Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-13 / 24. szám
IV. évfolyam. 24. szám. Aranyosmarót, 1914. junius 13. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSAIM LHI HETILAP. Főszerkesztő: SZTEHLO KÖKNÉL Felelős szerkesztő is kiadó SZIHONIÜKSZ LAJOS Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége elmére Nagybörzsönybe (Hontmegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — FAmunkatársak: HORNYÄNbZKY ALADAK Lie. FIZHLY ÖDÖN él KZKI.ÓNYI ÖDÖN dr. Az előfizetéM ára : Egész évre 12 K., Fél évre 6 K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetés dija: Keész oldal 2H K., (éloldal 14 K., negyedoldal 7 K. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6 Ilii. Tbbbszrtr megjelenő hirdetésnél árengedés. Tartalom: R. M '■ A disere ion Ms jog. — Roller István A protestantizmus lényege. — A zsinat egyházi há'taitísi éslelkészfizetés- rendezés hl'.ott ságinak ülése. — Duszik Lajos A tiszavidéki lelkés/egyesület közpyülése — Különféle. - Hirdetése*. A diseretionalis jog. A zsinati tárgyalás alapjául szolgáló el •- adói javaslat pontról-pontra felsorolja s kilenc szakaszban foglalja-össze azokat az eseteket, mikor valamely pályázó egy megüresedett lel- készi állásra nem jelölhető. Ezek az esetek a következők: „Nem jelölhető 1., aki az egyházi hivatal viselésére jogerős ítélettel képtelennek nyilváníttatott; 2., aki ellen az E. A. megfelelő szakaszai értelmében elrendelt vizsgálat van folyamatban; 3., aki nem magyar honpolgár, vagy a magyar nyelvet nem bírja teljesen; 4., aki a lelkészi hivatalt vesztegetéssel, etetés-itatással, szerénytelen ajánikozással, fenyegetéssel, vagy izgatással keresi — azon esetben sem, ha e cselekményeket mosok a jelölt tudomásával és beleegyezésével követték el; 5., akinek előző megválasztása azon egyházközségben vesztegetés, etetés-itatás, szerénytelen ajánlkozás, megtévesztés, fenyegetés, vagy izgatás miatt jogerős Ítélettel megsemmisittetet*; 6., aki az E. A. . . §-ában foglalt valamely egyházi vétségért jogerősen elítéltetett; 7., aki nem evangélikus nővel él házasságban, vagy akinek házassága egyházilag megáldva nincsen; 8., aki valamely egyházközségben megválasztatván a hiványt ugyan elfogadta, de mielőtt még hivatalát elfoglalta volna, már is más lelkészi állásra pályázik; 9., aki az esperes meghatalmazása nélkül az üresedés helyén a haldoklónak nyújtandó Úrvacsora kivételével lelkészi ténykedést végez.“ Hogyha ezeket a rendelkezéseket kombináljuk az „egyházi perrendtartási javaslat“ 29. §-ának azon intézkedésével, hogy „a felettes hatóság- mik kötelessége a nem hivatalos időn tudomására jutó egyházi vétségek megtorlása iránt az eljárásnak folyamatba tételéről gondoskodni. Ezen kötelesség elmulasztása miatt a felettes hatoság elnökei fegyelmHeg felelősségre vonhatók— ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy ugyanezen perrendtartás 2. és 3. §-aiban valamennyi előfordulható egyházi fegyelmi vétség fel van sorolva, köztük az aUamellenes izgatás, az egyház békéjének a megzavarása is, akkor a diseretionalis jog törvénybe iktatását, mint teljesen felesleges és szükségtelen dolgot, a zsinat a salus reipublicae“ legkisebb veszélyeztetése nélkül mellőzheti és kívánatos, hogy mellőzze is. A diseretionalis jogról szóló szakasz szerint „jogában áll a kerületi elnökségnek közös egyetértéssél a pályázók bármelyikét a 92. (fentebb idézett) §. korlátain kívül is a választásból végérvényesen kizárni.“ Jól jegyezzük meg: jogában ált. Ha a hozni szándékolt zsinati törvény egyébb szakaszait kombináljuk, akkor pedig: kötelessége. A kötelességgel élni kötelesség, a joggal lehet nem élni, élni és visszaélni. Ha az utolsó esetet teljesen kizártnak vesszük, akkor is még mindig megmarad az egyház esetleges kárára a diseretionalis jog törvénybeiktatása esetén az a lehetőség, hogy a kerületi elnökség gyenge szívvel szemet huny a pályázó fogyatkozásai előtt s
