Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-31 / 44. szám
4. oldal. 1914. október 31. Evangélikus Lap. 44. sz. arra a látszólagos vádra valóban felesleges válaszolni. Aki a maga életéért’ küzd, az nem igen kérdi, hogy eltöri-e a szomszédnak rácsos kapuját. Hogy mennyire sértették meg mások ezt a semlegességet, ki fogja deríteni egykoron a történelem. De ki kell jelentenünk azt, hogy az angol politikusokkal szemben a haragnak és erkölcsi megvetésnek mélységes érzetével vagyunk eltelve. Megakadályozhatták volna ezt a háborút. Minden látszólagos ok nélkül orgyilkosok módjára tisztán csak a guruló pennyk kedvéért hátba támadták a fajában, hitében és kultúrában rokon német nemzetet s erkölcsi méltóságukat annyira lábbal tapodták, hogy még a pogány japánokat is feltüzelték e rabló hadjáratra s az afrikai négereket az ellenünk való támadásra. Hogy ami német keresztyéneink miként ítélik meg ez eljárást, a misszió barátjainak mellékelt nyilatkozata is bizonyítja. Ha nekünk német férfiaknak a francia deklarátiót alá kellene Írnunk, úgy az csak akkor volna lehetséges, ha előbb az angol, francia és orosz keresztyének leáicáznak annak az égbe kiáltó bűnös támadásnak az elvetemültségét, amely egyedül tette lehetővé e háborút. S még egyet említünk meg. Hogy az ellenségek egész világától nem félünk, azt bebizonyítottuk. De egy ellenséggel szemben mégis teljesen védtelenek vagyunk ez annak a hallatlan hazugságnak: Harnack szerint „a mélységek állatjának" az a rettenetes hatalma, mely az ellenséges kormányok által inspirálva az egész világsajtót ellenünk mobilizálta s hol nevetséges, hol roszakaratu formáival bennünket szemérmetlenül folyton rágalmaz és megbecstelenit. S ha már nekünk keresztyéneknek szent üdvözítőnk irgalmassága nevében szavunkat kell fölemelnünk, úgy előbb azt kell követelnünk, hogy kér. testvéreink ugyanannak az urnák a nevében lépjenek föl az igazság mellett s a hazugság ellen s erélyesen protestáljanak ama szégyenletes igaztalanság ellen, a mellyel a különböző országok közvéleményét félrevezetik s Németország ellen gyűlölettel betöltik. Ki kell tehát jelentenünk, hogy ilyen előző energikus protestálás nélkül reánk nézve a deklarátió aláírása keresztyén becsületünknek és személyes erkölcsi méltóságunknak megtagadásával volna azonos.“ E hatalmas német főpapi szózat méltó dokumentuma e világháború belső történeteinek i sz. Az erdélyi katholikusok uj zsinati törvénye. Tavaly zsinatolt az erdélyi katholikus egyház. Ezen a zsinaton 159. §-ból álló, 1914. január l.-e óta érvénynyel biró törvényt hoztak. E törvény rendelkezései közül egy párral érdemes nekünk is megismerkednünk. E törvény elrendeli, hogy a püspök egyházmegyéjének nagyobb városait kél évenként meglátogassa. A többi plébániákat nyolc évenként kell felülvizsgálnia. A főesperesek kerületük minden plébániáját évenként kötelesek meglátogatni, jelentésökben a kultuszról, a plébánia adminisztrálásáról, az iskoláról és a hívekről tartoznak a püspöknek beszámolni. Be kell jelenteniük, hogy mennyi a húsvéti áldozok száma, hányán hunytak el a halotti szentségek felvétele nélkül, kik élnek vadházasságban, vagy polgári házasságban, vannak-e a plébánia területén vallásos és egyházellenes társulatok? Nagyszerű következetességgel vezetteti a kath. egyház az anyakönyveket. Minden plébánián van: kereszteltek, házasultak, halottak, jegyesek, bérmáltak, konvertiták és apostaták, vegyes házasságok, polgári házasságok anyakönyve és beteglátogatási jegyzék. Az anyakönyvi másolatokat az egyházmegyéhez mind fel kell terjeszteni. Jegyzéket kell vezetnie minden plébánosnak arról is, hogy ki mikor és miről prédikált. Havonkint egyszer nem elég, ha prédikál. Érdekesek a stólára vonatkozó intézkedések. Keresztelés, avatás, esketés után stóla nem jár; önkéntes adományok elfogadhatók. A temetési stóla minden plébánián a helyi szokásoknak megfelelően a püspök által fog jóváhagyatni. A csendes temetés stólája 2/3 részben a plébánost, ‘/;! részben a káplánokat, az énekes temetés stólája V,, részben a plébánost, :,/9 részben a kántort, 2/0 részben a káplánokat illeti. Vegyes, reverzálist nem adó házasulandók tudvalevőleg passzív asszisztenciával adandók össze. „A passzív assziszíentiát a felek magánlakásán is lehet szolgáltatni (arról, hogy a sekrestyében, vagy magánkápolnában, lehet-e, a zsinat nem szol) a plébános a jegyesek tanuk előtt tett következő nyilatkozatát hallgatván meg: „Én N. N. házastársu! veszem az itt jelenlevő N. N.-t és őt semminemű szükségében el nem hagyom, holtomig és holtáig. Isten engem úgy segélyjen!“ E nyilatkozatok meghallgatása után jelentse ki a lelkész, hogy ezzel érvényes és felbonthatatlan házasságot kötöttek, tehát házasságkötés céljából a katholikus lelkészhez menniök nem szabad.“ A tanuló ifjúságot évente négyszer kell meggyóntatni, az első áldozásra már a második elemista gyerekeknek el kell menniök ! A törvény ajánlja jó célú profán társulatok támogatását, Kath. Népszövetség megalakítását és plébániai könyvtár berendezését pedig elrendeli s meghagyja azt is, hogy minden könyvet a Szent-István társulattól kell venni. (Religio. 1914. Vili. füzet.) A mennoniták és a háború. Németországban van egy másik szekta is, amely valamikor elvi ellensége volt minden fegyverfogásnak: ez a mennonita felekezet. A mennoniták 1867-ig fel voltak mentve mindennemű katonai kötelezettség alól. Az általános védkötelezettség behozatala következtében egyre nehezebb lett a helyzetük és tarthatatlanabb a privilégiumuk. Az országgyűlés 1867-ben törülte az előjogukat. Emiatt egy pár család Oroszországba vándorolt. A nagy részük azonban Poroszországban maradt s megelégedett azzal a kedvezménnyel, melyet I. Vilmos 1868. márc. 3-án kelt kabineti parancsával adott. E
