Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-28 / 9. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 9. sz. 1914. február 28. „Evang. Lap“ olvasói előtt. Könyvében összegyűjtött theológiai, filozófiai és padegógiai munkáinak egyike- másika lapunkban jelent meg. A kérdések, melyekkel foglalkozik, korunk égető kérdései, amikre a szerző felelni szeretne, de sokszor csak tépelődik, tűnődik felettük. Az olvasó gondolkodásának a felkeltésére a legjobb módszer ez. S a szerző a gondolkodás, az igazság keresésének a felkeltésében látja épen a célját. Mint a liberális theológia hive értekezik a vallásnak korunkban való jelentőségéről, a protestantizmus álláspontjáról korunk tudományos és sociális mozgalmaival szemben, a vallás lényegéről és a vallás tanításáról stb. stb. Dolgozataiból az önállóságra való törekvés, az eredetiség fénye tör elő, ami értéket ád e munkának. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk. Geist des Ostens Monatsschrift für volkstümliche Asiatenkunde. Herausgeber dr. H. von Staden. Verlag des Ostens München. Kelet világa a maga változatos képeivel vonzó és érdekes az európai ember számára. Ázsia népei kultúrájának, költészetének, vallásának, gondolkodásának a megismerése — különösen mióta a közlekedés gyorsasága következtében az érintkezés mind gyakoribb — mind jobban kívánatos és természetes az európai emberre. A „Geist de Ostens c. folyóirat rendszeresen és alaposan akarja a fentjel- zett célt szolgálni. Képekkel illusztrálva mutatja be Délin- dia hegyi törzseinek életét, beszél Turkesztán lakosságáról. Japán lírából, az ind. költészetből, a perzsa mistiká- ból közöl szemelvényeket. Néhány érdekes chinai humort is hoz. Aki Ázsia népei szokásai, kultúrája, irodalma stb. iránt érdeklődik, az sok értékes és hasznos dolgot olvashat e folyóiratban Hit és tudás harmóniája. Bernát István a Kálvin szövetség elnökének a dunamelléki ref. egyházkerület! egyházi értekezletén elmondott megnyitó beszéde, jelent meg füzet alakban. Kik szívesen foglalkoznak ilyen kérdésekkel, azoknak nem lesz érdektelen ez a kis füzet, mely már cime után is felkeltheti az érdeklődést. Nagy tájékozódást árul el a mű szerzője az idegen írók ismeretéről és következetes vonatkozásai, mind aktuálisak. A füzet Hornyánszky Viktor kiadásában jelent meg. f. Barla Szabó Titusz: A halotti beszéd kora, keletkezési helye és szerzője. Lőcse, 1913. Ára 50 fillér. Nemcsak a szakember, de minden művelt magyar ember érdeklődésére tart igényt e kis füzet, mely legrégibb nyelvemlékünk keletkezése körülményeit új világításba igyekszik helyezni. Megállapítja, hogy helyesírásában provengal elemek is mutatkoznak; hogy szerzője az idegen irodalmakban jártas szerzetes volt, aki egyideig a XII. század folyamán Franciaországból hazánkba telepített szerzetesrendek valamelyikének a társaságában élt, pl. a sz. Egyedről címzett simeghi monostorban és innen kerülhettek aztán a pozsony. megyei Deákiba, melyet ma általában a H. B. keletkezési helyének tartanak. A szerző megállapításait a szakkritika fogja bonckés alá venni. De az az egy bizonyos, hogy szerző a román nyelvekben kitűnő jártassággal bir és hogy elmélete nem egy pontban igen tetszetősnek látszik. Zivuska Jenő: A filozófia története Thales- től Platónig. Besztercebánya, 1912. Ára 6 korona. Hogy mennyire élő, hatékony erő mind e mai napig a görög gondolkodás, mennyire ragadja meg ma is a gondolkodó elméket, annak fényes tanú bizonysága ez a könyv, mely ritka hivatottsággal és élvezetes modorban tárgyalja a görög filozófiát és oly őszinte lelkesedéssel, hogy bizonyára hasonló lelkesedést fog gyújtani olvasóiban is. Mint a könyvének a címe mutatja, a szerző a görög filozófiának első korszakát tárgyalja, azt, amelyben a filozófiai gondolatok, szempontok csodálatos változatossága lép elénk és melyben gyönyörűen szemlélhetjük, hogyan bontogatja szárnyait a görög szellem. Először a külső világ köti le figyelmét, az eredetét és mivoltát kutatja (természet- filozófia); majd magára eszmélvén az embert kezdi vizsgálni és megjelenik a szofisztika harcai közepette a görögök egyike: Sokrates. Az ő jellemzése a könyv legszebb részeihez tartozik, művészi ihlettel rajzolja meg szerzőnk az ó-görög ethos ezen megtestesülését. Bizton reméljük, hogy egy következő kötetben hasonló virtuozitással fogja Plafont és Aristotelest is megrajzolni, hisz ők hárman a legszebb görögeszmék kifejezői, egy bensőleg összefüggő sorozatnak a tagjai. Sz. Hol van megírva? Dohányos János, a budapesti vallásos iratokat terjesztő társulat titkára (Bpest VII. Hársfa-u. 33.) „Hol van megírva“ címen igen praktikus és hézagpótló munkát szándékozik kiadni, mely mindenkit megkímél a hosszas keresgéléstől, hogy ha valamely bibliai mondás származását, pontos -előfordulási helyét akarja megállapítani. A 2—300 oldalra tervezett zsebbiblia alakú könyvecske 1914. novemberében fog megjelenni. Előfizetési ára P60 K, bolti ára 2*20 kor. és a portóköltség lesz. Megrendeléseket a szerző fenti cimére kell küldeni. Lelkész olvasóink figyelmét felhívjuk erre a könyvecskére! A „Belmisszió“ c. Luther társasági folyóirat második száma érdekes és hasznos tartalommal jelent meg. Zimmermann Rezső a betheli belmisszió munkáról ír, Paulik János a belmisszió szolgálatában álló irodalmat ismerteti. Tartalmaz egy cikket fordításban Paul le Seur-től, aki a Berlin városi misszió felügyelője: Megfigyeléseim Amerikában címmel. Krupec István missziói szuperintendensek választását ajánlja cikkében. Laczkó János a belmisszió fejlesztése fontos eszközének a colleda behozatalát tartja. Konfirmációi emlékfák ültetése ajánlása után belmisszió hírek és irodalom közlésével záródik a folyóirat.
