Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-10 / 41. szám
1914. október 10. Evangélikus Lap. 41. sz 3. oldal. öreg budhista szerzetesek magyarázták neki meg(milyen nyelven? — azt nem mondja meg) a kiziratok tartalmát s ö ezen előadásokról jegyzeteket csinált. Ezekből a jegyzetekből állította össze az „ismeretlen evangéliumot.“ Mint látható, meglehetősen furcsa akribiával készült ez az. evangélium, noha annál regényesebb körülmények között, hiszen Notovics sebesülten, törött lábbal vetődött egyik budhista kolostorból a másikba s úgy „nyomozta“ az hsáról iiott feljegyzéseket, melyeket csak a budhista szerzetesek beavatottjai ismernek. Ez a sok mese mind csak arra való, hogy a közönséges hamisítványt a titokzatosság ködével vegye körül és elfogadhatóbbá tegye. És sajnos, vaun k oly körök és társadalmi rétegek, melyekben az egyházak és a theologiai tudomány iránt oly nagyfokú a bizalmatlanság, hogy inkább elhisznek minden Indiából származó, vagy egy üzletre spekuláló író fejéből kipattant, Icgvalósziniitiencbb mesét, mint a valóságot, mert azt az egyház és a theologia nyújtja. Ez a bámu- latrainéló kritikátlanság egész irodalmi műfajjá és elég jó üzletté tette a Jézus életét új és igazi megvilágításban tartalmazó okmányok és eddig ismeretlen „feltétlenül megbízható helyről* származó törtem ti forrósok hamisítását. György János dr. minden tudománya és igazságszeretete dacára egy ilyen csalás könnyenhivő áldozata lett s teljesen hiábavaló munkát végzett, amikor egybevetette az „ismeretlen evangéliumot* a kanonikus evangéliumokkal s annak a bizonyítására vállalkozott, hogy az az igazságnak és valóságnak jobban megfelel, mint az egyházi érdekből „szemfényvesztő kegyelettel tisztelt újszövetségi irodalmi emlékek.* \ keresztyén egyházak ellen intézett szenvedélyes invek- tiváira nagyon rósz alapot és alkalmat választott. A György János dr. által a magyar közönség számára is hozzáférhetővé tett Notovics-féle ismeretlen evangélium ezzel el volna intézve, ha nem volnának az ilyen „felfedezések* bizonyos szempontokból jellegzetesek és figyelemre méltók. Azért foglalkozzunk velők egy kissé. A Jézus életére vonatkozó hiteles történeti elbeszélések és források hamisításának két fészke van. Az egyik a keresztyén egyház terjedésének a korára, a 3—6. századra esik. Ekkor keletkeztek az „apokrifus evangéliumok.“ A másik a 18—19. század, mely létrehozta a Jézus életéről szóló regényeket és irodalmi hamisításokat. Az apokrifus evangéliumok nagyrészt eretnekek hamisítványai, vagy az egyházi dogmák igazolására és magyarázására törekvő abszolút hiszékenység ártatlan termékei.* Tischendorf három csoportra osztja fel * Görög és latin szövegük megtalú'ható Tschendorf „Evar.gelia apocrypha“ c. gyűjteményében. 2. kiad. 187(3. Magyar fordításban megvannak Raífay Sándor: „Újszöv. apokriíusok“ és „Apokriíus evangéliumok Jézus gyermekségéről“ c. műveiben. Vannak más apokritosok is, m.vtl azonban ezek a legfejlettebb példányok, egy pár jellemző sajátosságot ezeken lehet legjobban tanumnyozni. őket. Az elsőbe tartoznak a Jézus szüleiről és születésétől a másodikba a Jézus gyermekkoráról, a harmadikba pedig a Jé us élete végéről szóló elbeszélések. Máté és Lukács evangéliumának első fejezeteit egészitgetik ki ezek a legendák s a Mária legendák első erősebben kifejlett hajtásai burjánzanak bennök. Ki volt Mária apja és anyja, hogyan nevelkedett Mária, hogyan került Józsefhez, ezek a Protoevnngelium Jacobi, Pseudoevangelium Matthaei és a De nativitate Mariae problémái. Sokat és undorító részletességgel foglalkoznak Jézus fogantatásának, Mária szüzességének a kérdésével. A gyermelfgyilkosság, Jézus szüleinek a menekülése alkalmat adnak novellisztikns hajlandóságok kielégítésére és mesemotivumok beszövésére. Jézus menekülése közben sárkányok adják át neki a barlangjukat, oroszlánok és párducok imádják Jézust. Ök mutatják a menekülőknek az utat. Jézus parancsot ad a büszke pálmának, hogy hajtsa le fejét s úgy «adja oda az éhezőknek gyümölcseit. A pálma tövéből forrást fakaszt. A egyptonii templomban 365 pogány isten borul le előtte stb. Egy legenda (Hisíoria Josephi fabri lignarii) József történetét mondja el. Elmondja, hogy József öregségében se gyengült, se a foga ki nem eseti, se a látású meg nem romlott, hogy ! 11 éves korában halt meg, hogy a halott József kezeit Jézus kulcsolta össze, ö húzta le a szemhéjait, elmondja, hogyan ’temették el, foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mikor Illés és Henoch nem kóstolták meg a halált, miért kellett Józsefnek meghalnia ? A Jézus gyermekségéről szóló történetek Jézus játékait, tanulását mulatják be. Jézus természetesen lépten-nyomon csodákat tesz ezekben az elbeszélésekben. Sárból gyúrt verebek repülni tudnak, halottakat támaszt fel, minden szava megfogan, akár átok, akár áldás legyen, egy bu/.asz.em amit elvet, száz mérőt terem. Az Evangelium infantiae arabjaimban Mária is csodákat tesz a karján levő Jézussal. Jézus fürdővizétől leprások meggyógyulnak, pólyakötöje is csodákat müvei. Az ágyába fektetett gyermek a haláltól menekül meg, izzadságából balzsam lesz, egy öszvérré változtatod férfit visszavarázsol, gyerekeket kecskékké változtat és más efféle. Mikor iskolába kerül, akkor nem ö a tanítvány, hanem ő a tanító. Az élte utolsó idejéről szóló legendák között különösen a perével foglalkozók, Pilátus „hiteles" jelentései, játszanak nagy szerepet. Mentő tanukul felsorakoznak mindazok, akiket meggyógyított s akiken csodákat tett. Van egy (Descensusr Chisti ad inferos), melyben Jézus pokolraszállása van elbeszélve. Jézus kiszabadítja a halottakat, a sátánt megköti s második eljöveteléig átadja az Alvilágnak. A feltámasztottakkal bemegy a paradicsomba, ott találkozik Enochhal és Illéssel és azzal a gonosztevővel, akit vele együtt feszitettek meg. Pilátus sorsa is foglalkoztatja a legendát. (Paradosis Pilati.) Pilátus törvényszék elé kerül
