Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-22 / 34. szám

IV. évfolyam. 54. szám. Aranvosniarót, 1914. augusztus 22. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADA LHI HETILAP. A megértő lelkipásztor. — Síel jcjjyxctck a cura pa*toralUhns. — Igaza van Löhne Vilmosnak, midőn Samenkör- nerjében a kitartó, állandó hitért imádkozóknak azt vési mélyen lelkűkbe, hogy az igaz keresztyén hit és a Jézus Krisztusban való szivbeli bizodalom Istennek nemes kegyelmi ajándéka, mely azoknak adatik, kik az igére figyelmeznek. A hit Istennek ajándéka. A lelkipásztor nem is akar adni hitet — ez nem tarto­zik jogkörébe, — csak mint Isten szőlőkertjének mun­kása, mint Isten munkatársa segíteni akarja a kereső­ket az élet tekervényes ösvényein keresztül a hit felé Nagy szükség van a segítségre. A teológiai gondolko­dás mindinkább távolodik a kor természetes gondol­kozásától ; a teológiai gondolkozás az illető korok szellemi hatóinak pecsétéval van ellátva, filozófiai képzeteivel át és átitatva, korképzeteivel színesre tar­kítva, amiknek a haladó korban ma már semmi he­lyük. A teológiai gondolkodás oly idegen a jelenkor emberének, ahány évszázad van köztük. A huszadik század emberét arra kényszeriteni, hogy hagyja el eddigi iskolában tanult és életben megállandósult gon­dolkodását — és gondolkodjék, teologice annyi mint azt kívánni tőle, hogy más fejével gondolkodjék. Min­den teológiai és dogmatikai gondolkodás az illető kor szellemi életének kottáira van szedve, amelyet ma gyönyörködtetőn, sőt mi több fülsértés nélkül le­játszani nem lehet. Minden ember megköveteli, hogy a maga nyelvén beszéljenek vele, hogy tekintetbe ve­gyék gondolkodásának természetét; és ezt a követe­lését az embernek a reformáció teljes egészében res­pektálta is. Ha most nem ez az eset, ha most híveink a templomban az elavult teológiai gondolkodás logi­káját kénytelenek követni a modern gondolkodás ért­hető világossága helyett, akkor eltávolodtunk a refor­mációtól, mert csak Luthernek engedtünk modern gon­dolkodású és nyelvű beszédeket mondani, nekünk azonban a gramofon szerepe jutott: ietutulni, amit azóta mások énekeltek! A mondern ember e ponton hatatlan igazságtalanságot és formális „kivételezést“ kénytelen elszenvedni: a zulukaffernek, a hottentottá­nak, a busmannak lelkipásztora eltanulja előbb nyelvét, gondolkodását s csak ha teljesen beleélte magát leendő híveinek lelkivilágába, meri megnyitni száját, mert, ha ezt nem tenné, azt mondanák neki hotten­totta nyelven, hogy: niksz dájcs! Az új guineai pápuák gondolkozása a mindennapi kenyér fogalmát nein is­meri ; az ő mindennapi kenyerük a krumpli; Miatyánk- jukbai következéskép igy imádkoznak: „a mi minden­napi krumplinkat add meg minékünk ma.“ A kínai a mindennapi rizsért imádkozik. Hasonlókep nem ismeri a pápua az arany és ezüst fogalmát; az ő kincsük a vadkanagyar és kutyafog; következéskép Jézus áldo­zati halálának értékét igy fejezi ki: „Jézus Krisztus nem vadkanagyaron és kutyafogon váltott meg ben­nünket, hanem szent és drága vérével, ártatlan szen­vedésével és halálával.“ Egy kis utánjárással e pél­dákat folytathatnók a végtelenségig, de ennyiből is látnivaló az a hallatlan igazságtalanság, ami a modern embert éri oly sok alkalommal: a pogányok gondol­kodásához és nyelvéhez alkalmazkodnak lelkipászto­raik, anélkül, hogy kilöknék őket az egyházból moder­nizmusuk miatt, inig a jelenkor emberének csak tessék szépen Canterbury Anselmus és mások fejével gondol­kozni, ha épülni akar! S a művelt ember érzi az igazságtalanságot és sztrájkba lép, nem törődik az egyházzal, közönyös lesz. Érteni és érzem a nagy sztrájk jelentőségét; ha nem eshetik le fejemről egy haj­szál sem Isten akarata nélkül, egy verebecske sem a ház­tetőről, akkor a müveitek közönye sem kivétel ezen szabály alól, ez sem történhetik Isten tudtán és aka­ratán kivtil. A müveitek közönyében Isten fenyegető ujját látom, amint dorgálva rázza felénk: „Eltávolod­tatok egyszülött szerelmetes fiamtól Jézustól! Nem azt prédikáljátok, amit ő prédikált, hanem dogmatikát! Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és külde­mények, az előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztőséire elmére Nagy­börzsönybe (Hontmegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — Főszerkesztő: SZTF.HLO KOKNÁL Felelős szerkesztő és kiadó: SZinONIDESZ LAJOS FAmunkatársak: HOH N Y A NSZK Y AUDAK L1C. FIZÉLY OdO.N im SZELÉNY1 ÖDÖN dr. Az előfizetés ára : Egész évre 12 K., Fél évre 6 K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetés dija: Luesz oldal 2» K., (éloldal 11 K., ncgycdoldal 7 K. Ki.cbb hirdetések (pályázatok) mi.idén szava 6 (ill. 1 JbbszOr megjelenő hirdetésnél árengedés. Tartalom: Endrcffy János: A megértő lelkipásztor. — Mi lesz a nagygeresdi egyezség felbomlása után? — Katonai kötelezett ségről. — Német evang. vasárnapi szövetség. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom