Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-03 / 14. szám

14. szám.

Adomány. A sörkúti ev. egyház lelkészfizetési alapjára Wittchenné szül. Galgon Mária 1000 koronát, a templomépitési alapra szintén 1000 koronát adományozott. Legyen e nehéz időben e kétszeresen értékes adományon Isten áldása.

A miskolci evang. nöegylet áldott munkájáról is meg kell emlékeznünk. A nőegylet dr. Markó Lászlóné vezetése alatt a legöníeláldozóbb buzgóság- gal működik. A Vörös-Kereszt Egyletnek adott 1000 Koronát. Az egyleti tagok serény kézzel 300 koronáért pamutot dolgoztak fel hósapkáknak és érmelegitőknek. Magukra vállalták egy népes miskolci kórházban 1000 -1400 beteg gondozását. Ebben a kórházban főznek sütnek, ápolnak reggeltől estig, maguk osztják ki a sebesült hősök között az ízes eteleket, biztató, megnyugtató, reménytkeltő szavuk és mosolyuk nyájas otthonná teszi a hazáért szenvedő hősök számára a rideg kórházi termeket. A szeretet és könyöriilet ez áldott munkáján és annak végzőin legyen továbbra is az isten áldása.

A váci evang. egyház 1915. március hó 28-án (virágvasárnapján) délután fél j6 órakor a templomban vallásos estélyt re dezett. a következő programmal:

I. Közének. 2. Ima. 3. „ítélet napjai.“ Irta Gyóni Á. Géza, szavalja Cseh Irma IV. o. polg. isk. tanuló.

4. Luig Lucci: „Egyházi ének- énekli Martin Anna úrleány. 5. A „Haldokló hős története.“ Irta Vargha Tamás, szavalja Borbély Bandi IV. o. gimn. tanuló. t>. „Hol látjuk most a Jézust?“ Raffay Sándor bpesti Deák-téri ev. lelkész előadása. 7. „A magyarok Istene.“ Irta Petőfi Sándor, szavalja Sulyok Helen IV. o. gimn. tan. 8. „Csak egy éjszakára.“ .rta Gyóni Achim Géza, szavalja Késmárszky Kálmán IV. o gimn. tan. 9. Ária, Mendelson: „Paulus“ c. oratóriumából énekli Martin Anna úrleáry. 10. „Fohász.“ Irta Csajbók Lidiké, elmondja Szuchovszky Jolán IV. o. polg. isk. tanuló.

II. ima. 12. Hymnusz.

Hogyan gondoskodik a ref. egyház katona- lelkészekről? Mig a mi egyetemes egyházun a hadügyminisztérium, vagy a hadtestparancsnokok út án akarja megtudni, hol van szükség ev. tábori lelkészekre s csak általánosságban kéri a tábori lelkészek szaporítását, addig a ref. egyet, konventi elnökség a kerületi elnökségeket konferenciára hívta ö sze s a püspökök kötelességévé tette azon helyeknek a megjelölését, ahova tábori lelkész volna kinevezendő és azokat a lelkészeket is, akik kerületükből erre a szolgálatra alkalmasak. Az ily módon megtett előterjesztésnek megvan az az eredménye, hogy a ref. tábori lelkészek száma arra az arányra fog emeltetni, amely a róm. és gör kath. katonák és tábori lelkészeik között van. Ez idő szerint be van híva 750 kath. lelkész. Ki van nevezve 40 ref., kiknek számát legközelebb hatvanra fogják kiegészíteni. A ref. egyház meg lehet elégedve ezzel a konventi elnökségi intézkedéssel s ezzel az eredménnyel.

Curiai ítélet. A kir. curia 3709/914. sz. ítéletével helybenhagyta a veszprémi törvényszéknek és győri ítélőtáblának a Lőrintén elhalt Ihász Lajos volt egyház- kerüleleti felügyelő végrendeletének érvénytelenítése ellen özv. Varga Jánosné Artner Aranka és özv. Baranyai Kálmánné Lepossa Etelka felperesek által indított keresetét. E szerint a bíróság a hagyatékot az örök221

hagyó végrendelete értelmében fogja átadni az örökösöknek.

Ausztria. A „Los von Rom“-mozgalom most sem szünetel. Steierországban 1913-ban 406, 1914 ben pedig 502 volt az evangélikus egyházba való áttérések száma. A legtöbb áttérő volt Marburgban (176) és Grácban (163). Csehországban az áttérési mozgalom a múlthoz képest némileg hanyatlott. 1913-ban 1236, 1914-ben pedig 1121 volt az áttérők száma, viszont a kitérők száma 96-tal kisebb, mint 1913-ban. Vagyis a hanyatlás elenyészően csekély.

Hol az evangélikusok helye? Az osztrák kultuszminisztérium szerint holtuk után ha nem is a temetőárokban, de legfeljebb az öngyilkosok és más tisztességes temetést nem érdemlő személyek között. Erre az álláspontra helyezkedett egy konkrét esetből kifolyólag. Fürstenfeldben ugyanis van evang. egyház, de nincs evang. temető. Az evangélikusok is a kath. temetőbe temetkeznek. A fürstenfeldi Szent Jánosról nevezett plébánia azonban nem engedi meg, hogy az evang. halottakat a temető főbejáratán át vigyék a temetőbe s az evang.-ok helyét is az öngyilkosok és a megkereszteletlen gyermekek helye mellett jelölte ki és egy drótsövénnyel kerítette el. A fürstenfeldi evang. egyház ezt az osztrák jog szerint mindenkinek kijáró „tisztesseges temetés“ megtagadásának tartván, panasszal élt, mire a kerületi kapitányság és a helytartóság kimondotta, hogy az evang.-okat nem szabad eltiltani a főkapun at való járástól és a kerítést is el kell távolítani az evang. rész körül. Az érsekség feleb- bezése folytán az ügy az osztrák kultuszminiszter elé kerult, aki úgy intézkedett, hogy a fürstenfeldi szent Jánosról név. plébánia nem kötelezhető sem a kerités eltávolítására, sem p.d:g a főbejáraton való temetés megengedésére. A fürstenfeldi evang. egyház az oszf- rák közigazgatási bírósághoz fordult panasszal. A közig.izgatási bíróság azonban a panaszt a napokban elutasította.

Ez a nagyon jellemző eset szomorú bizonyítéka amik, hogy emmifele szent összeolvadás és a csatatéren való együttvérzés nem képes egynémely itthoni felekezeti ellentét eltávoztatására, sőt n^ha nz enyhítésre sem. Az „Evang. Kirchen-Zeitung für Oesterreich“ — amelyből ezt a hirt átvesszük, joggal mondhatjuk, hogy az ilyen döntések alkalmasak arra, hogy az osztrák evangélikus lakosság szivében keserűséget okozzanak.

Ausztriában különben kath. körökben meglehetős a harcias hangulat. Dr Piffl, a bécsi biboros-herceg- érsek nemrég nyilvános gyűlésen mondott jövendölést arról, hogy a háború után gonoszabb „Kulturkampf“ lesz, mint 1871-ben. Az ilyen jövendölések nem rejtett szándékok burkolt megnyilatkozásai ?

Végül egy eset a „Grazer Kirchenbote“ szerint. A gráci irgalmasok kórházában halálos sebbel fekszik Berg Vilmos sebesült evang. katona. Halálos ágyához siető kath. anyja már eszméletlenül találja. Az irgalmas páter az anyát mindenáron rá akarja beszélni, hogy eneedje fiát az utolsó kenettel ellátni s mivel a a halott fiú fölött való rendelkezés ismét az anyára száll vissza, temettesse el katholikus pappal. Az édes anya a fiú szent meggyőződésére való tekintettel a páter kérésével szemben állhatatos maradt. A hős Berg Vilmos evang. maradhatott halálában is.

222