Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-03 / 14. szám

14. szám. Adomány. A sörkúti ev. egyház lelkészfizetési alapjára Wittchenné szül. Galgon Mária 1000 koronát, a templomépitési alapra szintén 1000 koronát adomá­nyozott. Legyen e nehéz időben e kétszeresen értékes adományon Isten áldása. A miskolci evang. nöegylet áldott munkájáról is meg kell emlékeznünk. A nőegylet dr. Markó Lászlóné vezetése alatt a legöníeláldozóbb buzgóság- gal működik. A Vörös-Kereszt Egyletnek adott 1000 Koronát. Az egyleti tagok serény kézzel 300 koronáért pamutot dolgoztak fel hósapkáknak és érmelegitőknek. Magukra vállalták egy népes miskolci kórházban 1000 -1400 beteg gondozását. Ebben a kórházban főznek sütnek, ápolnak reggeltől estig, maguk osztják ki a sebesült hősök között az ízes eteleket, biztató, megnyugtató, reménytkeltő szavuk és mosolyuk nyájas otthonná teszi a hazáért szenvedő hősök számára a rideg kórházi termeket. A szeretet és könyöriilet ez áldott munkáján és annak végzőin legyen továbbra is az isten áldása. A váci evang. egyház 1915. március hó 28-án (virágvasárnapján) délután fél j6 órakor a templomban vallásos estélyt re dezett. a következő programmal: I. Közének. 2. Ima. 3. „ítélet napjai.“ Irta Gyóni Á. Géza, szavalja Cseh Irma IV. o. polg. isk. tanuló. 4. Luig Lucci: „Egyházi ének- énekli Martin Anna úrleány. 5. A „Haldokló hős története.“ Irta Vargha Tamás, szavalja Borbély Bandi IV. o. gimn. tanuló. t>. „Hol látjuk most a Jézust?“ Raffay Sándor bpesti Deák-téri ev. lelkész előadása. 7. „A magyarok Istene.“ Irta Petőfi Sándor, szavalja Sulyok Helen IV. o. gimn. tan. 8. „Csak egy éjszakára.“ .rta Gyóni Achim Géza, szavalja Késmárszky Kálmán IV. o gimn. tan. 9. Ária, Mendelson: „Paulus“ c. oratóriumából énekli Martin Anna úrleáry. 10. „Fohász.“ Irta Csajbók Lidiké, el­mondja Szuchovszky Jolán IV. o. polg. isk. tanuló. II. ima. 12. Hymnusz. Hogyan gondoskodik a ref. egyház katona- lelkészekről? Mig a mi egyetemes egyházun a hadügyminisztérium, vagy a hadtestparancsnokok út án akarja megtudni, hol van szükség ev. tábori lelkészekre s csak általánosságban kéri a tábori lelkészek szaporí­tását, addig a ref. egyet, konventi elnökség a kerületi elnökségeket konferenciára hívta ö sze s a püspökök kötelességévé tette azon helyeknek a megjelölését, ahova tábori lelkész volna kinevezendő és azokat a lelkészeket is, akik kerületükből erre a szolgálatra alkalmasak. Az ily módon megtett előterjesztésnek megvan az az eredménye, hogy a ref. tábori lelké­szek száma arra az arányra fog emeltetni, amely a róm. és gör kath. katonák és tábori lelkészeik között van. Ez idő szerint be van híva 750 kath. lelkész. Ki van nevezve 40 ref., kiknek számát legközelebb hatvanra fogják kiegészíteni. A ref. egyház meg lehet elégedve ezzel a konventi elnökségi intézkedéssel s ezzel az eredménnyel. Curiai ítélet. A kir. curia 3709/914. sz. ítéleté­vel helybenhagyta a veszprémi törvényszéknek és győri ítélőtáblának a Lőrintén elhalt Ihász Lajos volt egyház- kerüleleti felügyelő végrendeletének érvénytelenítése ellen özv. Varga Jánosné Artner Aranka és özv. Bara­nyai Kálmánné Lepossa Etelka felperesek által indított keresetét. E szerint a bíróság a hagyatékot az örök­221 hagyó végrendelete értelmében fogja átadni az örökö­söknek. Ausztria. A „Los von Rom“-mozgalom most sem szünetel. Steierországban 1913-ban 406, 1914 ben pedig 502 volt az evangélikus egyházba való áttérések száma. A legtöbb áttérő volt Marburgban (176) és Grácban (163). Csehországban az áttérési mozgalom a múlthoz képest némileg hanyatlott. 1913-ban 1236, 1914-ben pedig 1121 volt az áttérők száma, viszont a kitérők száma 96-tal kisebb, mint 1913-ban. Vagyis a hanyatlás elenyészően csekély. Hol az evangélikusok helye? Az osztrák kul­tuszminisztérium szerint holtuk után ha nem is a temető­árokban, de legfeljebb az öngyilkosok és más tisztes­séges temetést nem érdemlő személyek között. Erre az álláspontra helyezkedett egy konkrét esetből kifolyó­lag. Fürstenfeldben ugyanis van evang. egyház, de nincs evang. temető. Az evangélikusok is a kath. temetőbe temetkeznek. A fürstenfeldi Szent Jánosról nevezett plébánia azonban nem engedi meg, hogy az evang. halottakat a temető főbejáratán át vigyék a temetőbe s az evang.-ok helyét is az öngyilkosok és a megkereszteletlen gyermekek helye mellett jelölte ki és egy drótsövénnyel kerítette el. A fürstenfeldi evang. egyház ezt az osztrák jog szerint mindenkinek kijáró „tisztesseges temetés“ megtagadásának tartván, pa­nasszal élt, mire a kerületi kapitányság és a helytar­tóság kimondotta, hogy az evang.-okat nem szabad eltiltani a főkapun at való járástól és a kerítést is el kell távolítani az evang. rész körül. Az érsekség feleb- bezése folytán az ügy az osztrák kultuszminiszter elé kerult, aki úgy intézkedett, hogy a fürstenfeldi szent Jánosról név. plébánia nem kötelezhető sem a kerités eltávolítására, sem p.d:g a főbejáraton való temetés megengedésére. A fürstenfeldi evang. egyház az oszf- rák közigazgatási bírósághoz fordult panasszal. A közig.izgatási bíróság azonban a panaszt a napokban elutasította. Ez a nagyon jellemző eset szomorú bizonyítéka amik, hogy emmifele szent összeolvadás és a csata­téren való együttvérzés nem képes egynémely itthoni felekezeti ellentét eltávoztatására, sőt n^ha nz enyhí­tésre sem. Az „Evang. Kirchen-Zeitung für Oesterreich“ — amelyből ezt a hirt átvesszük, joggal mondhatjuk, hogy az ilyen döntések alkalmasak arra, hogy az osztrák evangélikus lakosság szivében keserűséget okozzanak. Ausztriában különben kath. körökben meglehetős a harcias hangulat. Dr Piffl, a bécsi biboros-herceg- érsek nemrég nyilvános gyűlésen mondott jövendölést arról, hogy a háború után gonoszabb „Kulturkampf“ lesz, mint 1871-ben. Az ilyen jövendölések nem rej­tett szándékok burkolt megnyilatkozásai ? Végül egy eset a „Grazer Kirchenbote“ szerint. A gráci irgalmasok kórházában halálos sebbel fekszik Berg Vilmos sebesült evang. katona. Halálos ágyához siető kath. anyja már eszméletlenül találja. Az irgal­mas páter az anyát mindenáron rá akarja beszélni, hogy eneedje fiát az utolsó kenettel ellátni s mivel a a halott fiú fölött való rendelkezés ismét az anyára száll vissza, temettesse el katholikus pappal. Az édes anya a fiú szent meggyőződésére való tekintettel a páter kérésével szemben állhatatos maradt. A hős Berg Vilmos evang. maradhatott halálában is. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom