Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-01 / 31-32. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 31.—32. sz. 1914. augusztus 8. első helyre állítsa s megnyugtatólag intézze el; majd a törvényhozás munkásságát részesítette komoly bírálatban, midőn rámutatott arra, hogy sérelmeink még mindig nincsenek orvosolva, az egyházunknak juttatott állami dotáció még mindig nincs törvényileg rendszeresítve, az 1848. XX. t.-c. felé még mindig nincsenek a régen várt és régóta sürgetett lépések megtéve. A közgyűlés tagjaira a beszédben foglalt nagy, komoly igazságok ereje szinte elemi erővel hatott. Feledhetetlen s egyházaink történetében párját ritkító jelenet követte az egyházmegyei felügyelő nagy hatású beszédét. Dr Vajay Károly szatmárnémeti sz. kir. város kir. tanácsos polgármestere, — úgy is mint a ref. testvéregyház főgondnoka — a protestáns testvériesség igaz érzésétől áthatott beszédben fejezte ki mélységes örömét afölött, hogy városában üdvözölheti a testvéregyház egyik illusztris hatóságát, majd további támogatásra s további együttműködésre tett Ígéretet. Jelentős szavak. Ebben az időben, mikor a testvériség szelleme búcsút integetni látszik a két egymásra utalt s vérkeresztséggel testvérré keresztelt magyar prot. egyháznak, egy főgondnok vallástevése a törhet- len testvéri egybefogódzás mellett példaadó jelenség. De fokozódik e szavak értéke ép Szatmáron, ahol a ref. főgondnok a város polgármestere, ki ép akkor helyezi kilátásba további s állandó testvéries támogatását, mikor hangok hallatszanak a kis evang. egyház tulbőkezü (évi 1200 K. s ingyen telek) istápolása ellen. Ilyen igaz testvéri vallástevés ne merüljön feledésbe! Legyen ez másoknak is példaadás. Materny főesperes válaszolt a szívből jövő lelkes szavakra. Beszédében rámutatott arra, hogy a szatmári ev. egyház alakításánál nem partikuláris érdekek vezérelték a szervezőket, hanem komoly s minden igaz magyar rokonérzésére jogosult nagy nemzeti szempontok, lévén a szatmári ev. egyház nemcsak az evangéliumi egyházegyetem egyik előretolt bástyája, hanem egyben a nemzetiségi törekvéseket ellensúlyozó szin- magyar alakulás is, melynek nagy hazafias és kulturális rendeltetése van. Az üdvözlések sorát Duszik helyi lelkész zárta be, ki köszönetét mondott az egyházmegyének a meghívás elfogadásáért. Materny Lajos főesperes jelentésében lendületes és kegyeletes szavakkal emlékezik meg a szatmári szellőben is beszélő kuruc kor legendás alakjáról, a mi dicső nagy fejedelmünkről, kinek ragyogóan tiszta emlékét ma egy császári zsoldon élő gyászmagyar kísérelte meg befeketíteni s hívja fel egyházmegyéjét a nagy fejedelem emléke iránt múlhatatlan kegyeletre. Majd a zsinat munkálatairól tesz rövid említést, de kijelenti, hogy paragrafussal jobb intenzivebbb egyházi életet teremteni nem lehet, nekünk az iskoláink átván- dorlása idején fokozottabb buzgalommal kell az ifjúság valláserkölcsi neveléséhez fogunk most, igy teremthetünk az apák szivével érző, az apák leikével gondolkozó s az apák akaratával cselekvő uj generációt. Balla Jenő világi jegyzői lemondását elfogadta a közgyűlés s Dr. Vietórisz István nyíregyházai ügyvédet a nyíregyházi egyház mozgalmaiban buzgó, egyházszerető lélekkel résztvevő egyháztagot választotta meg világi jegyzőjévé. A közgyűlés tárgyai közül csak a szélesebb érde- küeket emelem ki. A közalapi járulékok kivetése tárgyában felir az egyházmegye, hogy csak azoknak a szórványi és leányegyházi tagoknak állami adója után szedessék közalapi járulék, akik tényleg adóznak az egyház pénztárába. A reformáció jubiláris megünneplése s emlékkel leendő megörökítése tárgyában felir az egyházmegye, hogy a kiküldött egyetemes bizottság állapítsa meg már a célt, mert különben a gyűjtés meg sem indítható. E pont tárgyalásánál igen figyelemre méltó tervek merültek fel a nagy ünnepi alkotásra vonatkozólag. Duszik indítványozta, hogy az ünnepi alkotás keresésénél csak arra kéressék fel a kiküldött bizottság, hogy elejtve a szoborkövet s a rokkantak házának eszméjét olyan alkotásra hívja fel az egyházakat, mely a reformáció szellemében marad, maga részéről jubiláris alkotásnak tartja egy központi egyetemes sajtó létesítését, mely a reformáció nagy hagyományainak szellemében népünk kulturális nívójának emelésével előbbre vinné a mi lebukott zászlónkat. Mi a gondolat egyháza s nem a szám, a vagyon egyháza vagyunk. Vissza a régi fegyverhez, a sajtóhoz. Nagyobb lendületet idézett fel a lelkekben a lelkészfizetés rendezésének ügye. Dr. Meskó megnyitójának gondolatkörében maradva elhatározta az egyházmegye, hogy a zsinathoz intézendő feliratában kiemeli azt az óhajtását, legyen a fizetés belső, egyházi forrásból és legyen emeléssel s nem segélyezessél rendezve; de kívánja, hogy e tárgyban az egyetemes leikészegyesűlet ineghallgattassék. Az 1848. évi XX. t.-e. végrehajtása tárgyában felír a közös prot. bizottsághoz, hogy a lelkészi korpótlékra vonatkozó törvény sérelmei orvosoltassanak. A reverzális törvény módosítását a Révész János-féle javaslat szellemében kívánja, t. i. hogy a teljes korú házasulandók köthessenek revei zálist. A diakónus-képző intézetek felállítását helyesli és sürgeti. Az egyet, nyugdíjintézet revízióját a kor igényeinek megfelelően s az államhoz viszonyítva keresztül vihetönek tartja. A róm. kath. intézetek evang növendékeinek hitoktatása tárgyában felir a közös prot. bizottsághoz, hogy ministeri rendelettel köteleztessenek a kath. intézetek igazgatói a növendékeknek minden tanév elején — szept. 15-ig — leendő bejelentésére. Az iparos-tanoncok vallásoktatása tárgyában törvénymódosítás céljából feliratot intéz. Ezek voltak a jelentősebb s szélesebb érdekű tárgyak. Julius 21-én d. u. 5 órakor a gyámintézet istentiszteletet tartott a ref. templomban igen szép gyüle
