Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-03 / 14. szám
14. szám. Mi nem írtunk az ilyen esetekről hosszú cikket. Csak nyeltük a keserűséget. De nem a veszteségen keseregtünk, bár az is fájt, hanem azon, hogy az egyházi szükkeblűség azért a kevés haszonért, miért is tudja annyiszor sárba taposni azt a testvériséget, amely a két prot. egyháznak nem ünnepi frázisa csupán, hanem létfeltétele. Most is sajnáljuk, hogy a mi egyházunk hasonlóval fizetett reform, atyánkfiainak. Arra a tanári állásra kaptunk volna evang. vallásű tanárt is s ha már mindenáron reformátust kellett választani, rá lehetett volna az ő belátására bízni, hogy hogyan fogja állását s azt, aki adta, megbecsülni. Az ilyen reverzálisok csak különböző kellemetlenségeknek az okozói. Nekünk közös megegyezéssel arra az álláspontra kellene helyezkednünk, hogy egymás híveit semmi körülmények közt egymás aklába nem hódítgatjuk. Ha csakugyan jó testvérek volnánk, megbecsülnök a magunkét, de a testvérünkét is. Ennek az elvnek az alkalmazását azonban első sorban a ref. egyháztól kérjük. Ők vesznek reverzálisokat vegyes házasságok alkalmával bizonyos előszeretettel evang féltől is, ők eszközöltek ki annak idején maguk részére államsegélyt s a tanári állásokra pályázóktól ők is nem egy esetben megkívánták a konzekvenciák levonását. Ök az erősebbek, az ön- tudatosabbak, az életrevalóbbak s mégis mi volnánk a testvériség amúgy is laza szálainak az oldozgatói? . . . Nem a farkas és a bárány meséjét akarjuk mi egymással eljátszani ?!. . . A Szent-István társulat. Ezt szoktuk rendesen a mi Luther-Társaságunk elé követendő például odaállítani. Lássuk tehát legalább egyszer, hogy hogyan, minő működést fejt ki. A napokban közgyűlést tarfott a Szent-István társulat, amelyen Erdősi Károly beszámolt a társulat 1914. évi működéséről. Az itt közölt számokat az ő jelentéséből vesszük. E szerint a Szent-István társulatnak van ötezer- kilencszázharmincnégy (5934) rendes tagja — 405-tel több, mint 1913-ban. Ezek a tagok illetményként kapták a Katholikus Szemlét (58 iv), a társulat naptárát (9 ív) s rendes tagilletményül Marosi Arnold : A természet élete, Takács Menyhért jászóvári prépost: Az evangélium bölcseleté és Hévey Gyula: Vázlatok a kath. misszók köréből cimü könyveket (29 ív) összesen kilencvenhét ívet. Pártoló tagja van a társulatnak 1000. A társulat Tudományos és Irodalmi osztálya öt ülést tartott, melyeken öt tudományos tárgyú előadás szerepeit a műsoron. A kiadóhivatal működésének az eredménye 37 új kiadvány. Ezek között van több hittan és más tankönyv (pl. fonoinimikai ABC. olvasókönyvek, Borosay F. Algebra, Fizika, Stilisztika, több tanítóképző int. tankönyv). Szépirodalmi kiadványainak a sorozatát négy új tankönyvvel szaporította, kiadott két ifjúsági munkát és hét népies füzetet. Eze219 ken kívül 42 kiadványnak (34 tankönyv!) új kiadása jelent meg. A katonai lelkigondozás támogatására Reviczky A. Imák és intelmek a katonák számára c. füzetét 250000 példányban kiosztotta a magyar katonák között. Ezen kívül ez a füzet megjelent német és tót kivonatban s elterjesztették 50—50000 példányban. Ugyancsak Reviczky A. írt egy Bízzál fiam c. imakön) vet sebesült katonák számára. Ez is megjelent magyarul (170000), németül (50000), tótul (50000), horvátul (10000), lengyelül (10000), olaszul (10000) és románul (10000). Összesen tehát 670000 db. imakönyvet osztott ki ingyen. Az imakönyvek egy-egy tiszteletpéldányát a társulat gróf Mailáth György révén ő felségének is elküldötte, ki azokat meleg, elismerő szavakkal fogadta el. A hadi kórházakban kiosztotta a társulat 54000 társulati, 34000 Rózsa Kálmán-féle népies kiadványt és 20000 régi naptárt. Ezenfelül a társulat nyomdája hadikórházak számára 1000 példány „Új Lap“-ot ingyen állít elő, a papiros költséget Széchenyi váradi püspök fizeti. A szétosztott imakönyvek értéke 200000, az ajándékkönyveké 25161 korona. A társulat 5722 kor. hagyományt örökölt. 1914-ben belépett 38 új alapító tag, akik nagyobbrészt püspökök és kanonokok s összesen 16000 kor. rendkívüli bevétellel gyarapították a társulat vagyonát. A társulatnak két nyomdája van: a Stephaneum és Rózsa Kálmán F. könyvkiadó és könyvnyomda rt. Ezt a nagyarányú munkásságot természetesen nem várhatjuk el a mi szerényebb viszonyok közt élő irodalmi társaságainktól. Egy kicsivel több üzleti élelmességet és alapítást azonban produkálhatnának és ezt meg lehet kívánni tőlük. . KÜLÖNFÉLE. Választások. Petrőczön az egyházközség egyhangúlag Starke Sámuel adminisztrátort választolta meg r. lelkésznek. Kölpényben az elhalt Hyl Kornél helyébe Pecnik András tanítót léptette elő az egyház. Tábori lelkészi behívás. Lauff Géza balfi lelkész tábori lelkészi szolgálatra behívást nyert. Itt említjük meg, hogy az egyetemes egyházi elnökség, kérdést intézett a hadparancsnokságokhoz, hol nincs ev. tábori lelkész és hol volna szükség ev. tábori lelkésznek kiküldetése.* * Ezt a kérdést az egyet, egyházi elnökség előbb is megtehette volna! Meg aztán neki nem is annyira kérdeznie kellene, hanem tudnia, s utánajárnia, hogy hol nem részesülnek kellő gondozásban hitsorsosaink, s megindokolt előterjesztéseket tennie, hová volna szükség!tábori lelkészeket kinevezni. A lelkészek segítségével ennek a megállapítása nem is volna olyan lehetetlen dolog. Néha az egyh. lapok is Írnak ilyesmiről, azokat is figyelemmel kellene kisérni. (Szerk.) 220
