Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-13 / 24. szám
1914. junius 13. Evangélikus Lap. 24. sz. 7. oldal. lene venni a teljes koruságot, ily módon a reversalis sereg ' , része elüttetnék jogától, — 2. hogy az első gyermeknek iskolába lépésekor történjék a megegyezés, mert leg...ább már élő gyermek felett döntenének. — 3. mondassék ki, hogy csak egy reverzális legyen s ez: „a vegyes házasságból született gyermekek atyjuk vallását követik.“ Ez volna a legalaposabb megoldás. Az atya adja a nevet, cimet, rangot, had adja az ő egyénisége szent örökségül a vallást is. A nagy hatású előadás több hozzászólást váltott ki mígnem a lelkészegyesület elhatározta, hogy a hármas megoldási mód közül az elsőt magáévá téve (a nagykorúság követelménye) az ügyet a kerülethez felterjeszti s a Luther-társaságot megkeresi, hogy a fontos közérdekű előadást mind a 3 nyelven kiadja s igy országos mozgalom indittassék a lélckhalászásra alkalmat szolgáltató törvény revíziója ügyében. Duszik Lajos a püspöki kérdőpontokat tárgyaló előadást tartott. Az első kérdés ez volt: „Miben lehetnek a belniissziónál diakónusok?“ Értekezlet osztozva az előadó véleményében, buzdította a lelkészeket a belmisszióra, mint a szószék és iskola elégtelensége mellett szükségessé vált egyházépítö munkára s ennek eredményessége célj ból diakonia-képzö intézet felállítása ügyében felterjesztést intéz az egyházi fórumokhoz. Második kérdés a szekták terjedésének megakadályozásáról szólott Az okokat áttekinthetően csoportosítva reámutatott az előadó a helyes, célravezető védekezésre: népünk lehető tehermentesítésére, az egyházi adó végrehajtása után való beszedésének lehető mellőzésére, istentiszteleteink reformjára s az egyh. tisztviselőknek komoly valláserkölcsü, hitbuzgó egyháztagok közül leendő választására A harmadik kérdés istentiszteleteink reformjáról szólott. Közgyűlés mindenben elfogadva az előadó javaslatait s az általa helyesnek vélt elveket, istentiszteleteink reformjánál kívánatosnak tartja egyházi liturgiánk aestheticus s egyöntetű kiépítését s a homiletikai résznek könnyen érthető, vonzóbb igehirdetésszerű egyszerűsítését; a részletek megbeszélése s az összes egyházi fórumok elé terjesztendő reformjavaslat elkészítése egy szükebb bizottság feladatává tétetett. Paulik János előadó javaslatára kimondotta a lelkészegyesület, hogy az esti istentiszteletek nagy vonzó erejét s építő hatását felismerve, azok tartását a lelkészek kötelességüknek ismerjék. Nagyobb megmozdulást idézett elő a lelkész- Jizeiésrende zésének ügye, melyet Dómján Elek és Materny Imre ismertetett. Materny a Gyürki-féle javaslatot egészében elfogadandónak tartja azzal a kiegészítéssel, hogy a családi pótlékot minden kiskorú gyermek után megadandónak kivánja. Doniján előadása ellentétes vágányokon halad, mert ő viszont a tehetős egyházak vállaira szeretné a lelkészük fizetésrendezésének terhét áthárítani, ami által a szűkös anyagi helyzetű egyházak lelkészeinek valóban mostoha fizetését könynyebben rendezhetné közegyházunk. Hosszabb vita indulván meg a nagy érdekű ügy fölött, melynek eredményeként a Lelkészegyesület sajnálatát fejezte ki egyes zsinati kiküldötteknek érthetetlen s a lelkészi karral való együttérzés hiányát eláruló állásfoglalása felett, kifejezte rokonérzetét a Gyürky-féle javaslat iránt s bár némi módosításokat szükségesnek vél, a lehetőség szempontjából ezt a javaslatot tartja legkedvezőbbnek az eddig ismeretes tervezetek között; követeli az Egyesület, hogy ebben a fontos, nemcsak a lelkészek, hanem az egyház jövendő sorsát is érintő kérdésben a lelkészi kar véleménye meghallgattassék, illetve figyelembe vétessék, bár az 1848. XX. t.-c. alapján az államtól várná a fizetésrendezésre szükséges összeg folyósítását, mégis ha a zsinat ennek fedezésére az egyháztagok nagyobb megterheltetése nélkül módot talál a gyorsabb életbeléptetés céljából az egyházi utón való rendezést is elfogadja; de a kongruás és nem kongruás lelkészek között külömbséget tenni nem óhajt s minden gyermek után — tekintet nélkül azok számára — 200 korona családi pótlékot kiván. E tárgy- gyal kapcsolatban felvetődött a nyugdíjintézet revíziójának kérdése is, amennyiben az özvegy számára — az állami nyugdíjtörvénynek megfelelően — lakpénzt és neveltetési pótlékot kiván folyósittatni s e célra nagyobb mérvű államsegélyt tart szükségesnek. Sürgeti a belmissziói tanszék felállítását, az egyöntetű papi öltöny s különösen az egységes föveg behozatalát s a több Ízben és helyen tapasztalt ama sérelem ügyében, hogy a róni. kath. intézetek elhallgatják evang. növendékeinket, felír a fórumokhoz. Egyéb kisebb jelentőségű ügyek megbeszélése után az értekezlet este véget ért. A magyaros vendégszeretettel fogadó nagykárolyi egyháznak ezúton is köszönetét mond az Egyesület, a többi testvéregyesületeket pedig a felvetett eszmék megszivlelésére s tárgyalására kéri. Szatmár, 1914. Vl/6. Duszik l.ajos. egyesületi jegyző. KÜLÖNFÉLE. Egyházlátogatás utján Scholtz Gusztáv püspök e hó 5-én Hódmezővásárhely után Szentest is útba ejtette, ahol örömmel várták. Petrovics Soma egyházában a püspök mindent ékesen és jó rendben talált. Az 568 lélekből álló egyház az ősök hitében áll, él, munkál és alkot. Van huszonötéves nőegylete, rendes temploma és paplaka. Az iskolának uj, modern hajlékot kell építeni. A fiatalos buzgóságu kipróbált egyházi vezetőség meg fogja ezt a kérdést is hamarosan oldani. Isten segélje őket tovább is nemes munkájukban, minden törekvésükben !
