Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-01-09 / 2. szám
2. szám. Nyugalomba vonult lelkész. Mód Lénárd a a nagysimonyi gyülekezetnek közel 40 éven át volt buzgó lelkipásztora dec. 1-vel nyugalomba vonult. A lelkészek feladatai. Geduly Henrik tiszaker. püspök az uj év beköszöntése alkalmából körlevélben üdvözölte kerületebéli lelkésztársait s a mostani nehéz időkben különösen a lelkűkre kötötte evangéliumi feladataik hü teljesítését és áldást is kíván buzgó munkájukra. A körlevél egy fontos részlete ekkép hangzik : „Most van igazán helyén az ősi parancs követése : „A tüzet, mely az oltáron vagyon, táplálják, hogy el ne aludjék, hanem gondot viseljen a pap, hogy minden reggel égjen a fa az oltáron.“ (Mózes Ili. k. VI. 12.) — Most kell lankadatlanul élesztgetni a hit és a gyermeki bizodalom, a lelki megalázkodás és megadás, a vigasztalódás és az örök jó győzedelmében való szent remény tüzét a szivekben, — most oda kell terelni a nyájat és annak minden tagját, hogy a földi megpróbáltatások e véres özönében tanuljon zörgetni az égi kegyelem aj ajain : Kérjétek — és megadatik nék- tek; keressétek — és megtaláljátok, zörgessetek — és megnyittatik néktek.“ Mennél hevesebb és keserűbb a a földi megpróbáltatások és veszteségek felett a szív csalódottságának az érzése, — annál inkább lép előtérbe a hitnek mennnyei kincsekből táplálkozó vigasztaló és boldogító hatása, az evangéliumnak sebeket gyógyító ereje. Meg kell tehát ragadnunk mindent, hogy ez a gyülekezeti életben is kifejezésre jusson. Keressük fel egyről-egyre feldúlt családi szentélyükben elesett katonáink gyászbaborult özvegyeit, bánatos árváit. Nyissuk meg előttük a vigasztalások szent könyvét. A haza szabadságáért és ősi jogáért elesett mártyrok szerepét állítsuk arra a magas piedesztálra, ahol már a vesztesek gyásza is a vigasztalódás oltárává magasztosul. A közös szeretet gyámolitó karjaival enyhítsük a vesztesek gondját, nyomorát. Meg ne szűnjünk a könyörülő szeretet munkájának gyakorlásában a sebesültek, a betegek, a harcosok, a fenkölt célú társadalmi és állami segítő actiók iránt. Meg ne szűnjünk imádkozni igazságos ügyünk diadaláért, és harcoló vitézeink javáért, sebesültjeink gyógyulásáért, szenvedő testvéreink vigasztalásáért és a béke áldott korszakának mennél hamarabbi visszatéréséért. Mutassunk reá Isten nagy áldására, mely abban áll, hogy van egyházunk, van hitünk, van szent vallásunk, van ártatlan gyermekeink számára iskolánk, amelyeknek zavartalan működésében a lélek gazdag kárpótlást talált az átélt napok súlyos veszteségeiért. Készítsük elő a lelkeket újabb gyülekezeti alkotásokra, buzdítsuk és lelkesítsük őket a hitélet odaadó felkarolására, együttes erővel fejlesztésére. így aztán megenyhül a zugolódók, az elégedetlenek panasza és megszilárdul a gyülekezet népének hite, amely, ha valaha, úgy e válságos esztendő küszöbén igazán pótolhatatlan drága lelki kincse a Krisztusban hívőknek.“ Sok ne27 héz feladat . . . Teljesítésükhöz adjon erőt és egészséget, buzgóságot és kitartást mindnyájunknak a kegyelem Istene! A késmárki ev. egyház dec. 27-én tartott közgyűlésén iskolafelügyelővé Kottlár Sámuel, iskolaszéki tagokká: Be/óczv Sándor, Bruckner Ottó, Patonay Adolf, Stenczel Pál, Tátray Ödön, Topper ezer Rezső, Weber Sándor és Wrchovszky Ottó dr. gondnokká pedig- Fábry Lajos választattak meg. Kintzler Béla eddigi helyettes gondnoknak a közgyűlés 300 korona tiszteletdijat szavazott rreg. 10 százalékos egyházi adó mellett 1915. évre 1326M4 kor. bevétel irányoztatott elő. A népiskolára 11361 kor.-t kell fordítani, amihez az egyház pénztárának 797 koronával kell hozzájárulnia. A polgári leányiskola költségelőirányzata 23052 kor. Genersich Antal egyetemi tanár nagyanyja emlékére 2000 koronás alapítványt tett az egyháznál szegény evang. özvegyek részére, mit a közgyűlés köszönettel elfogadott. Karátsony Zsigmond egyházi tisztéről leköszönt, a közgyűlés azonban lemondását nem akarja elfogadni s küldöttség utján kéri őt tisztének megtartására. Hadikölcsönjegyzés. Az „Egyházi Közlöny“ szerint a magyar katholikus egyház: ideértve a világi papságot és a szerzetesrendeket s ezenkívül a szigorúan vett katholikus intézményeket egyesületeket és alapokat — összesen 40.247,523 koronát jegyzett a hadikölcsönre, A késmárki ev. kér. lyceumnak öt tanára teljesít katonai szolgálatot. Ezek : Báthory Andor Gotthardt Kornél, Mikolik Imre, Szokol Károly, és W/eisser Róbert óráikat az itthonmaradt tanárok vállalták ingyen magukra. A lyceum épületét kórház céljára vette igénybe a hadvezetőség, miért is az intézet az állami polg. és felső keresk. iskolában nyert ideiglenesen otthont. A lyceum fenntartására 1915-ben 110.316 K-t irányzott elő dec. 29-én Tátray Ödön lyc. felügyelő elnöklete alatt tartott pártfogósági közgyűlés, mely hálás köszönettel vette tudomásul, hogy Genersich Antal egyet, tanár, udvari tanácsos nagyatyja Genersich János volt lyceumi tanár emlékének megörökítésére ösztöndij alapítványt tett. „Tatárjárás után“, címmel külön rovatot nyithatnánk azon károk és dulások feljegyzésére, amit ellenségeink egyházaink, híveink és lelkészeink vagyonában tettek. Most a bártfai lelkészek jelentéséből van módunkban közölni azokat a károkat, melyek különösen az egyházat és a két kirabolt lelkészt érték. Ez a pár sor sejteti, mit kell az invázió által meglátogatott lakosságnak is szenvednie. A bártfai 1. egyház lelkésze ezt jelent: Az oroszok elrabolták az egyházközség tulajdonát képező gyönyörűen hímzett nehéz brokátselyemből készül oltáttérítőjét, melynek értéke 200 korona. Az épületek28 ÜMUM
