak, akiknek papnéjuk ezeket az imádságokat elsősorban szánta. De örömmel nyúlnak e könyv után mások is, akiknek imádságos könyvet kell ajánlaniok, vagy akik saját lelkűk im dságos gondolatai mellett szívesen vezettetik magukat mások ihletett fohászai által a vigasztalás és békesség forrásához. A mi jó népünknek, férfimunkát végző asszonyainak a munka végeztével kedves társa volna ez a női szív mélységeiből fakadó fohászokat tartalmazó imakönyvecske. Ha a kezükbe kerülne, e’sóhajtanák, forró könnyek közt simák el minden imádságát. Ezt a maga nemében igazán hiányt pótló kis imádságos könyvet melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe a hadbavonultak családjai között való tér esztésre. A könyv a szerző kiadása. Akik iránta érdeklődnek, azok Czinkotán a szerzőnél rendelhetik meg. 317 A Zpevnik énekeskönyv-bizottság három nyelven, németül, magyarul és tótul kiadta Gerok „Das Beste Kreuz“ c. költeményét, melyet magyarra Hor- nyánszky Aladár theol. tanár, tótra pedig D. Baltik Frigyes püspök fordított le. A szép kiállítású kartonlap emléknek van szánva katonáink számára; kapható Raab Károly barsi főesperesnél Körmöczbányán. Modori Bethania. Kellemes üdülő hely gyengélkedő ev. lelkészek számára. Ingyen lakás. Jelentem a kedves testvéreimnek, hogy a mi Bethaniánk ezidén is várja vendégeit. Bővebb felvilágosítást szívesen ad Modor, 1915. ápril 15. holle rung Károly nyug. lelkész. SZERKESZTŐ KÖZLÉSEI. A theologus düh meglehetősen visszariasztó módon való kitörését volt alkalmunk nem régen látni. Szóvá kell tennünk, mert nincs örömünk benne s mert az ilyen ízléstelenséget jóérzést! ember szó nélkül nem hagyhatja Arról van szó, hogy az „Evang. Egyh. Élet“ c. egyh. lapban valaki névtelenül iszonyúan levágja Nagy Lajos gyúrói lelkész „Isten cs a háború“ c. fil/etét. Ebben az ismertetésben Nagy Lajos Istenéről, akit 6 a szeretet, a jósé?, békesség Istenének mond s akiről azt állítja, hogv a háborúhoz semmi oksági köze nincs, a névte'en ismertető megereszti azt a hallatlan sok durvaságot hogy azt „a legjobb esetben egy impotens aiylágyuLisban szenvedő aggastyán*-nak nevezi Az „Evang. egyházi Élet“ névtelen kritikusa mondja ezt a szeretet Istenéről, arról, akit Nagy Lajos hisz és hirdet Noha nekünk is az a meggyőződésünk, hogy Nagy Lajosnak abban a füzetben mondott állitasai nem mindenben állják meg a helyüket s ennek a meggyőződésünknek eddig épen háromszor adtunk kifejezést, mégis azt hisszük, hogy ha Nagy Lajos afrikai szerccsen volna s Carlyle mondása szerint egy karóból és elegendő rongyból csinálna maginak bálványt azt, Mumbó-Jum- bonak nevemé s ahhoz imádkoznék felforgatott, félelmet kifejező szemmel — egy evangélikus theologusban okvetlen kellene annyi tudományos megéltésnek lenni, hogy másnak a becsületes hitéről nemi elnézéssel és mindenckfölött több ízléssel nyilatkozzék Igaz, hogy Nagy Lajos pap, akinek a hite vagy tévedése theo- logiailag súlyosabb beszámítás alá eshetnék. Azonban még ebben az esetben s'tics jogosultsága ennek a látható gyönyörűséggel kiészelt „Krafiausdruck“-nak A „szeretet Istene“, akit Nagy Lajos füzetében hirdet, végre is mégsem olyan egészen értéktelen es haszontalan bálvány, mint az afrikai szerecsen Mumbo-Jumboja és sem egyházunktól, sem szivünktől nem olyan túlságosan messzecsö hten. Az a gondolat, hogy az Isten csak szeretet és csak jóság, lehel, hogy nem felel meg a valóságnak, a theologiai atlag meggyőződésnek, de csak becsületére válik annak, aki szeretettel és hivő csökönyösséggel ragaszkodik hozzá. Az agyontap »sásra, az „impotens, agylágyulásban szenvedő aggastyán“ — elnevezésre semmi esetre sem szolgált rá. Tudjuk, hogy vannak theologusok, akiket az igaz ( a saját) Isten emésztő szeretető prófétai gorombaságokra tesz hajlamosakká és templomtisztító hévre tüzel. Ha a névtelen kritikus érdemesnek tartaná azt, hogy önmagában reagáljon erre a szerény felszólalásra, bizonyára szent felháborodásával igazolná magát. Nézetünk szerint erre a felháborodásra a szeretet, a csupa szeretet és csak szeretet Istenének hirdetése nem adott jogot. 318
