Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-15 / 20. szám
EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP 20. SZ. .............. 1915. A RANYOSMAKÓT * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. A 1915. MÁJUS 15.- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. FŐSZERKESZTŐ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMON1DESZ LAJOS fömunkatArsak : HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 K fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Szántó Róbert: Miatyánk. — Krónikás: A tábori lelkészségek ügye. — Homoki István: Éjjel az apácák között. — Sz. L.: Gyülekezeti lapok. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések Qoiyók süvítnek, zúgnak szüntelen. Sirámok töltik bé a nagy világot. Véres, vörös lángok honi határon. Kábult az agy, a szívverés megállott. R sajgó lélek megszólal remegve: Mi Rtyánk, ki vagy a menyekbe' . . . halkan közéig az úr s a pór felé Mitől ellenség, jóbarát remeg — R zord ínség, halál előfutára. Zokogva sírnak árva özvegyek. Mindenhatói Egyedül értük kérünk: R napi kenyerünket add meg nékünk ! ha jő az este és a lélek is R más világhoz közeledni vágynék . . R síri éjből fel-feltunedezik Egy-egy bús kép, egy-egy halotti árnyék. Lázas ajkunkról halk fohász ered: (Jram, szenteltessek meg te neved! fl vért tócsákból nyalják a vadak . . . R harci síkra száll tekintenünk . . . Krisztusnak nepe egymást tépi-marja . . . hiába . . borzalmasan vetkezünk Vaj’ lesz-e mindezekre bünbocsánat? Jó Istenem, bocsásd meg sok hibánkat! Szerelnénk innen futva elsietni Megtisztult, boldogabb tájak fele. hol elnémul e rémes földi küzdés . . . De., földi sorsunk kényszerit ide, R gyásznapokban Iád' ezert sóhajtod Jöjjön el már (Jram a te országod! hem. hogyha bús anyának könnye volnánk hogy égő vádként ott lobogjunk egyre, hol ezt a véres álmot kieszelték, Talán felrémülne sokaknak lelke. S a bús anyák mégis fejük lehajtva Szólnak: Legyen, az Isién így akarta! Jézus keresztje intőjel nekünk . . . S az ajkon mégis gunykacaj fakad ? Rz ellenség, ha vérzőn felvonaglik Kéjelgve nézzük a fájdalmakat. Óh hajtsd füledet esdő kérésünkre: Sohase vigy minket a kísérletbe! Látod (Jram mi küzködésünket, Látod mi vért ontánk e hű rögökre . . ha ellenségeink szaporodnak is, Tudom, velünk maradsz te mindörökre. Imádkozunk, ha ellen serge dúl: Szabadíts meg minket a gonosztűi! Velünk vagy érzem és újong a lelkem : Tiéd az ország és a hatalom! Egyetlen szódra elnémúl az ellen 5 a biztató szó: Ezt így akarom! És sejtem, béke száll le már a földre . . . Isten ! Dicsőség néked mindörökre! SZÁNTÓ BÓBEKT. Mostar, 1915. április 21. 305 306
