Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-10 / 15. szám

15. szám. észlelhető-e különbség, — hasonlókép, hogy van-e és mi a változás a templomi kultuszban, a prédikációk tartalmában, egyházi énekek és imák kiválasztásában. Mennél több irányú, szellemű dokumentum gyű­lik egybe, annál kevesebb hézaga lesz az anyagnak. A legfontosabb az, hogy a mostani időt használjuk ki ennek az anyagnak összehordására. Sajnos, a há­ború három évnegyede már elmúlt és sok értékes dolog elkallódott, kárbaveszett. Összefoglalva már most min­dent, a feladat ez; 1) szervezzünk egy gyűjtő helyet, hová a küldeményeket be lehet küldeni; 2) ennek és ehhez hasonló fölhívásnak lehetőleg sok újságban és folyóiratban meg kell jelenni; 3) bizonyságot kell szereznünk arra, hogy minden beküldött dolog meg- őríztessék, még ha a gyűjtéssel megbízott egyén a gyűjteménybe alkalmatlannak találná is. Már az anyag beküldésének ténye is jellemző lehet az időre. Látnivaló, hogy a felvetett eszme, mely bizonyára mindenfelé nagy tetszésre fog találni, igen életrevaló és egy kis buzgó tábor segítségével meg is valósít­ható. Hogy nálunk lesz-e belőle valami, az más kér­dés. Német testvéreink azonban nemcsak fölvetik a problémát, hanem meg is oldják. Majd ha kiadják azt a könyvet, aminek terve itt in nuce előttünk fekszik, akkor majd megvesszük és el is olvassuk . . . Mégis kötelességünknek tartottuk, hogy a háborúval kapcso­latos legértékesebb vallási tervet megpendítsük, hogy — hallgathassunk rá egyet! Adalék a háború theológiájához. Gyűjti;. E. J. KÜLFÖLD. Belgium. A német okkupáció alatt Belgiumban jelentős reform komoly keresztülvitele van most sző­nyegen. Ezé a klerikális országé az a dicsőség, hogy csupán 1914. június 15-én hozta be törvényesen az általános népiskolai tankötelezettséget. Eddig ugyanis csupán a községi és magániskolák tartoztak pontosan ellenőrizni és kimutatni, hogy kik mulasztanak, a kolos­tori iskolák ez alól a kötelesség alól fel voltak mentve. Sok ember szemében ez volt egyik fővonzóerejük. A törvény életbeléptetésének a feladata most a német főkormányzó vállaira nehezült, ki elrendelte, hogy az iskolaköteles gyermekek jegyzéke márciusra az egész országban elkészítessék, a tanfelügyelőket pedig arra kötelezte, hogy a családfőket a törvény intézkedéseire kioktassák. Májusra az összes előkészületek meg lesz­nek téve. Szerbia. A római pápa a Frankfurter Zeitungnak egy Rómából márc. 20-áról keltezett távirata szerint március 19-én írta alá a szerb konkordámot. E szerint Szerbiában Belgrádban róm. kath. érsekség, Üszkübben püspökség és papnevelő intézet fog felállittatni. 235 Galicia. Orosz lapok szerint az Eulogius wolhy- niai orthodox érsek Lembergben fog lakni, hogy az orthodox egyház ügyeit ellássa. 675 gör, kath. pap otthagyta az egyházát. Ezek helyére orosz pópák kerül­nek. Az oroszositás különben nagyban folyik. Legutóbb -Petrogradban egy oros? nyelvű kurzus elvégzése után három gör. kath. pap és 120 kath. tanító és tanítónő tért át az orthodox egyházba. Keletporoszországban az oroszok 21 evang. templomot raboltak ki. Az elrabolt tárgyak közt sok régi értékes ötvös munka van. A königsbergi filozófiai és theologiai fakultás az 1915. évben a következő pályatételeket tűzte ki: Ismertetendők az 1806—1815-iki háborús prédikációk és feltüntetendő, hogy ma is mennyiben szolgálhatnak példákul. 2. A szent háború eredete és lényege az izlamban. — A berlini egyetem Schleiermacher alapít­ványából a következő tételt legjobban megoldó dolgo­zatot fogják megjutalmazni: A háború erkölcsi érté­kelése Schleiermachernál, különös tekintettel előadásaira, erkölcstanára és prédikációira. A jezsuita-törvény. A centrumpátt a legköze­lebbi német birodalmi gyűlés elé indítványt terjeszt be a jezsuita-törvény felfüggesztése érdekében. Az indít­vány sorsa biztosítva van, mert a centrumpárt indít­ványát a szociáldemokraták is pártolják. A lapok sze­rint az indítványt a centrum a pártközi és felekezeti béke érdekében tette meg. Ehhez a híradáshoz hozzá kell tennünk, hogy a jezsuita-törvény eltörlése, vagy módosítása, sok más egyébb fontos dologgal együtt természetesen csak a háború után kerülhet szőnyegre. Ez idő szerint a jezsuita-törvény hatályon kívül van helyezve. A német mozgósítás elrendelése után ugyanis a holland jezsuita „tartomány“ a német hadvezetőségnek felajánlotta szolgálatait. A főparancsnokság az ajánlkozást elfo­gadta, nehogy a hadsereg kath. papok kiányát lássa és a német állampolgársággal bíró jezsuitákat katona­lelkészekül alkalmazta. A centrumpárt lapjai szerint a német hadseregben kb. 100 jezsuita teljesít szolgála­tot. A katonai hatóságok a porosz hadügyminisztérium révén erről az intézkedésről értesítették a Bundesratot is, amely az értesítést minden megjegyzés nélkül tudomá­sul vette. A benyújtott határozati javaslatot a budget- bizottság március 18-án tárgyalta. Delbrück államtitkár kilátásba helyezte a kivételes törvényekkel együtt való revíziót. A további tárgyalás folyamán a centrumpárt visszavonta a jezsuita-törvény eltörlésére vonatkozó speciális indítványát s ehelyett minden kivételes tör­vény eltörlésére vonatkozó indítványt nyújtott be. Ezt az indítványt a centrum, a szociáldemokrata, a haladó nép- és a lengyelpárt szavazataival a bizottság elfo­gadta. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom