Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-03 / 40. szám

1914. október 3. • Evangélikus Lap. 40. sz. 5. oldal. mert aki a természet felett uralkodik, egyedül az képes természetfölötti dolgokat művelni, holott az ember kép­telen megállítani a szelek fuvását vapy megárasztani az esőt.“ A jósokban és jóslatokban való hit ellen is előadást tart. Eljönnek hozzá a jeruzsálemi kormányzó álruhás szolgái. Ezekhez igy beszél: „Nem hirdettem azt nek­tek, hogy fel fogtok szabadulni a császár alól — a hibákba sülyedett lélek az, aminek eljö a szabadulása. Családfő nélkül nem lehet család, hasonlókép a nem­zetben nincsen rend uralkodó nélkül, akinek vakon kell engedelmeskedni.“ Egy „öreg asszonynak“ elállják az útját, mikor hozzá közelebb akar menni, mire a nőkről való nézetét fejti ki: „Tiszteljétek a nőt, mert a mindenségben ő az anya és a teremtés minden igazsága rajta sarkallik. Ö benne van az eredete min­den jónak és szépnek, — miként az életnek, úgy a halálnak is a csirája ... Ép igy szeressétek felesége­teket, mert ők holnap egy egész nemzedéknek lesznek anyjává, később meg nagyanyjává.“ Három évig tanított, azután Pilátus földalatti bör­tönébe került Jézus. Pilátus hiába kinoztatja, nem tud belőle semmit kivenni. A zsidók kegyelemért könyö­rögtek Jézus számára. Pilátus hajthatatlan. A zsidók törvénye elé állítja Jézust s .azt kérdi tőle, „igaz-e, hogy te a hatóságok ellen lázitottad a lakosságot azzal a szándékkal, hogy önmagad légy Izrael királyává V“ Jézus ezt válaszolja: „A menyország királyán kívül más (királyról) én nem beszéltem és a népet az ő tiszteletére tanítottam ... Az államban a rendet a világi hatalom tartja fenn. Intettem őket, hogy erről meg ne feledkezzenek. Arra figyelmeztettem őket: Helyzetetek­hez és sorsotokhoz alkalmazkodva éljetek, hogy a közrendet ne zavarjátok.“ A zsidók semmi áron nem akarják Jézust elitélni, hanem „elmentek és kezeiket egy szent edényben megmosták, kijelentvén: „Mi ártat­lanok vagyunk az igaz haláláért.“ Pilátus mégis megfeszittette Jézust. Holttestet azonban kiadta Jézus szüleinek. A nép imádkozni oda- gyült Jézus sírjához és a levegőt sírással és jajveszé­keléssel töltötte be. Erre Pilátus három nap múlva katonáival kivetette Jézus holttestét és más helyen temettette el. „Másnap a sokaság a szép sírboltot nyitva és üresen találta. Nyomban az a hir terjedt el, hogy a legfőbb biró elküldötte angyalait ama szent romlandó porhüvelyének a felvitelére, a kiben a földön az isteni szellemnek egy része lakozott.“ Ez az ismeretlen evangélium lényege, melyrőj György János azt tartja, hogy „ez az életrajz forra­dalmi fontosságú bepillantást enged abba a kérdésbe» hogy mikép hamisitódott meg Jézus példaadó szociális egyénisége nemcsak az egyházi szervezet és az egy­házi tanok, de. még az evangéliumoknak a keresztyén- ség önfenntartási kényszeréből eredő szándékos vagy önkénytelen elferdítése utján is.“ A közölt bő szemelvények alapján bárki össze­hasonlítást tehet a kanonikus evangélumok és az „isme­retlen evangélium“ Jézusa között s felteheti magának a kérdést: ez a triviális, nem egy helyen feltűnően naiv és banális „életrajz“ volna az igazi, mely ledön­tené trónjukról a kanonikus evangéliumokat és köze­lebb vinne bennünket Jézus személyéhez, a történeti valósághoz ? Szimonide.47. Lajos. A gyászistentiszteletek kérdéséhez. 5. Az evang. Lap 38. számában a harcmezején elesettek elparentálása tárgyában felvetett kérdésre röviden legyen szabad megjegyeznem, hogy a távol­ban legszentebb honfiúi kötelességük teljesítése köz­ben elhunytakról emlékbeszéd keretében való megem- lékezest feltétlenül helyesnek tartom. Hogy az ilyen kegyeletes aktus mennyiben alkalmas a hátramaradot­tak bánatának enyhítésére, vigasztalására, erről már volt alkalmam meggyőződni. Mégis a jelenlegi speciális helyzetre való tekintettel volna egy indítványom: a mennyiben lehetséges, végezzük ezt az elparentálást a szomorúságok (hadviselés) megszűntével együttesen, ne pedig esetről-esetre. Azt hiszem, homoléták előtt ez indítványt indokolni felesleges. Kéty, 1914. évi szeptember 25. Oyalog István, cv. lelkész. KÜLÖNFÉLE. Luther-Társasági értesítés! A Luther-Társa- ság elnöksége az alapszabály 22. és 26. §. imperativ rendelkezése folytán f. é. október hó 8-án d. u. 3 órára Budapestre összehívta az ez évi rendes köz­gyűlését. Kötelességszerüen a tárgysorozatba felvette mindazokat az ügyeket, amelyek felett az alapszabá­lyok értelmében csupán a közgyűlés határozhat. Tekintettel azonban a nehéz háborús viszonyokra, előreláthatólag a tagok a közgyűlésen nem fognak nagyszámmal megjelenni. A közgyűlésnek azonban módjában áll akként határozni, hogy a halasztást nem tűrő tárgyakon kiviil a többi tágyak határozathozatal végett a jövő közgyűlésre halasztassanak. Mindazok, akiknek kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványra van szükségük, szíves­kedjenek azonnal a főtitkárhoz (Bpest, X. Ihász-u 5). fordulni. Uj theol, tanár. Czeglédi Sándor ref. lelkészt a pápai theol akadémiára egyhangúlag az ó-szövetség irásmagyarázat tanárává választották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom