Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-13 / 24. szám
Evangélikus Lap. 24 sz. 3. oldal 1914. junius 13. táns . . . nem veheti magához Krisztus igazi testét . . . valamely kép vagy oltár elé nem térdepelhet,. . . neki nem szabad szenteket segítségül hivni stb.“ S mindebből azt következteti, hogy a prot. ember szabadsága mennyire van korlátozva. Nos de — ily alapon a holdimádó pl. azt mondhatja úgy a kath.-nak, mint a prot.-nak, hogy neki nem szabad a holdat imádni stb. E néhány dolgot ezért említettem meg, hogy a katolikusban nyilvánuló felfogások hibáit megemlítsem. Magára a tanrendszerre itt nem térek ki. Ez lényegileg azonos az óprotestáns felfogással s azt kétségkívül elismerem — amint később mondom is — hogy az Őskeresztény egyház a szentháromság Jézus istensége, feltámadása stb. dogmákat hitte és vallot'a bár a mai kath. egyház a fényes papságával díszruháival körmeneteivel, rózsafüzéreivel, imamormolásaval, fényes miséivel, cölibátusává! nem alkotja az őskeresztény egyházat, az is bizonyos. Ennyit a katolikus felfogásról. Korunk bölcselői közül kül. Nietzsche volt az, aki szintén foglalkozott a kereszténységgel A nagy filozófus, sajnos, a keresztyénséggel szemben teljesen elfogult. Szerinte a keresztvénség az „ember14 igazi fogalma ellen visel háborút A részvét hirdetése által fennmarad az, ami érett, hogy tönkremenjen Az egész keresztyénség szerinte „Fiktionswelt“. Ime: Imaginäre Ursachen: Gott, Seele, Ich, Geist, Wille, — Wirkungen : Sünde, Erlösung, Gnade, Strafe. — Wesen: Gott, Geister, Seelen. Imag. Naturwissenschaft: antliro- pocentrische Weltanschauung. Imag. Psychologie: Reue, Gewissensbisse. Imag Teleologie: Das Reich Gottes. A papokra Nietzsche haragszik. Ilyeneket mond : „Auch der Priester weiss, dass er lügt.“ Nietzsche mindent rosszaságra vezet vissza s ítélkezése hijján van minden történeti érzéknek, éppen úgy mint ahogy ma is sokan a középkor setétségét, a nevelés hiányait, korunk társadalmi bajait a vezető egyéniségek emberi rosszaságára vezetik vissza, akik a népet készakarva butítják. Pedig nincs így, a konzervatizmus természetes jelenség, éppen úgy a hagyományos felfogástól való nehéz eltérés. Nietzsche a keresztyénség lényegét abban látja, hogy minden szép, nemes s kulturális jelenség ellen küzd; ő nem nézi az evangéliumot, annak szelíd tanait, fenséges felfogását, amelyet a nagy Goethe is felismert, hanem a középkori egyház kinövéseiből Ítéli meg az egész keresztyén világfelfogást. Éppen azért Nietzsche kritikája egyoldalú s igazságtalan. Még csak a thcosophiáról akarok megemlékezni, mielőtt rátérünk arra, hogy végre is miben kell látnunk a keresztyénség lényegét? A theosophia oly irányzat, amelyben jó és rossz elemek fordulnak elő és Jézusban is látja tanainak hirdetését. Hogy az emberiségben a természetfeletti iránt elveszett érzéket ezen iiány ismét vissza akarja állítani, az kétségkívül nagy érdeme. Hibája azonban a benne megnyilatkozó teljesen kritikátlan gondolkodás- mód. Nagy igazság rejlik abban, hogy vannak megmagyarázhatatlan spirituális jelenségek, amilyen a tele- pathia, a reincarnatio kivételes esetben a sejtelmek jelenségei stb , ámde hogy ottan, ahol természettudományi okokkal kell s tudunk is magyarázni pl. a geol. alakulatok létrejöttét, ott külön e korszakban működő transcendens erőket vegyünk fel, tudománytalan állítás. Kétségkívül igaz továbbá az is, hogy elsődleges principium az ész, de hogy azért a világ realitását tagadva azt mondjuk, hogy a világ énünknak csak egyik pólusa, nevetséges. Mese a hét princípiumról szóló tan stb. S ezen irány főhibája, hogy Platóba, Krisztusba stb. beleolvas ily tanokat. Krisztusnak soha sem volt célja theosophiai tanok hirdetése. Ezt minden józanul s elfogulatlanul Ítélni tudónak el kell ismernie. Elég ennek a megerősítéséhez már az a tény, hogy Krisztus Istent, mint atyát vallotta, akihez imádkozott. A theosophus nem imádkozik. Van a theosophiának továbbá egy csomó meseszerü elmélkedése, ami a keresztyén világfelfogástól teljesen távol áll, így azt mondani, hogy a keresztyénség lényegét theosophiai tanok képezik s hogy Krisztus ilyeneket hirdetett, nemcsak merészség, de alaptalan állítás. Utóvégre Krisztus mondásait — mint mindent — lehet csűrni, csavarni, úgy értelmezni hogy végre theosophia is lesz belőle, ámde mindez egy a vágy szülte értelmezés, de nem igazságosság. A kereszténység tanai teli *t távol állanak a theosophiától. S a theosophia ismét hideg tanaival, erős vallásosságot mellőző állításaival nem is fogja pótolni soha. Az igaz vallásosság élet Istenben, amilyet Krisztus is átélt. A A theosophia végeredményben atheizmus. II zsinii ejitoi laztutási es leiszMrafcísi liZlMIl |!|?$P. Folyó hó 9-én ült össze Búd pesten és három ülésben befejezte munkálatát Sztehlo Kornél elnöklete alatt. Előadók »olfak Gyürky Pál, majd Schleiffer Károly esperesek és Dr Flórián Károly. Az egyházi háztartásra vonatkozó törvényjavaslatból a következőket emeljük ki: A bizottság nem fogadta el azt az indítványt, hogy a pártfogósági fő- vagy középiskolák testületi jogokkal bírjanak. Az alapítványok magyarázatából, az alapítvány megváltásából és az eredeti rendeltetésnek megváltásából eredő vitás kérdéseket birói útra utasították. Elhatározták, hogy a lelkész és tanító haszon- élvezetére rendelt ingatlan alapítványszerüen kezelendő és az a jelleg a telekkönyvben feltüntetendő. A lelkészi hivatallal járó és folyton szaporodó irodai munka jutalmazása céljából elhatározták, hogy minden egyházközség, melynek lélekszáma az 1000-e
