Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-08 / 19. szám
EVANGÉLIKUS LAP 19. SZ. EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP ARANYOSMARÓT A ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. * 1915. MÁJUS 8. 1915.- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. FŐSZF.RKESZTÓ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS FŐMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 K fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény, Tartalom: Sz. L.: Mit tesz az egyház? — Kiss Béla: A vallás feltámadása. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Mit tesz az egyház? Az első vereséget ebben a világháborúban a keresztyénség szenvedte. Nem a keresztyén hit és erkölcs, hanem a keresztyénség, mint népek fölött álló, az egész világot átölelő vallásos és szeretetközösség. A keresztyénség, mint az egész világot átfogó nemzetiségi, faji és nyelvi különbségeket áthidaló kapocs, mir.t a békesség vallása, az első durva rántásra széthullni engedte azt, aminek az összetartozásáról annyi nagyszerűen hangzó vallomást lett, annyit prédikált és oly sokat ábrándozott... A teresztyén testvériség egyik napról a másikra politikai érdekszövetségre esett szét, amelyek a legtöbbször minden erkölcsi alap nélkül, hatalmi célok megvalósítására verődtek össze. A világ legbuzgóbban misszicmáló állama először a misz- sziók területére vetette az égő csóv:t, azután pedig vérrokonai, keresztyén testvélei ellen exotikus földek vad hordáit állította csatasorba, akikről az a hír járta, hogy mérgezett kés a nemzeti fegyverük s ha ellenségük közelébe férkőznek, vérengző vadként a torkát igyekeznek keresztül harapni. Még most is előttem áll a híveim rémült arca, amellyel ezeket a híreket fogadták. Mily nehéz volt megnyugtatni őket s megmagyarázni nekik, hogy a mai háborúban nem a mérgezett kés a legveszedelmesebb fegyver s ma nem ökölre me^y a viaskodás! Azután szent háborút hirdettek a Krisztus orthodox papjai s ők, a békesség evangéliumának hivatott hirdetői jártak legelöl a háborús indulatok szításában. Ezek és ehhez hasonló jelenségek azt a fájdalmas tényt hozzák napfényre, hogy a büszke és öntudatosan fellépő keresztyénség sok esetben csak keresztyén mázzal vonta be a maga papjait és az úgynevezett keresztyén államokat s mikor döntésre került volna a sor, akkor a keresztyénség nem volt képes megállítani azt a vérözönt, amely most 289 elsöpri az egész világot . . . Idealisták számára nagy csalódás volt ez s a reális valóra ébredés, egy keserves pillanatában elröppent Rade marburgi theol. tanár ajkáról az a rettenetes szó, hogy a keresztyénség csődöt mondott. Hogyan értette ezt? Álljanak itt saját szavai. „Ha a háború borzalmaira gondolok, nem kételkedem az Istenben — ellenkezőleg: érzem a jelenlétét. Nem kételkedem a Jézus Krisztusban sem: Istent ő teszi számomra elviselhetővé. Nem kételkedem a Szentlélekben sem, ki szünet nélkül munkálkodik bennem és sokak lelkében. Hanem igenis kételkedem és majdnem kétségbe esem a keresztyénség felett. Nem azt a keresztyénséget értem, amit mi theologusok Lutherrel együtt „egyháznak“ nevezünk. Ez épúgy létezik, n int Isten, mint a Krisztus és a Szentlélek s nem más, mint Isten gyermekeinek a serege, akik az Atya szavára figyel meznek s az egész világon szétszórva élnek. Isten népének a létezésében épúgy nem kételkedem, ahogy nem vonom kétségbe az Isten létezését. Hanem igenis kételkedem és majdnem kétségbeesem afölött, amit a világtörténet keresztyénségnek nevez, afölött a történéli valóság fölött, amely Krisztus születése óta létezik, amely minden egyházi és felekezeti szakadás dacára mégis egységesnek látszott. Volt keresztyén világ a mohamedán, buddhista és pogány világ mellett. Ez nemcsak keresztyén egyénekből, hanem keresztyén népekből és államokból is állott. Ha erre, az európai és a - erikái világ keresz- tyénségére gondolok, akkor a most folyó háborút ezen keresztyénség nyilvánvaló csődjének vagyok kénytelen tekinteni.“ Abban Radénak feltétlenül igaza van, hogy a keresztyén nemzetköziségen és kulturközösségen ez a 290
