Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-03 / 1. szám

1913. január 3.

Evangélikus Lap. 1. sz.

IRODALOn.

A szülök vétkei.*

Korunk ellentétes áramlatai közt a lelkek annak az elismerésében mind találkoznak, hogy nagyot maradandót a nevelés nélkül nem tudnak létre hozni. Attól várja a vallásos lélek a vallás jövőjét, a politikus az ó eszméinek a diadalát, az igaz becsületes ember a haza erkölcsét és nagyságát. Ezért fordul mindenki a gyermek felé, azért igyekszik megadni neki a kitűzött célnek megfelelő oktatást. Örködnek felette mint a földműves a vetés felett őrködik, ami biztos aratást igér neki.

A^nevelésnél azonban sok tényézö hat közre. A család, az iskola, az alkalmazott módszer vagy elősegítheti, vagy hátráltatja a gyermek sikeres nevelését és oktatását. Ha az eredmény tehát nem megfelelő, akkor a nevelésnél közreható tényezőkben kell keresni a hibát. Thomas könyve a családban keresi a hibát és a szülök vétkeit tárja elénk, a melyek az okozói annak, hogy sem fizikai, sem szellemi, de erkölcsi és vallásos tekintetben sem megnyugtatók a gyermek nevelésénél elért eredmények.

A könyv feltárja a szülök hibáit, a melyeket ók a bölcsőtől kezdve a gyermek nevelése körül elkövetnek. Hasznos tanácsokkal szolgál a testi nevelést iMeleg. Kifejti a fegyelem hiányát, amit a szülök hiúságának s a szabad akaratra való elfogultságnak tulajdonit. Ráutal a szellemi nevelés és az akarat nevelésének főbb problémáira. Az életből vett példákkal igazolja, hogy mennyiszer vétkeznek a szülök gyermekeikkel szemben. Minket azonban közelebbről érdekelnek azok a hibák, melyeket a szülök a vallásos nevelésnél követnek el.

A szülök egy része nem jár se templomba, se zsinagógába; elszakadva minden pozitív vallástól és szertartástól mégis elküldik gyermekeiket a templomba és a lelkészhez vallásoktatásra. Ezek a szülők úgy mentik helytelen eljárásukat, hogy azok a vallásos gyakorlatok — a melyekben ök már nem hisznek és nem vesznek részt — mentették meg a fiatal éveikben őket a veszedelemtől és a kísértésektől. Ezért nem akárják azoktól gyermekeiket sem megfosztani. Ha a szülök eltérő vallásos meggyőzödésüek, gyermekié vallásos nevelését úgy okolják meg, hogy az anya követeli, hát az apa türelemmel bele nyugszik. Sok vallás ellenes szülő ikizárólag a hasznossági álláspontra helyezkedve küldi gyermekeit vallásos nevelésben való részesülésre. „A vallás hasznos a boldogulásra. Úgy vagyunk vele, mikép a divattal és a szokásokkal. Alávetjük magunkat neki annyira a mennyire hasznos, de

* Thomas: A nevelés a családban. A szíllők vétkei. Franciából fordította Holló Márton 1913. Világ Könyvtár. Révai kiadás.

7. oldal.

változzanak csak a szokások és a divat, velük változunk mi is.M

Kompromiszumra hajló, megalkuvó, az igazságtól távol álló szülök hibái ezek. Azt hiszik, hogy a vallásos nevelés azonos az egyházház való tartozan- dósággal, ceremóniák végzésével. Az egyház pedig arra való, hogy előnyöket nyújtson, a mit a szerint lehet változtatni, amint több vagy kevesebb haszonra van kilátásunk. Ilyen szülők gyermekei nem tanulják meg az élet küzdelmét, hogy az igazságért a legnagyobb áldozatra is készek legyenek. Az életben önzők lesznek, kik eszmékből, csak elvekből haszonra számítanak.

A szülök másik része azonban a maguk hitében nevelik fel gyermekeiket. Természetesen itt is sokszor követve el tévedéseket. A radikális gondolkodók nem dogmákat, hanem közvetlen megfigyelésen alapuló észszerű tanítást adnak. A fanatizmus és türelmetlenség ellen való túlzásaik sokszor a másik fanatizmusra vezetnek. Vannak vallásos szülök, akik gyermekeiket minden felekezeten kívül nevelik. Annyira megbecsülik a gyermek lelkét, hogy egyre attól féltik, hogy meghamisítják, ha irányítani próbálják és olyan hitet szuggerálnak rá, melyhez nem szólhat hozzá.

A gyermeket csak arra kell rávezetni, ami a vallásban az élet lelke. Később amikor gondolkodni fog, tájé- kozóik a különböző vallásokról és azok közül válasz- tani fog. Az ilyen vallásoktatásnál mentül nagyobb a szülő semlegessége, annál inkább erősebb lehet az idegen hangnak a hatása, a mi hozzájuk közelebb férkőzik. A felekezeti oktatásnál is sok a hiba. A társadalmi viszály okozója lesz, amikor elfogulttá teszi azokkal szemben, akiknek más a hite és igy megaka- d dyozza az embereket, hogy megismerjék és megszeressék egymást. A formlaizmus, a hosszú imák szajkó módra való betanulása nagy hátránya ennek a nevelésnek.

Kétségkívül sok hiba van a gyermek nevelésében, különösen vallásos tekintetben. Érzékeny ponton támad Thomas könyve, amikor a szülök vétkeiben látja a nevelés hibáit, a mikor feltárja a szülök gyengeségeit, a mely az okozója lesz, hogy erélyes valláserkölcsi alapon álló, az igazságot feltétlenül tisztelő nemzedék növekedjék fel. Szó sem fér hozzá, hogy a szülő és a gyermek közt való viszony az utóbbi időben nagy változáson ment keresztül. Elmúlt az az idő, amikor az apa szava szent volt, a mikor véleményét mindenkinek vita nélkül kellett elfogadni és fentartani. Ma napság a gyermek reánk nézve erkölcsi személyiség, és mint ilyen tiszteletreméltóvá és szentté lett. Nem akarhatjuk, hogy gyermekeink csak egyszerű visszhangok, egyszerű reflexek legyenek, hanem szabad szellemű, szabad akaratú emberek. Ami azonban nem jelenti, hogy gyermekeink megmámorosodjanak a saját okosságuktól, a melynek nem veszik észre az ürességét és hogy ráerőszakolják másra a hallgatást, hogy